A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 16 – 18. között 1090 fő megkérdezésével készített budapesti reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a budapestieket érintő aktuális ügyekről.
Tízből négy megkérdezett szerint igaz a budapesti vezetés állítása, miszerint legalább 60 milliárd mínusszal zárja az idei évet a főváros, és ha működni akar jövőre is, akkor fel kell élnie a tartalékait, tízből kettő válaszadó szerint pedig nem jó, de nem is ennyire rossz Budapest pénzügyi helyzete.
A válaszadók többsége egyetért azzal az állítással, hogy a kormány egyes intézkedéseinek célja az ellenzéki vezetésű főváros nehéz helyzetbe hozása.
Tízből kilenc megkérdezett inkább nem tartja elfogadhatónak, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben (mint a város fejlesztése) politikai szempontok alapján döntenek, nem azt tartva szem előtt, hogy mi a jó Budapestnek, az embereknek.
A megkérdezettek közel fele szerint a Magyarországnak jutó 2500 milliárdnyi EU-s támogatásnak és kedvezményes hitelnek az elosztásába a kormány nem fogja bevonni Budapestet.
A válaszadók negyede szerint azonban a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak, továbbá közel minden második megkérdezett szerint bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett inkább egyetért annak a népszavazásnak a céljaival, amelyet a „Szabad városok szövetsége” akar kiíratni (vagyis, hogy a települési önkormányzatok kapják az uniós segélycsomag legalább felét).
Tízből hat megkérdezett abban az esetben lát nagyobb korrupciós kockázatot, (hogy a döntéshozókhoz közel álló cégek és a haveri kézben lévő ágazatok kapják a pénz nagy részét) ha országos szinten döntenek a felhasználásról az uniós segély felhasználásáról, tízből négy válaszadó szerint pedig nagyobb korrupciós kockázat akkor várható, ha az önkormányzatok döntenek arról, hova jussanak a források.
Tízből négy (42 százalék) megkérdezett szerint igaz a budapesti vezetés állítása, miszerint legalább 60 milliárd mínusszal zárja az idei évet a főváros, és ha működni akar jövőre is, akkor fel kell élnie a tartalékait. Tízből kettő (19 százalék) válaszadó szerint nem jó, de nem is ennyire rossz Budapest pénzügyi helyzete. A megkérdezettek harmada (36 százalék) szerint valójában nincsenek komolyabb problémák, a politikai csatározások részeként mutatják be ennyire rossznak a helyzetet.
A főváros anyagi helyzetét illetően erősen megoszlanak a vélemények a pártpreferenciák alapján:
Az ellenzéki szavazók kétharmada (67 százalék) szerint valóban annyira rossz Budapest pénzügyi helyzete, mint ahogy a vezetősége is állítja. Tízből két (21 százalék) ellenzéki szavazó szerint pedig nem jó, de nem is annyira rossz a helyzet a fővárosban.
Ezzel szemben tízből hét (70 százalék) Fidesz szavazó szerint valójában nincsenek komolyabb pénzügyi problémái a fővárosnak , s csak a politikai csatározások részeként mutatják be ennyire rossznak a helyzetet.
A megkérdezettek többsége (54 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy a kormány egyes intézkedéseinek célja az ellenzéki vezetésű főváros nehéz helyzetbe hozása. Így látja tízből kilenc (91 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből hat (58 százalék) bizonytalan szavazó is.
Ezzel szemben tízből kilenc (93 százalék) Fidesz szavazó inkább nem ért egyet azzal, hogy a kormány szándékosan akarja nehéz helyzetbe hozni a fővárost.
Tízből kilenc megkérdezett (89 százalék) inkább nem tartja elfogadhatónak, hogy a budapestiek életét érintő kérdésekben (mint a város fejlesztése) politikai szempontok alapján döntenek, nem azt tartva szem előtt, hogy mi a jó Budapestnek, az embereknek.
Így látja szinte az összes ellenzéki szavazó (96 százalék), tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből hét (72 százalék) Fidesz szavazó is.
A kormánypárti szavazók negyede (26 százalék) inkább elfogadhatónak tartja azt, hogy a budapestieket érintő kérdésekben politikai szempontok alapján döntenek, nem a helyi lakosok véleményét igénybe véve.
A megkérdezettek közel fele (45 százalék) szerint a Magyarországnak jutó 2500 milliárdnyi EU-s támogatásnak és kedvezményes hitelnek az elosztásába a kormány nem fogja bevonni Budapestet. Tízből három megkérdezett (29 százalék) szerint a kormány be fogja vonni a fővárost ennek az összegnek az elosztásába, illetve tízből kettő (23 százalék) válaszadó szerint szintén lesz a fővárosnak végül mozgástere, de csak nagyon kis mértékben.
Minden második (51 százalék) Fidesz szavazó szerint a Magyarországnak jutó 2500 milliárdnyi támogatásnak és kedvezményes hitelnek az elosztásába a kormány be fogja vonni a fővárost. Ezzel szemben tízből hat (59 százalék) ellenzéki szavazó szerint ez nem fog megtörténni, illetve tízből három (27 százalék) ellenzéki szavazó szerint erre csak kis mértékben fog sor kerülni.
A megkérdezett negyede (24 százalék) szerint a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak. Tízből három (28 százalék) válaszadó szerint inkább a kormány tudja jobban, éppen hol mire van szükség. Közel minden második (47 százalék) megkérdezett szerint bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.
Tízből négy (41 százalék) ellenzéki szavazó szerint a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak, illetve minden második (51 százalék) ellenzéki szerint bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.
Tízből hat (57 százalék) Fidesz szavazó szerint inkább a kormány tudja, hogy jelenlegi helyzetben mire van szükség, illetve tízből négy (41 százalék) szavazó szerint a kormány és az önkormányzat feladata együtt, hogy eldöntsék, mire van szükségük az embereknek.
[2020. októberi kutatásunk során még tízből három (31 százalék) megkérdezett látta úgy, hogy a koronavírus-válság nyomán előállt helyzetben inkább az önkormányzatok tudják, hogy a mire van szüksége az embereknek, vállalkozásoknak. Akkor közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó mondta azt, hogy inkább a kormány tudja jobban, éppen hol mire van szükség. Közel minden második (46 százalék) megkérdezett pedig azt nyilatkozta, hogy bizonyos dolgokat helyben tudnak jobban, más dolgokat pedig a kormány tud inkább megoldani.]
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett inkább egyetért a népszavazás céljaival, amelyet a „Szabad városok szövetsége” akar kiíratni (vagyis, hogy a települési önkormányzatok kapják az uniós segélycsomag legalább felét).
Tízből kilenc ellenzéki szavazó (93 százalék), főleg az MSZP-P (99 százalék) és a Momentum (96 százalék) szavazói nyilatkoztak így, továbbá ezt mondta tízből nyolc (77 százalék) bizonytalan szavazó is.
[Míg októberben tízből kettő (23 százalék) megkérdezett, addig a mostani felmérésünkben már tízből négy (39 százalék) mondta azt, hogy inkább nem ért egyet a népszavazás céljaival. A változás főleg a kormánypárti szavazóknak köszönhető: Most tízből egy (13 százalék) Fidesz szavazó mondta azt, hogy inkább egyetért a népszavazás céljaival. Ez az arány azonban jóval kevesebb a 2020. októberi kutatásunkhoz képest: akkor még közel minden második (46 százalék) kormánypárti szavazó nyilatkozott úgy, hogy inkább egyetért a népszavazás céljaival.]
Tízből hat (58 százalék) megkérdezett abban az esetben lát nagyobb korrupciós kockázatot, (hogy a döntéshozókhoz közel álló cégek és a haveri kézben lévő ágazatok kapják a pénz nagy részét) ha országos szinten döntenek a felhasználásról az uniós segély felhasználásáról.
Tízből négy (39 százalék) válaszadó szerint nagyobb korrupciós kockázat akkor várható, ha az önkormányzatok döntenek a források felhasználásáról.
Tízből kilenc (88 százalék) ellenzéki szavazó szerint ha országos szinten döntenek az uniós segélycsomag elosztásáról, az nagyobb kockázatot rejt. Leginkább az MSZP-P (96 százalék) szavazói gondolják így.
[Míg októberben a megkérdezettek negyede (25 százalék), addig a mostani felmérésünkben már tízből négy (39 százalék) válaszadó mondta azt, hogy abban az esetben lát nagyobb korrupciós kockázatot, ha önkormányzati szinten döntenek a pénz felhasználásáról. Most tízből nyolc (77 százalék) Fidesz szavazó nyilatkozott így, míg 2020. októberében még csak tízből négyen (41 százalék)
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. december 16 – 18. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1090 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,0 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
