A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 24 – 26. között 1006 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a fővárosi lakosoknak a koronavírus-helyzet kezelésével kapcsolatos véleményeit.
A megkérdezett fővárosiak majd’ kétharmada egyaránt elégedett azzal, ahogy a kormány, és ahogy a főpolgármester kezelte, a fővárosiak háromnegyede elégedett azzal, ahogy az egészségügy eddig kezelte a koronavírus-helyzetet. Azonban összességében 14 százalékponttal kevesebben bíznak az egészségügy jövőbeli teljesítményével, azzal, hogy képes lesz-e kezelni a koronavírus-helyzetet, ha elszabadul a járvány.
180 000 fő budapesti nem fordult panaszával orvoshoz, és akik fordultak, közülük 120 000 fő nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást, tehát minimum (hiszen egy válaszadó esetén több érintett is lehet) 300 000 budapesti estén beszélhetünk elmaradt ellátásról a járvány kezdete óta.
A megkérdezett fővárosiak majd’ kétharmada egyaránt elégedett azzal, ahogy a kormány, és ahogy a főpolgármester (63, és 62 százalék) kezelte eddig a koronavírus-helyzetet.
A kormány tevékenységével tízből kilenc Fidesz szavazó (90 százalék) elégedett, főpolgármester esetében a kormánypártiak több mint a fele (51 százalék) jelezte elégedettségét.
Az ellenzéki szavazók esetén fordított a kép, többségük elégedetlen a kormány teljesítményével: leginkább a DK és a Momentum szavazók (68 és 66 százalék). Míg a főpolgármester teljesítményével az ellenzéki szavazók többsége elégedett, leginkább az MSZP-P és az Momentum szavazók (79 és 64 százalék).
A megkérdezett fővárosiak háromnegyede (76 százalék) elégedett azzal, ahogy az egészségügy eddig kezelte a koronavírus-helyzetet. Leginkább a Fidesz szavazók, a bizonytalanok és a 45 év felettiek (90, 77, illetve 83 százalék), legkevésbé a Momentum szavazók és a 30 évnél fiatalabbak (44, és 60 százalék).
Azonban összességében 14 százalékponttal kevesebben (62 százalék) bíznak az egészségügy jövőbeli teljesítményével, azzal, hogy képes lesz-e kezelni a koronavírus-helyzetet, ha elszabadul a járvány.
Leginkább a Fidesz szavazók és a 45 év felettiek bíznak ebben (84, illetve 76 százalék), ám körükben is 6-7 százalékpontos csökkenés figyelhető meg. Az ellenzéki szavazók többsége nem bízik az egészségügy teherbíró képességében, leginkább a Momentum és az MSZP-P szavazók, illetve a 30 évnél fiatalabbak (68, 55, illetve 68 százalék) fogalmaznak meg kétségeket.
A budapestiek több mint negyede (27 százalék) válaszolta azt, hogy neki, vagy közeli rokonának, ismerősének volt, vagy lett volna szüksége egészségügyi ellátásra a koronavírus-járvány hazai megjelenése óta.
Közülük tízből majd’ négy (37 százalék) a helyzet okán eleve nem is fordult panaszával orvoshoz. Azok akik orvoshoz fordultak (17 százalék), tízből majd’ négyen (37 százalék) nem kapták meg a szükséges egészségügyi ellátást.
Ez összességében azt jelenti, hogy 180 000 fő budapesti nem fordult panaszával orvoshoz, és akik fordultak közülük 120 000 fő nem kapta meg a szükséges egészségügyi ellátást, tehát minimum (hiszen egy válaszadó esetén több érintett is lehet) 300 000 budapesti estén beszélhetünk elmaradt ellátásról a járvány kezdete óta.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 24 – 26. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő hibrid, telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
