Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 20-26 között 1009 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta hogyan viszonyulnak az emberek a kormány Trianon-politikájához, illetve magához a békeszerződéshez.

A válaszadók kétharmada inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a Magyarországgal szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek valójában jogosan hazánkhoz tartoznak. Tízből nyolc megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Trianon Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája. Minden második válaszadó inkább egyetért azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe.

Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy Trianon kérdése csak politikai okból kerül ilyen gyakran elő, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására. Minden második megkérdezett szerint inkább helyes az, hogy a kormányzati politika „élő fájdalomként” kezeli Trianont, és erős nemzetpolitikát épít. Minden második válaszadó inkább nem ért egyet azzal az állítással, hogy semmi értelme sincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni.

A megkérdezettek harmada szerint a kormány Trianon-politikája árt a határon túli magyaroknak, mert indulatokat gerjeszt a szomszédos országok lakóiban, és ennek az ott élő magyarok látják a kárát. Közel ugyanilyen arányban inkább azzal értenek egyet, hogy a kormány Trianon-politikája segít a határon túli magyarok életében.

Minden második válaszadó szerint a kormánynak azért fontosak a határon túli magyarok, mert a szavazatait maximálni tudja. A megkérdezettek harmada szerint inkább azért fontosak a kormánynak a határon túli magyarok sorsa, mert felelősséget érez miattuk.

A válaszadók kétharmada (64 százalék) inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a Magyarországgal szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak. A legnagyobb arányban a Fidesz szavazók gondolják így (82 százalék), illetve az ellenzéki pártok közül még a Jobbik szavazói (72 százalék).

Tízből nyolc DK szavazó (82 százalék), illetve tízből hat Momentum szavazó (63 százalék) azonban inkább nem ért egyet azzal, hogy a szomszédos országoknak vannak olyan részei, amelyek valójában jogosan Magyarországhoz tartoznak.

Az eredményeket nem befolyásolta döntő mértékben, hogy a megkérdezettnek van-e határon túli ismerőse. Akinek van – és a szülőföldjén is maradt – , azoknak 67 százaléka, akiknek nincs, azoknak a 69 százaléka inkább egyetértett azzal, hogy a szomszédos államok jogtalanul birtokolnak magyar területeket. Akiknek olyan határon túli ismerőse van, akik nem maradtak a szülőföldjükön, azoknak a többsége is (55 százalék) inkább egyetért az állítással.

Tízből nyolc (83 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Trianon Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája. Minden második (54 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe. Minden második (51 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy semmi értelme nincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni.

Tízből hat válaszadó (59 százalék) inkább egyetért azzal, hogy Trianon kérdése csak politikai okból kerül ilyen gyakran elő, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására. Minden második megkérdezett szerint (51 százalék) inkább helyes az, hogy a kormányzati politika „élő fájdalomként” kezeli Trianont, és erős nemzetpolitikát épít. Minden második válaszadó (48 százalék) inkább nem helyeseli azt, hogy a kormányzat a Trianonhoz való viszonyára tekintettel alakítja a szomszédos országokkal való viszonyát

A 2018. júniusi felmérésünkhöz képest tapasztalható némi változás: Többen tartják Trianont Magyarország történelmének legnagyobb tragédiájának (83 és 73 százalék), továbbá többen gondolják úgy, hogy nem szabad belenyugodni a trianoni döntésekbe (54 és 45 százalék), illetve többen inkább nem értenek egyet azzal, hogy semmi értelme sincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni (51 és 46 százalék). Ezen kívül többen nem értenek egyet már azzal, hogy Trianon kérdése csak politikai okból kerül ilyen gyakran elő, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására. (36 és 29 százalék).

Tízből hét Fidesz és Jobbik (69 és 72 százalék) szavazó inkább egyetért azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe. Tízből kilenc (87 százalék) DK, és tízből öt (55 százalék) Momentum szavazó azonban inkább ennek az ellenkezőjével ért egyet.

Tízből nyolc (83 százalék) DK, és tízből hat (63 százalék) Momentum szavazó inkább egyetért azzal az állítással, hogy semmi értelme nincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni.  Tízből hét (72 százalék) Jobbik, illetve tízből hat (64 százalék) Fidesz szavazó szerint Trianon kérdése még mindig aktuális.

A megkérdezettek ellenzéki szavazók nagy többsége szerint Trianon kérdése csak politikai okból kerül elő ilyen gyakran, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására. A Momentum szavazók 87 százaléka, az MSZP szavazók 85 százaléka, a DK szavazók 83 százaléka, de még a Jobbik szavazók 71 százaléka is inkább egyetért ezzel az állítással. A Fidesz szavazók többsége (53 százalék) inkább nem ért egyet azzal, hogy csak politikai okokból kerül elő ilyen gyakran Trianon kérdésköre.

A megkérdezettek harmada (36 százalék) szerint a kormány Trianon-politikája árt a határon túli magyaroknak, mert indulatokat gerjeszt a szomszédos országok lakóiban, és ennek az ott élő magyarok látják a kárát. Közel ugyanilyen arányban (37 százalék) inkább azzal értenek egyet, hogy a kormány Trianon-politikája segít a határon túli magyarok életében. A válaszadók ötöde (22 százalék) szerint azonban a magyar kormány Trianon-politikája nagyon keveset számít a határon túli magyarok életében.

Tízből hét DK (70 százalék), illetve tízből hat Jobbik (57 százalék) szavazó szerint a kormány Trianon-politikája árt a határon túli magyaroknak. Csak a Fidesz szavazók többsége (63 százaléka) látja úgy, hogy a kormány Trianon politikája segít a határon túli magyaroknak, azonban közölük is minden ötödik (18 százalék) válaszadó szerint inkább árt a kormányzat hozzáállása Trianon kérdésköréhez. Az MSZP szavazóknál található meg legnagyobb arányban azok (46 százalék), akik szerint a magyar kormány Trianon-politikája nagyon keveset számít a határon túli magyarok életében.

Akiknek nincsen határon túli magyar ismerőse, azok nagyobb arányban válaszolták azt (42 százalék), hogy a kormány Trianon-politikája segít a határon túli magyaroknak. Közel minden második (46 százalék) olyan válaszadó szerint, akinek van Magyarországra, vagy más országba költöző határon túli magyar ismerőse, inkább károsnak tartja a kormány Trianon-politikáját. Ugyanígy látták egyharmad arányban (37 százalék) azok, akiknek van olyan határon túli ismerőse, aki maradt a saját szülőföldjén.

Tízből négy válaszadó (42 százalék) mondta azt, hogy Magyarország területi vesztesége az első világháború után 61 és 80 százalék közé tehető, minden negyedik megkérdezett (24 százalék) pedig 41 és 60 százalék közé rakta a területi veszteségeket. Átlagosan, a megkérdezettek szerint, az ország területének 57 százalékát vesztette el.

(*A helyes válasz: Horvátországot nem számítva Magyarország a területeinek körülbelül a kétharmadát vesztette el a trianoni békeszerződés következtében)

Legpontosabban a Jobbik és az egyéb pártok szavazói szavazók tudják a veszteség arányát, 63, illetve 60 százalék volt a válaszaik átlaga. Legkevésbé pontosan pedig a DK és a Momentum szavazók válaszoltak, 42, illetve 54 százalékkal.

Minden második (50 százalék) válaszadó szerint a kormánynak azért fontosak a határon túli magyarok, mert a szavazatait maximálni tudja. A megkérdezettek harmada (35 százalék) szerint inkább azért fontosak a kormánynak a határon túli magyarok sorsa, mert felelősséget érez miattuk. Minden tizedik (10 százalék) válaszadó szerint mindkét állítás igaz.

Az ellenzéki szavazók döntő többsége szerint a kormánynak azért fontosak a határon túli magyarok, mert a szavazatait maximálni tudja. Így gondolják a megkérdezett a DK szavazók 96, MSZP szavazók 93, illetve a Jobbik szavazók 86 százaléka. Tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a kormánynak inkább azért fontosak a határon túli magyarok, mert felelősséget érez irántuk.

2017. augusztusi felmérésünk során még némileg többen (55 százalék) gondolták úgy, hogy csak a szavazat maximalizálás miatt törekszik jó kapcsolatokra a magyar kormány a határon túli magyarokkal, illetve a közel két és fél évvel ezelőtti felmérésünkhöz képest többen mondták azt, hogy a kormánynak azért fontosak a határon túli magyarok mert felelősséget érez irántuk (27 és 35 százalék).

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. február 20 – 26 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1009 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.