Ez elmúlt hónapokban a Jobbikon kívüli ellenzék érdemi támogatottság-növekedést tudott elkönyvelni, és a baloldal pártjai összesen 250.000 – 300.000 szavazót szereztek. Az ellenzéki oldal töredezettsége okán ez szétosztódott a különböző pártok között, ám úgy tűnik, hogy ezeket, a bizonytalanok táborából érkező szavazókat csak ideiglenesen sikerült megtartani. Az elmúlt hónapokban az LMP, s DK, és az Együtt támogatottsága is 1-1 százalékpontot csökkent, és egyedül az MSZP nem vesztett szavazókat. Így a korábban szerzett új szavazók jó része lassan elpárolog. A bizonytalanok száma egy százalékponton növekedve, továbbra is 45 százalék. Mindeközben azországban zajló folyamatokkal való elégedetlenség növekszik, és ez hatással van a Fidesz támogatottságára, amely több hónapos stagnálás után most már szavazókat is vesztett.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 12 és 17 között, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A Fidesz szavazóinak száma lassú csökkenés után, az elmúlt három hónapban stagnál, majd erre a hónapra újra egy százalékpontot csökkent, és a párt támogatottsága 22 százalékon áll. Az MSZP meg tudta tartani a két hónapja szerzett támogatóit, és továbbra is 12 százalékon áll. A Jobbik támogatottság elmozdult január óta mért mélypontjáról, és egy százalékpontot növekedve, 12 százalékon áll. Ezzel a két párt újra fej-fej mellé került a második helyért folyó versenyben.
A Fidesz szavazóinak száma lassú csökkenés után, az elmúlt három hónapban stagnál, majd erre a hónapra újra egy százalékpontot csökkent, és így a párt támogatottsága 22 százalék. A párt továbbra is magasan vezeti, azonban az ország ügyeivel kapcsolatos elégedetlenség növekedése érezteti hatását a párt támogatottságán.
Az MSZP továbbra is meg tudta tartani a két hónapja szerzett szavazóit, és támogatottsága 12 százalék maradt. A pártnak szavazói továbbra is a legaktívabbak, és ez némi, hibahatáon belüli előnyt biztosít a biztos szavazók között a Jobbikkal, a második helyért folytatott, amúgy kiegyenlített küzdelemben.
A Jobbik támogatóinak száma elmozdult a mélypontról, ahol már negyedik hónapja tartózkodott, és egy százalékpontot növekedve, 12 százalék. A párt ezzel fej-fej méllé került az MSZP-vel, bár a Jobbik szavazói továbbra is a legkevésbé aktívak.
A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP a múlt hónaphoz hasonlóan újra 3 százalékon áll. A DK egy százalékpontot csökkent, és két hónap után újra 3 százalékon áll. Az Együtt támogatóinak az aránya ebben a hónapban csökkent, és most nem érte el az egy százalékot, csakúgy, ahogy PM, és a MLP sem.
Ez elmúlt hónapokban a Jobbikon kívüli ellenzék érdemi támogatottság-növekedést tudott elkönyvelni, és a baloldal pártjai összesen 250.000 – 300.000 szavazót szereztek. Az ellenzéki oldal töredezettsége okán ez szétosztódott a különböző pártok között, ám úgy tűnik, hogy ezeket, a bizonytalanok táborából érkező szavazókat csak ideiglenesen sikerült megtartani. Az elmúlt hónapokban az LMP, s DK, és az Együtt támogatottsága is 1-1 százalékpontot csökkent, és egyedül az MSZP nem vesztett szavazókat. Így a korábban szerzett új szavazók jó része lassan elpárolog. A bizonytalanok száma egy százalékponton növekedve, továbbra is 45 százalék. Mindeközben az országban zajló folyamatokkal való elégedetlenség növekszik, és ez hatással van a Fidesz támogatottságára, amely több hónapos stagnálás után most már szavazókat is vesztett.
A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása, valamint az MSZP és a Jobbik támogatottságának részletei a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. május 12-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1050 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
