Meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki a közelgő Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatban: öt év EU-s tagság távlatában a júniusi választások ténye mára egyre több választópolgárban tudatosul, addig még mindig meglehetősen nagy tájékozatlanság és tudatlanság övezi az EP választások tényleges menetét, az európai szintű politizálás mibenlétét, valamint Magyarország szerepét az európai közösségben – derül ki a Publicus Intézet által végzett felmérés adataiból. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az általános vélekedések alapján azonban ennek ellenére még mindig többen gondolják úgy, hogy az ország számára mindent egybevetve hasznosnak bizonyult a csatlakozás.

Ha népszavazáson kellene ismét dönteni az ország uniós sorsáról a megkérdezettek közel fele szavazna a tagság mellett, ezzel szemben csupán 17% szavazna ez ellen, 17% nem menne el szavazni, 18% pedig nem tudja, hogyan döntene.

EP_most_belepne_09_06.PNG

Ezt a kérdést azonban javasolt tovább árnyalni, mivel számos dimenzió mentén jelentős eltérések mutatkoznak. Fő rendező elvként ebben az esetben is az a megállapítás fogalmazható meg, mely szerint nemmel inkább azok a társadalmi csoportok szavaznának, akik vagy eleve ellenszenveznek az Unióval szemben, vagy az elmúlt öt évben nem sokat éreztek az általa jelentett előnyökből.

Meglehetősen vegyes kép rajzolódik ki a közelgő Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatban: öt év EU-s tagság távlatában a júniusi választások ténye mára egyre több választópolgárban tudatosul, addig még mindig meglehetősen nagy tájékozatlanság és tudatlanság övezi az EP választások tényleges menetét, az európai szintű politizálás mibenlétét, valamint Magyarország szerepét az európai közösségben – derül ki a Publicus Intézet által végzett felmérés adataiból. A Progresszív Intézet megrendelésére készített kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az általános vélekedések alapján azonban ennek ellenére még mindig többen gondolják úgy, hogy az ország számára mindent egybevetve hasznosnak bizonyult a csatlakozás.

A megkérdezett választókorúak majdnem kétharmada (64%) tudja, hogy idén lesznek a soron következő Európai Parlamenti választások. A képet némiképp árnyalja, hogy a társadalom egyes csoportjait vizsgálva többnyire jelentős eltérések mutatkoznak: míg a legfeljebb 8 általános osztályt végzetteknek valamivel több mint a felének (53%) van tudomása erről, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 84%-a jelölte meg helyesen a céldátumot. Ennél még lényegesebb eltérés mutatkozik a kérdés jövedelemkategóriák szerinti tagolásában: míg a legalacsonyabb keresetűeknek (40 ezer forintnál kevesebb) alig a fele válaszolt helyesen, addig a magas keresetűek (150 ezer forintnál több) közül szinte mindenki (95%) tisztában van a közelgő választásokkal.

EP_mikor_lesz_09_06.PNG

A választás technikai lebonyolítására vonatkozó részletező kérdések ennél (is) kedvezőtlenebb helyzetképet adnak. A megkérdezetteknek csupán az egynegyede (25%) van tisztában azzal, hogy a választás során az induló pártok által összeállított listára kell szavazni. Ennél valamivel többen (28%) gondolják úgy, hogy a lista mellett külön szavazunk az egyéni jelöltekre is, míg a kérdezettek 31%-a nem adott érdemi választ erre a kérdésre.

EP_mire_szavazunk_09_06.PNG

Amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon a pártoknak a hazai viszonyokhoz hasonlóan az Európai Parlamentbe való bejutáshoz is el kell érniük egy adott érvényességi küszöböt, csupán a válaszadók 17%-a felelt helyesen igennel. És nekik is csupán a szűk egynegyede (24%) tudja, hogy ez a küszöb ezen választás esetében is 5%.

Hasonló arányok mutatkoznak abban a kérdésben, hogy Magyarország hány képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Nizzai illetve a Lisszaboni szerződés alapján meghatározott keretszámok szerint Magyarország, szemben a 2004-ben 24 főt számláló delegációval, 2009-től hazánk 22 főt küldhet az európai törvényalkotás legfőbb intézményébe. Ezt a válaszadók 23%-a tudta jól.

A fenti, meglehetősen borús mutatók magyarázatára több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt mind a csatlakozási folyamatot, mind pedig a csatlakozás óta eltelt időszakot kísérő felvilágosító és tájékoztató kampányok és anyagok ellenére hétköznapi szinten viszonylag nagy érdektelenség övezi az Európai Uniót és annak egyes intézményeit. Ez a megállapítás pedig az Unió saját szervein keresztül végzett felmérései alapján a tagállamok többségére is igaz. Másrészt viszont így is kitűnik, hogy Magyarország közösségi szinten az átlagosnál rosszabb mutatókat produkál. Mind a 2004-es választásokon való részvétel (39% szemben a 46%-os uniós átlaggal), mind pedig az EU egyes intézményeinek megfelelő ismerete elmarad a közösségi átlagtól. Továbbra is tény, hogy a magyarok nincsenek tisztában azzal, hogy ténylegesen milyen előnyök és juttatások, illetve általánosabb értelemben véve, milyen lehetőségek járnak a tagsággal. Az ország és az Unió között érzékelt távolság tehát változatlanul markáns.

A fentiek tükrében ezért nem is meglepő, hogy kétszer annyian gondolják úgy (48%), hogy Magyarország nem is képes a saját érdekeit kellőképpen képviselni az Unión belül, mint azok, akik szerint a magyar politika hatékonyan képviseli az ország érdekeit (26%). A tájékozatlanságra vall és a vélt félelmeket támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek kétharmada ért inkább egyet azzal az állítással, hogy ‘nem szabad, hogy a fejünk fölött döntsenek a magyar ügyekről Európában’, míg ennek ellenkezőjét alig 9% gondolja.

EP_allitasok_09_06.PNG

Az idén amúgy is szokatlanul halk kampány és a pártok részéről tanúsított viszonylagos (vétlen vagy szándékos) visszavonulás az európai ügyek hatékony kommunikálásában, valamint a médiát uraló egyéb belpolitikai jelenségek nyomán némileg vegyes válaszokat kaptunk arra az állításra, mely szerint az ’EP választás nem uniós ügyekről szól, hanem a magyar belpolitikáról.’

EP_mirol_szol_09_06.PNG

Az Európai Parlamentbe biztosan bejutó MSZP és Fidesz mellett a válaszadóknak egyaránt az egynegyede véli úgy, hogy erre az SZDSZ-nek és az MDF-nek is meg van az esélye, míg 11%-uk a Jobbik pártját látja lehetséges befutónak a választásokon. A kutatás eredményei alapján mindhárom politikai szervezet esetében a pártpreferencia tekintetében bizonytalannak mondhatók nem elhanyagolható méretű tábora mutatja a legérdekesebb és legszignifikánsabb eltérést. Ők azok, akik a fentiekkel szemben úgy vélik, hogy az SZDSZ és az MDF esélyei a bejutásra csupán 12-13% körül mozognak, ami az összes megkérdezett által megjósolt kimenetel fele csupán, míg a Jobbik esetében ez a százalékos arány náluk eléri az egyharmadot.

Ez az esélylatolgatás és politikai gyorsjelentés már csak azért is tűnik érdekesnek, mivel a megkérdezetteknek majdnem a fele gondolja úgy, hogy az EP választás egyben előrejelzi a soron következő hazai parlamenti választásokat is. Ezzel szemben csupán 20% mondja az ellenkezőjét, vagyis jelenleg nem gondolja azt, hogy a mostani európai választásokból következtetni lehetne a menetrend szerint 2010 tavaszán sorra kerülő választásokra.

EP_elorejelez_09_06.PNG

Magyarország 2011-ben fogja ellátni a soros elnöki tisztséget. Ezt az érdemben válaszolók háromnegyede tudja is. Arra a kérdésre, hogy ez az ország számára inkább sikerrel fog-e zárulni, a válaszadók 44%-a válaszolt igenlően. Ettől az értéktől jelentősen lefelé általában véve azok a csoportok térnek el, akik amúgy is a legszkeptikusabbak az Unióval szemben: ilyenek az alacsony iskolai végzettségűek (30%), a politikai preferenciájukat tekintve bizonytalanok (31%), az alacsony keresetűek (32%) és a bármilyen értelemben vett gazdaságilag inaktívak (35%). Az átlagot jóval meghaladó mértékben optimisták közé ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek (58%), az MSZP-től és a Fidesztől eltérő egyéb pártra szavazók (58%) és a legmagasabb keresettel rendelkezők (71%) tekinthetők.

EP_EUelnokseg_09_06.PNG

Az ország sikeres elnöki szereplésében bízók nagy arányához hasonlóan jelentős többségben vannak azok is, akik úgy vélik, hogy mind személy szerint nekik (48%), mind pedig az országnak (53%) éppen most a válság idején inkább előnyös az EU tagság. És hasonlóan az előbbi kérdéshez, itt is inkább az Unióval szemben alapvetően kétkedők csoportjai azok, akik úgy vélik, hogy az Unió nélkül mind ők, mind pedig az ország jobban meg tudná oldani a válságból származó problémáit.

EP_valsag_tagsag_09_06.PNG

A fentiek összefoglalásának tekinthető végül, hogy a megkérdezettek közel fele szavazna a tagság mellett, ha népszavazáson kellene ismét dönteni az ország uniós sorsáról. Ezzel szemben csupán 17% szavazna ez ellen, 17% nem menne el szavazni, 18% pedig nem tudja, hogyan döntene.

EP_most_belepne_09_06.PNG

Ezt a kérdést azonban javasolt tovább árnyalni, mivel számos dimenzió mentén jelentős eltérések mutatkoznak. Fő rendező elvként ebben az esetben is az a megállapítás fogalmazható meg, mely szerint nemmel inkább azok a társadalmi csoportok szavaznának, akik vagy eleve ellenszenveznek az Unióval szemben, vagy az elmúlt öt évben nem sokat éreztek az általa jelentett előnyökből. Ilyenek többek között az idősek, az alacsonyabb keresetűek és a Fidesz szavazói, akiknek egyaránt a 21%-a szavazna nemmel. Ezzel szemben a tagság mellett jelentősebb arányban a fiatalok (59%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (73%), a két nagy párttól eltérő pártra szavazók (79%) és a magas keresetűek (81%) voksolnának.

kérdőíves vizsgálatot 2009. március 23. és április 7. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1250 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (1250 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,8 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,8 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.