Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 27 – 29. között 1105 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek költekezési és spórolási szokásait a koronavírus-járvány ideje alatt.

Tízből négy megkérdezett mondta azt, hogy most többet kell költenie élelmiszerre, mint a válság előtt. Ezzel együtt tízből három válaszadó mondta azt, hogy most kevesebbet költ étterembe, szórakozóhelyre járásra a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. Minden hatodik válaszadó a közlekedésre, illetve közel minden hatodik válaszadó pedig fodrászra, kozmetikusra költ kevesebbet, mint korábban.

Azok közül, akik azt mondták, hogy valamelyik területen többet költenek most mint a koronavírus-járványhoz köthető válság előtt, tízből kilencen mondták azt, hogy ez azért van, mert felmentek az árak, tízből ketten pedig azt, hogy ez azért van, mert többet is vásárolnak.

Akik arról nyilatkoztak, hogy valamelyik területen kevesebbet költenek most, mint a koronavírus-járványhoz köthető válság előtt, tízből hatan mondták azt, hogy tervezik szerint ugyanannyit szeretnének költeni mikor vége lesz a válságnak.


A megkérdezettek élelmiszerre többet költenek, mint a válság előtti időszakban (37 százalék, 9 ellenében), míg étteremre, szórakozásra, közlekedésre, fodrászra és kozmetikusra kevesebbet.

Internetre és telefonra a legtöbben ugyanannyit költenek most, mint a válság előtt (86 százalék), ám 7 százalék azt válaszolta, hogy többet költ rá, míg kettő azt hogy kevesebbet.

A megkérdezettek elsősorban azért költenek többet, mert szerintük felmentek az árak (87 százalék), és kevésbé azért, mert bizonyos termékekből többet vásárolnak (17 százalék).

Minden második megkérdezett (52 százalék) ugyanannyit költ élelmiszerre a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. Tízből négy válaszadó (37 százalék) mondta azt, hogy most többet kell költenie élelmiszerre mint a válság előtt. Tízből egy megkérdezett (9 százalék) kevesebbet költ rá most, mint korábban.

Átlagosan hét százalékkal költ többet most élelmiszerre egy ellenzéki, mint egy kormánypárti szavazó. Leginkább a DK (51 százalék) és a bizonytalan (43 százalék) szavazók mondták azt, hogy most többet kell költeniük élelmiszerre koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaikhoz viszonyítva.

Tízből három (28 százalék) válaszadó mondta azt, hogy most kevesebbet költ étterembe, szórakozóhelyre járásra a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. Tízből kettő (23 százalék) megkérdezett most is ugyanannyit költ ezekre a dolgokra

Tízből négy (44 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy egyáltalán nem költ étterembe, szórakozóhelyre járásra sem a válság előtt, sem pedig most.

Míg tízből kettő (17 százalék) kormánypárti szavazó mondta azt, hogy hogy most kevesebbet költ étterembe, szórakozóhelyre járásra, addig az ellenzéki szavazóknál ez már tízből négy (43 százalék) emberre igaz. Minden második Momentum és MKKP szavazó (53-53 százalék) mondta azt, hogy most kénytelen kevesebbet költenie ezekre a dolgokra.

Minden második megkérdezett (54 százalék) ugyanannyit költ közlekedésre a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. Minden hatodik (16 százalék) válaszadó kevesebbet költ rá most, mint korábban. Csak a megkérdezettek 6 százaléka költ többet közlekedésre, mint a válság előtt. Minden ötödik válaszadó (22 százalék) egyáltalán nem költ közlekedésre, sem a válság előtt, sem most).

Az ellenzéki szavazók negyede (25 százalék) mondta azt, hogy most kevesebbet költ közlekedésre a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva (ez a Fidesz szavazóknál 11 százalék). A kormánypárti szavazók negyede (25 százalék) mondta azt, hogy egyáltalán nem költ közlekedésre, sem a válság előtt, sem most) – szemben az ellenzéki szavazók 13 százalékával.

Minden második megkérdezett (48 százalék) ugyanannyit költ fodrászra, kozmetikusra a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. Közel minden hatodik (17 százalék) válaszadó költ kevesebbet ezekre a dolgokra, mint korábban. Csak a megkérdezettek 4 százaléka költ többet fodrászra és kozmetikusra, mint a válság előtt. Minden harmadik válaszadó (29 százalék) egyáltalán nem tud ezekre pénzt szánni, sem a válság előtt, sem pedig most.)

Az ellenzéki szavazók negyede (23 százalék) mondta azt, hogy most kevesebbet költ fodrászra, kozmetikusra a koronavírus-járványhoz köthető válság előtti kiadásaival összehasonlítva. A kormánypárti szavazóknál ez az arány 12 százalék.

Azok közül, akik azt mondták, hogy valamelyik területen többet költenek most mint a koronavírus-járványhoz köthető válság előtt, tízből ketten (17 százalék) mondták azt, hogy ez azért van, mert többet is vásárolnak. Így nyilatkoztak leginkább a Momentum (29 százalék), az MKKP (22 százalék) és a Fidesz szavazói (21 százalék).

Akik azt mondták, hogy valamelyik területen többet költenek most mint a koronavírus-járványhoz köthető válság előtt, tízből kilencen (87 százalék) mondták azt, hogy ez azért van, mert felmentek az árak. A többletkiadásait az összes megkérdezett DK-s választó magyarázta az árak emelkedésével, továbbá tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó is azért költ többet, mert felmentek az árak.

Akik arról nyilatkoztak, hogy most valamelyik területen kevesebbet költenek mint a koronavírus-járványhoz köthető válság előtt, tízből hatan (56 százalék) mondták azt, hogy tervezik szerint ugyanannyit szeretnének költeni, mint korábban. Tízből négyen (39 százalék) mondták azt, hogy nem terveznek visszatérni a járvány előtti költési szintjükhöz.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. július 27 – 29. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1105 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.