A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban újra vizsgálta a közös ellenzéki Európai Parlamenti lista gondolatának a megítélését.
A megkérdezettek fele szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedni kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. További 14 százalék szerint egy ilyen együttműködésben a Jobbikra is szükség van. Mindössze a megkérdezettek negyede mondja azt, hogy jó, hogy sok párt versenyez a baloldalon.
A válaszadók kétharmada szerint egy közös ellenzéki EP lista sikeres lenne. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolják így, de az egyéb ellenzéki pártok szavazói és a bizonytalanok körében is sokan látják így. Összességében tíz ellenzéki szavazóból kilenc eképpen gondolkodik.
Januárban mérthez képest minden párt szavazóinak körében növekedett azok aránya akik szerint sikeresebb lenne a közös ellenzéki lista, leginkább a Fidesz szavazók körében, 21 százalékponttal, ezzel az ő körükben is többségbe került ez a gondolat.
Mindazonáltal az összes válaszadó körében hat, az ellenzéki szavazók körében kilenc százalékponttal csökkent egy hónap alatt azok aránya, akik egyetértenek a közös ellenzéki lista kezdeményezésével. A változást elsősorban az Fidesz és a Jobbik szavazók okozzák. A javaslatnak a teljes lakosság körében így is többsége van, és az ellenzéki szavazók körében közel háromnegyedes a támogatottsága.
Amennyiben az együttműködésnek a Jobbik is a része, három százaléknyi ellenzéki szavazó körben veszti el támogatottságát az elképzelés. Az ellenzéki szavazók több mint fele nem örül neki, de elfogadja a széles együttműködést, míg tízből négyen, egyetértenek vele, mert csak így látják lehetségesnek, hogy az ellenzék eredményt érjen el. Azonban az együttműködés nagyobb arányban aktivizálja a bizonytalan szavazókat, és ennek okán az együttműködés végül több szavazatot kap, mint a külön induló pártok összesen kapnának.
————————–
A megkérdezettek fele (49 százalék) szerint a baloldali ellenzéki erőknek törekedni kell arra, hogy a következő választásokra egységesek legyenek. További 14 százalék szerint egy ilyen együttműködésben a Jobbikra is szükség van. Mindössze a megkérdezettek negyede (26 százalék) mondja azt, hogy jó, hogy sok párt versenyez a baloldalon. Az így gondolkodók többsége kormánypárti szavazó, míg az ellenzéki oldalon csupán 7 százaléknyian gondolják eképpen.
A múlt hónapban mértekhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya akik szerint törekedni kell az egységes fellépésre.
A válaszadók kétharmada (63 százalék) szerint egy közös ellenzéki EP lista sikeres lenne. Leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók gondolják így (99 és 89 százalék), de az egyéb ellenzéki pártok szavazói és a bizonytalanok körében is sokan látják így (77 és 67 százalék). Összességében tíz ellenzéki szavazóból kilenc (88 százalék) eképpen gondolkodik.
Januárban mérthez képest minden párt szavazóinak körében növekedett azok aránya akik szerint sikeresebb lenne a közös ellenzéki lista, leginkább a Fidesz szavazók körében, 21 százalékponttal, ezzel az ő körükben is többségbe került ez a gondolat (49 százalék, 42 ellenében).
Mindazonáltal az összes válaszadó körében hat, az ellenzéki szavazók körében kilenc százalékponttal csökkent egy hónap alatt azok aránya, akik egyetértenek a közös ellenzéki lista kezdeményezésével. A változást elsősorban az Fidesz és a Jobbik szavazók okozzák. A javaslatnak a teljes lakosság körében így is többsége van (47 százalék támogatja 42 ellenében), és az ellenzéki szavazók körében közel háromnegyedes a támogatottsága (71 százalék).
Amennyiben az együttműködésnek a Jobbik is a része, három százaléknyi ellenzéki szavazó körben veszti el támogatottságát az elképzelés. Az ellenzéki szavazók több mint fele (53 százalék) nem örül neki, de elfogadja a széles együttműködést, míg tízből négyen (40 százalék), egyetértenek vele, mert csak így látják lehetségesnek, hogy az ellenzék eredményt érjen el. Azonban az együttműködés nagyobb arányban aktivizálja a bizonytalan szavazókat, és ennek okán az együttműködés végül több szavazatot kap, mint a külön induló pártok összesen kapnának.
A Jobbik szerepével és helyzetével kapcsolatban kiforratlanok az elképzelések. Az ellenzéki és bizonytalan szavazók harmada (33 százalék) ért egyet azzal, hogy Jobbik a különindulással felmorzsolja az ellenzéki siker lehetőségét – leginkább a Jobbik szavazók gondolják így.
Mindazonáltal a válaszadók kevesebb mint fele (45 százalék) gondolja úgy, hogy Fontos, hogy a jobbik ne olvadjon be a baloldali pártok közé. És majdnem ennyien (46 százalék) válaszoltak egyetértően arra, hogy a Jobbiknak részt kell vennie az ellenzéki összefogásban, amikor belpolitikai tétje van, de az EP választáson indulhat külön.
A kutatás eredményeiről további részletek, a csütörtökön megjelenő Népszavában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
