Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 17 – 21. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus társadalmi és politikai hatásait. Az első rész itt, a harmadik pedig itt olvasható.

Tízből kilenc megkérdezett szerint inkább súlyosak lesznek a koronavírus által okozott gazdasági károk Magyarország számára. Minden második megkérdezettre inkább jellemző, hogy olyan területen dolgozik, ahol már most problémákat okoz a jelenlegi rendkívüli helyzet.

Főleg a turizmus, vendéglátás és rendezvényszervezés területén dolgozóknál inkább jellemző az, hogy már most problémákat okoz a koronavírus. Minden második válaszadóra inkább jellemző az, hogy bizonyosan tudható, hogy a következő hónapokban jelentős bevételkiesése lesz. 

A megkérdezettek harmada tervezi, illetve halmozott is már fel tartalékokat tartós élelmiszerekből, háztartási cikkekből, továbbá tízből négy válaszadó szerzett már be, vagy tervezi maszkok beszerzését. Leginkább az idősebbek, és a budapestiek azok, akik a legtöbbet foglalkoztak egy védőmaszk beszerzésével.

Tízből hat válaszadó a teljes izolációt választotta, azaz nem megy sehova, és nem is érintkezik senkivel. Tízből nyolc nyugdíjasra, illetve szintén tízből nyolc egyéb inaktív kategóriába tartozóra igaz az, hogy így fognak cselekedni az elkövetkező időben is.

Tízből hat megkérdezett nem utazik, vagy sokkal kevesebbet utazik tömegközlekedéssel a járvány miatt. Tízből nyolc válaszadó kerüli azokat a helyeket, ahol sok ember megfordul, továbbá ugyanilyen arányban kerüli azokat a helyszíneket is, ahol külföldiekkel lehet találkozni.

Tízből nyolc megkérdezett szerint a kormányzat a felelős azért, hogy megfelelő legyen a tájékoztatás a vírussal kapcsolatbanTízből hat válaszadó szerint szintén elsősorban a kormányzat felelőssége az, hogy legyen elég maszk és kézfertőtlenítő a boltokban, továbbá ugyanilyen arányban mondták azt, hogy a hatalomnak kell gondoskodnia arról, hogy semmilyen élelemből és alapvető cikkből ne legyen hiány. 

Tízből négy női, illetve tízből kevesebb mint három férfi válaszadóra inkább jellemző az, hogy távmunkára állt át, azaz eddig munkahelyen dolgozott, mostantól viszont otthon végzik munkáját. Leginkább a diplomásokra, továbbá az oktatás, nevelés területén dolgozókra inkább jellemző az, hogy átálltak az otthoni munkára. 


Tízből kilenc (94 százalék) megkérdezett szerint súlyosak lesznek a koronavírus által okozott gazdasági károk Magyarország számára. Az iparban, oktatás-nevelésben, egészségügyben, kereskedelemben, turizmus-vendéglátás és rendezvényszerzésben dolgozók szinte teljes egésze bizonyos abban, hogy inkább súlyosak lesznek a gazdasági károk hazánkban a koronavírus következtében. Egyedül a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban dolgozók (81 százalék) látják kevésbé így.

A megkérdezettek harmada (33 százalék) tervezi, illetve halmozott is már fel tartalékokat tartós élelmiszerekből, háztartási cikkekből, továbbá tízből négy (40 százalék) válaszadó szerzett már be, vagy tervezi maszkok beszerzését. Tízből kilenc (95 százalék) megkérdezett gyakrabban most kezet, vagy használ kézfertőtlenítőt, továbbá tizből hat (61 százalék) válaszadó teljes izolációt választott, azaz nem megy sehova, és nem is érintkezik senkivel.

Tízből hat (56 százalék) megkérdezett nem utazik, vagy sokkal kevesebbet utazik tömegközlekedéssel a járvány miatt. Tízből nyolc (84 százalék) válaszadó kerüli azokat a helyeket, ahol sok ember megfordul, továbbá ugyanilyen arányban kerüli azokat a helyeket, ahol külföldiekkel lehet találkozni.  Szintén tizből nyolc (81 százalék) megkérdezett valamilyen megszokott érintkezési módot elkerül, például nem fog kezet, ha találkozik másokkal.

Leginkább az idősebbek, és a budapestiek azok, akik vagy szereztek már be maszkot, vagy pedig tervezik annak beszerzését. Minden második (49 százalék) 60 évnél idősebb, illetve tizből hat (56 százalék) fővárosi nyilatkozott így. Ezzel szemben főleg a 30 és 44 közöttiek, illetve a megyeszékhelyen élő válaszadók mondták azt, hogy nem tervezik maszkot beszerzését. Tízből hat (60 százalék) 30 és 44 közötti, továbbá szintén tizből hat (60 százalék) megyeszékhelyen élő nem kíván ilyen módon védekezni a koronavírus ellen. 

A nők kétharmada (68 százalék), a férfiak kicsivel több mint fele (53 százalék) tervezi, vagy pedig már most is a teljes izolációt választotta, azaz nem megy sehova, és nem érintkezik senkivel. Leginkább a községekben (68 százalék) és a városban élő (62 százalék) tervezik ezt, vagy pedig már most is így cselekszenek.

Nyugdíjasok háromnegyede (76 százalék), illetve tízből nyolc (82 százalék) egyéb inaktív kategóriába tartozóra igaz az, hogy nem megy sehova, és nem is érintkezik senkivel.

Leginkább az alkalmazottak (46 százalék), illetve a megyeszékhelyen élők (43 százalék) mondták azt, hogy nem tervezik, hogy így cselekedjenek az elkövetkező időben.

A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint az emberek a felelősek azért, hogy a lehető legkevésbé terjedjen el a koronavírus az országban.

Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett szerint a kormányzat a felelős azért, hogy megfelelő legyen a tájékoztatás a vírussal kapcsolatban. Tízből nyolc (79 százalék) válaszadó szerint szintén a kormányzat felelőssége az is, hogy megfelelő legyen a tájékoztatás a járvány lefolyásával és a teendőkkel kapcsolatban.

Tizből hat (62 százalék) megkérdezett szerint elsősorban a kormányzat felelőssége az, hogy legyen elég maszk és kézfertőtlenítő a boltokban, továbbá ugyanilyen arányban mondták azt, hogy szintén a hatalomnak kell gondoskodnia arról, hogy semmilyen élelemből és alapvető cikkből ne legyen hiány. 

Minden második (50 százalék) válaszadó szerint elsősorban a kormány felelős azért, hogy minden érintett karanténba kerüljön. A megkérdezettek harmada (34 százaléka) szerint azonban ezért elsősorban a kórházak, orvosok felelősek, illetve a válaszadók ötöde szerint  (23 százalék) maguk az emberek.

Tízből hat (63 százalék) megkérdezett szerint elsősorban az egészségügy felelős azért, hogy mindenki aki elkapta a vírust, a lehető legjobb ellátást kapja. A válaszadók több mint fele (55 százalék) szerint szintén a kórházak és az orvosok feladata elsősorban, hogy a lehető legkevesebb halálos áldozat legyen. Tízből közel hatan (56 százalék) mondták azt, hogy elsősorban az emberek felelősek azért, hogy a mindennapjainkat a lehető legkevésbé forgassa fel a járvány.

A válaszadók ötödének (20 százalék) van olyan bölcsődés, óvodás, iskolás gyermeke, akinek felügyeletéről gondoskodnia kell neki, vagy házastársának, tehát nem tud menni dolgozni.

A megkérdezettek közel negyede (22 százalék) valószínűnek tarja azt, hogy nem fog fizetést kapni munkahelyétől, vagy elveszti állását a közeljövőben.

Minden második (49 százalék) megkérdezettre inkább jellemző, hogy olyan területen dolgozik, ahol már most problémákat okoz a helyzet (turizmus, vendéglátás, szállítás, stb. vagy ezekkel kapcsolatos tevékenységek.) Szintén minden második (49 százalék) válaszadóra inkább jellemző az, hogy bizonyosan tudható, hogy a következő hónapokban jelentős bevételkiesése lesz.

A megkérdezettek harmadára (32 százalék) inkább jellemző az, hogy távmunkára állt át: eddig munkahelyen dolgozott, mostantól otthon végzi a munkáját

Főleg a turizmus, vendéglátás és rendezvényszervezés területén dolgozóknál (86 százalék) inkább jellemző az, hogy már most problémákat okoz a jelenlegi rendkívűli  helyzet. Szintén magas arányban inkább jellemző ez az oktatás, nevelés (70 százalék) és az egészségügy (73 százalék) környékén dolgozók körében.

Leginkább a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban (67 százalék), illetve az iparban (66 százalék) dolgozókra inkább nem jellemző az, hogy már most problémákat okoz a a koronavírus okozta helyzet.

Minden második DK (51 százalék) és MSZP (47 százalék) szavazóra inkább jellemző az, hogy valószínűnek tartja, hogy nem fog fizetést kapni a munkahelyétől, vagy elveszíti az állását a közeljövőben. Tízből nyolc bizonytalan (82 százalék), illetve hét Fidesz-KDNP (71 százalék) és Jobbik (70 százalék) szavazóra azonban inkább nem jellemző, hogy valószínűnek tartaná, hogy ilyen nagy bajba kerülne a jövőben.

Tízből négy (41 százalék) nő, illetve a férfiak negyede (26 százalék) férfi válaszadó állt át legalább részben távmunkára, azaz eddig munkahelyen dolgozott, mostantól viszont otthon végzik munkáját. Leginkább a diplomásokra (61 százalék) és az oktatás, nevelés területén dolgozókra (78 százalék) inkább jellemző az, hogy átálltak az otthoni munkára. A legkevésbé ez a fajta munkavégzés a mezőgazdaságban (15 százalék), az iparban (16 százalék) és az egészségügyben (16 százalék) dolgozókra jellemző a leginkább.

A kutatás első része itt, a harmadik pedig itt olvasható, eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók, és az ATV Start műsorban láthatókA kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 17 – 21. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.