A Publicus Intézet augusztus 30. – szeptember 7. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket a színházi világgal kapcsolatban.
A megkérdezettek átlagosan 2,4-szer járnak színházba, koncertre egy évadban. A válaszadók harmadára jellemző az, hogy azért nem jár vagy nem jár gyakrabban színházba, koncertre, mert nem engedheti meg magának anyagilag. Ha bármennyi pénz a rendelkezésére állna, a megkérdezettek átlagosan 6,4-szer mennének egy évben színházba vagy koncertre.
Közel minden második válaszadó szerint befolyásolja az adott intézmény műsorválasztását, hogy kormányzati, önkormányzati, vagy magán fenntartású. A megkérdezettek ötöde mondta azt, hogy (átalában, ha tudható) ismeri kedvenc művészei politikai véleményét, hovatartozását.
Tízből nyolc megkérdezett mondta azt, hogy nem befolyásolja egy-egy előadóművész politikai véleménye abban, hogy megnézi-e előadásait.
A válaszadók harmada mondta azt, hogy jár független színházi előadásokra. Tízből hat megkérdezett hallott arról, hogy az állam egyre kevesebb pénzt ad a független társulatoknak
Tízből nyolc válaszadó mondta azt, hogy támogat pénzzel valamilyen kulturális intézményt, például színházat, társulatot (belépőjegy árán túl). A megkérdezettek közel kétharmada örülne, ha adójának egy meghatározott százalékát kulturális intézmények támogatására fordíthatná.
A válaszadók átlagosan 2,4-szer járnak színházba, koncertre egy évadban. A legtöbbet a diplomások (4,7), a Budapestiek (4,0), illetve a 30-44 közötti korosztály (3,2) jár ilyen eseményekre. A pártpolitikát nézve: a Fidesz szavazók 2,8-szor, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói 2,5-ször, a bizonytalan szavazók pedig 2,1-szer járnak átlagosan színházba vagy koncertre egy évadban.
A megkérdezettek harmadára (34 százalék) jellemző az, hogy azért nem jár vagy nem jár gyakrabban színházba, koncertre, mert nem engedheti meg magának anyagilag. Leginkább a 45-49 év közöttiek (45 százalék) és a szakmunkások (41 százalék) nyilatkoztak így. A pártpreferenciákat nézve tízből négy (42 százalék) bizonytalan szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szintén közel ennyi (39 százalék), illetve a Fidesz szavazók közel negyede (22 százalék) mondta azt, hogy ez jellemző rá.
Ha bármennyi pénz a rendelkezésére állna, a válaszadók átlagosan 6,4-szer mennének egy évben színházba vagy koncertre. A diplomások 10-szer, a 30-44 közöttiek pedig 7-szer tennének így egy évben.
A színházba járok körében tízből hét válaszadó (71 százalék) mondta azt, hogy vígjátékokat, tízből öt (51 százalék) hogy zenés darabokat, tízből négy könnyűzenei koncerteket (44 százalék), illetve komolyzenei koncerteket (42 százalék) néz szívesen.
Szintén a színházba járók körében tízből négy (41 százalék) megkérdezettnek az egyes előadások, tízből négy (42 százalék) válaszadónak az előadóművészek személye a választásának a legfőbb szempontja. Minden tizedik (9 százalék) válaszadó az intézményt nevezte meg.
Közel minden második (47 százalék) válaszadó mondta azt, hogy általában tudja, hogy ki a fenntartója a kulturális intézménynek, ahova jár.
Közel minden második (47 százalék) megkérdezett szerint befolyásolja az adott intézmény műsorválasztását, hogy kormányzati, önkormányzati, vagy magán fenntartású. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak közel kétharmada (63 százalék), tízből négy (42 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből közel négy (38 százalék) Fidesz szavazó. Iskolai végzettséget nézve leginkább a diplomások (58 százalék) és az érettségivel rendelkezők (49 százalék) mondták ezt.
A válaszadók ötöde (19 százalék) mondta azt, hogy (átalában, ha tudható) ismeri kedvenc művészei politikai véleményét, hovatartozását. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzék pártok szavazóinak a harmada (32 százalék) a Fidesz szavazók 16 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 12 százaléka.
Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy nem befolyásolja egy-egy előadóművész politikai véleménye abban, hogy megnézi-e előadásait. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók közül és a bizonytalan szavazók közül is tízből kilenc (87-87 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a háromnegyede (73 százalék).
A válaszadók harmada (32 százalék) mondta azt, hogy jár független színházi előadásokra. Leginkább a társasházban élők (53 százalék), a nyugdíjasok (48 százalék), a legfeljebb 8 általánost végzettek (41 százalék) és a diplomások (40 százalék) nyilatkoztak így.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy az állam egyre kevesebb pénzt ad a független társulatoknak. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (87 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (66 százalék), illetve tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó.
Tízből nyolc (81 százalék) válaszadó mondta azt, hogy támogat pénzzel valamilyen kulturális intézményt, például színházat, társulatot? (belépőjegy árán túl)
A megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) örülne, ha adójának egy meghatározott százalékát kulturális intézmények támogatására fordíthatná. Így nyilatkozott tízből hét bizonytalan szavazó (69 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szintén tízből hét (68 százalék) illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. augusztus 30 – szeptember 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
