Publicus Intézet a Népszava megbízásából  március 17 – 21. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A koronavírus okozta helyzet érdemi változásokat hozott a pártok támogatottságában március elején két héttel ezelőtti mérésünkhöz képest.

A koronavírus társadalmi és politikai hatásait részletesen bemutató kutatássorozatunk első, második és harmadik része itt olvasható.


Fidesz-KDNP támogatottsága két héttel ezelőtt mérthez képest egy százalékpontot növekedett, így 30 százalék.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt havi egy százalékpontot növekedés után most egy százalékpontot csökkent, 7 százalék.

Jobbik elmozdult visszacsúszott a mélypontjára, egy százalékpontos csökkenéssel, támogatottsága 6 százalék.

A DK támogatottsága egy százalékpontot csökkent, így a hónap végére, 8 százalék.

A Momentum támogatottsága a két héttel ezelőtt mérthez képest öt százalékpontot csökkenve 3 százalék.

Az LMP támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 1 százalékos, a Kétfarkú Kutya Párté változatlan, így 1 százalékos. A Mi Hazánk Mozgalom a támogatottsága is 1 százalék. A bizonytalanok aránya a múlt havi csökkenés után hat százalékpontot növekedett és 41 százalék.

A 2019-es októberi önkormányzati választásokon együttműködő ellenzéki erők összesített támogatottsága az előzőt három hónapban folyamatosan, összesen 5 százalékpontot növekedett, így az összes megkérdezett körében hibahatáron túlra növekedett a különbség a két oldal között.

Azonban a koronavírus-helyzet okán az elmúlt hónapokban, elsősorban a bizonytalanok köréből gyűjtött szavazói bázis nem tudott megszilárdulni, és újra bizonytalanná vált – összességében kilenc százalékpontot csökkent az önkormányzati választásokon együttműködő ellenzéki erők összesített támogatottsága. Ebben a változásban a legnagyobb tényező a Momentum öt százalékpontos zuhanása, a többi érintett párt 1-1 százalékponttal csökkent.

A kutatás további részletei a ma megjelent Népszavában találhatóak. A koronavírus társadalmi és politikai hatásait részletesen bemutató kutatássorozatunk első, második és harmadik része itt olvasható.

A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 17 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 megkérdezésével, a Publicus Országos Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, továbbá országosan régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy kutatásonként legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.