Publicus Intézet Népszava megbízásából 2018. június 07-13 között 996 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyar állampolgárok Trianonhoz.

Tízből hét megkérdezett inkább egyetértett azzal az állítással, hogy Trianon Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája. 

Tízből négy válaszadó inkább azzal értett egyet, hogy semmi értelme sincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni, azonban a válaszadók közel fele inkább azzal értett egyet, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe. Leginkább a Fidesz szavazók (61 százalék) mondtak azt, hogy soha nem szabad belenyugodni a békeszerződés rendelkezéseibe.

Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy Trianon csak politikai okból kerül ilyen gyakran elő, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására.

Tízből hét megkérdezett (73 százalék) inkább egyetértett azzal az állítással, hogy Trianon Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája. Abban azonban nincs világos egyetértés, mit kéne kezdeni az egész trianoni kérdéskörrel: a megkérdezettek 43 százaléka inkább azzal értett egyet, hogy semmi értelme sincs ma már Trianon kérdésével foglalkozni, míg 46 százaléka ennek az ellenkezőjéről nyilatkozott.

A férfiak inkább egyetértettek (82 százalék) azzal, mint a hölgyek (62 százalék), hogy Trianon Magyarország történelmének legnagyobb tragédiája.  A többi vizsgált társadalmi csoport eredményei között nem volt látható komoly különbség.

A válaszadók közel fele (45 százalék) inkább egyetért azzal, hogy soha nem szabad belenyugodni a trianoni döntésbe, illetve tízből négy (41 százalék) megkérdezett inkább nem értett egyet ezzel az állítással.

Leginkább a Fidesz szavazók (61 százalék) mondtak azt, hogy soha nem szabad belenyugodni a békeszerződés rendelkezéseibe, az ellenpóluson ugyanilyen arányban az MSZP szavazói (61 százalék) találhatók. A többi vizsgált társadalmi csoport eredményei között nem volt látható komoly különbség.

Tízből hat (57 százalék) válaszadó inkább egyetért azzal az állítással, hogy Trianon csak politikai okból kerül ilyen gyakran elő, mert alkalmas a nemzeti érzelmek felszítására. Főleg az MSZP (83 százalék) és a Jobbik (70 százalék) szavazói nyilatkoztak így, de az egyes vizsgált társadalmi csoport között nem volt látható komoly különbség.

A vizsgálat abból a feltevésből indult ki, hogy Trianon ügyében alapvetően két narratíva létezik: a traumát még mindig nem dolgozta fel a magyar társadalom, miközben a politika (a jobboldal) eszközként használja fel a kérdést. A felmérés igazolta, hogy mindkét állítás megalapozott, és egyszerre érvényes.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. június 07-13 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 996 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.