A többség bruttó 530 ezer forintál magasabb fizetést adna a pedagógusoknak

Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 05 – 10. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az oktatásüggyel kapcsolatban.

Tízből hét válaszadó támogatja a tanárok tiltakozását. Tízből kilenc megkérdezett egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak.

Minden ötödik válaszadó nagyjából 530 ezer forintos fizetést (amely a bruttó átlagbérnek felel meg) tartana igazságosnak a pedagógusoknak. A megkérdezettek ötöde bruttó 530-610 ezer forintot, a harmada pedig több mint bruttó 610 ezer forintot adna a tanároknak.

A válaszadók többségének van tanárként dolgozó ismerőse. Közülük minden harmadik ismer olyat, aki vagy elhagyta a pályáját, vagy tervezi elhagyni vagy pedig ismer ilyet is, olyat is.


Tízből hét (69 százalék) válaszadó támogatja a tanárok tiltakozását. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (98 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).

Leginkább a diplomások (81 százalék) és a Budapestiek (86 százalék) legkevésbé pedig a szakmunkások (56 százalék) és a községekben élők (59 százalék) támogatják a tanárok tiltakozását.

Tízből kilenc (90 százalék) megkérdezett egyetért azzal, hogy a tanárok magasabb fizetést kapjanak. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem az összes (98 százalék), tízből kilenc bizonytalan szavazó (92 százalék), illetve tízből nyolc (78 százalék) Fidesz szavazó. Itt is leginkább a diplomások és a budapestiek (98 és 100 százalék), legkevésbé pedig a községekben élők és a szakmunkások (82 és 83 százalék) támogatják a magasabb béreket, de itt is egyértelmű azért a kiugró támogatottság.

Minden ötödik (20 százalék) válaszadó nagyjából 530 ezer forintos fizetést (amely a bruttó átlagbérnek felel meg) tartana igazságosnak a pedagógusoknak. Így gondolja a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók ötöde (23 és 25 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hatodik (16 százalék). Továbbá leginkább ezt az összeget a szakmunkások (30 százalék) és a megyeszékhelyen élők (27 százalék) gondolják igazságosnak.

A megkérdezettek harmada (35 százalék) az átlagbér több mint 115 százalékát, vagyis több mint bruttó 610 ezer forintnál többet tartana igazságosnak a pedagógusoknak. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden második (47 százalék), tízből három (30 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden ötödik (21 százalék) bizonytalan szavazó. Továbbá ezt az összeget leginkább a diplomások (42 százalék) a budapestiek és a városokban élők (43 és 42 százalék százalék) gondolják igazságosnak.

Közel minden ötödik (18 százalék) válaszadó az átlagbér 100-115 százalékát, vagyis 530-610 ezer forintos fizetést tartana igazságosnak. Így látja mindegyik politikai oldal közel ötöde (16-20 százalék).

Minden ötödik (20 százalék) megkérdezett a bruttó átlagbérnél (530 ezer forint) kevesebb fizetést tartana igazságosnak. Így gondolja tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó, közel minden ötödik (17 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden hatodik (15 százalék. Továbbá leginkább az érettségizettek (24 százalék) és a községekben élők (25 százalék) látják ezt így.

A válaszadók többségének (55 százalék) van tanárként dolgozó ismerőse. Leginkább a 18-29 évesek (68 százalék), a 45-59 évesek (64 évesek), a diplomások (69 százalék) és a városokban élők (65 százalék) mondták ezt.

Azok körében, akiknek van tanár ismerősük, minden nyolcadik (12 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy tud olyanról, aki a kormányzati intézkedések miatt elhagyta a tanári pályát. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az ötöde (20 százalék), a bizonytalan szavazók tizede (9 százalék), illetve a Fidesz szavazók 2 százaléka.

Minden tizedik válaszadó (10 százalék) ismer olyat, aki tervezi elhagyni a tanári pályát. Ezt mondta a bizonytalan szavazók közel ötöde (18 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden nyolcadik (12 százalék).

Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett ismer olyan tanárt is, aki már elhagyta a pályát, és olyat is, aki éppen tervezi ezt tenni. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül minden nyolcadik (12 százalék), a bizonytalan szavazók közül is minden nyolcadik (12 százalék), illetve a Fidesz szavazók 7 százaléka.

A válaszadók kétharmada (66 százalék) nem ismer olyan tanárt, aki a kormányzati intézkedések miatt elhagyta volna a tanári pályát. Ezt mondta tízből kilenc (90 százalék) Fidesz szavazó, tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a fele (52 százalék).

A 18-29 évesek fele (48 százalék) ismer olyan tanárt, aki vagy elhagyta a pályáját (18 százalék), vagy tervezi elhagyni (17 százalék) vagy pedig pedig ismer ilyet is, olyat is. (13 százalék). A 60 évnél idősebbnél az összarány jóval kevesebb: 21 százalék.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatókA kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2023. május 05 – 10. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.