Többség szerint Sulyok Tamás nem maradhat tovább államfő

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 3-5. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a kegyelmi ügyről, illetve Sulyok Tamásról, az új Köztársasági Elnökről.

Néhány hónappal ezelőtt derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil ügyben elítélt igazgató-helyettesének. Szinte az összes válaszadó emlékszik erre az ügyre.

Közülük a válaszadók 85 százaléka felháborítónak tartja, hogy köztársasági elnöki kegyelemben részesült K. Endre, akit azért ítéltek el, mert segített egy gyermekotthon pedofil vezetőjének elkerülni a felelősségre vonást. Tízből nyolc megkérdezett fontosnak tartaná, hogy kiderüljön, pontosan mi történt, miért kapott kegyelmet bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese.

Minden második megkérdezett szerint nem volt jó választás államfőnek a Novák Katalin lemondása után megválasztott Sulyok Tamás.

A válaszadók kétharmada hallott arról, hogy az új köztársasági elnök nem mondott igazat az édesapjáról, állításával ellentétben nem ítélték halálra az előző rendszerben és náciszimpatizáns volt. Sulyok államfő azt állította, hogy távoli rokona Sulyok Dezső, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplője, a Független Kisgazdapárt egykori miniszterelnök-jelöltje, de a korabeli iratok ezt nem igazolják. Tízből közel négy megkérdezett értesült erről a történetről.

Tízből hét válaszadó hallott arról, hogy egyes dokumentumok szerint Sulyok Tamás évekkel ezelőtt, még ügyvédként termőföldeket játszott át külföldieknek zsebszerződéseknél közreműködve.

Tízből hat megkérdezett szerint a valótlan állításai és a földügyekben felmerült, vitatott szerepe miatt nem maradhat tovább államfő Sulyok Tamás.


Néhány hónappal ezelőtt derült ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnökként kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil ügyben elítélt igazgató-helyettesének. Szinte az összes válaszadó (95 százalék) emlékszik erre az ügyre.

Közülük a válaszadók 85 százaléka felháborítónak tartja, hogy köztársasági elnöki kegyelemben részesült K. Endre, akit azért ítéltek el, mert segített egy gyermekotthon pedofil vezetőjének elkerülni a felelősségre vonást. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 100 százaléka, az ellenzéki pártok szavazóinak a 95 százaléka, a pártnélküliek 88 százaléka, illetve a Fidesz-KDNP szavazóinak a 61 százaléka.

A megkérdezettek 84 százaléka szerint helyesen tette Novák Katalin, hogy lemondott a köztársasági elnöki pozícióról az ügy miatt. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 98 százaléka, az ellenzéki pártok szavazóinak a 96 százaléka, a pártnélküliek 83 százaléka, illetve a Fidesz-KDNP szavazóinak a 65 százaléka.

Tízből nyolc (80 százalék) válaszadó szerint helyesen tette Varga Judit, hogy lemondott a kegyelmi-ügyben betöltött szerepe miatt. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 97 százaléka, az ellenzéki pártok szavazóinak a 92 százaléka, a pártnélküliek 78 százaléka, illetve a Fidesz-KDNP szavazóinak a 61 százaléka.

Tízből nyolc (82 százalék) megkérdezett fontosnak tartaná, hogy kiderüljön, pontosan mi történt, miért kapott kegyelmet bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 94 százaléka, az ellenzéki pártok szavazóinak szintén a 94 százaléka, a pártnélküliek 86 százaléka, illetve a Fidesz-KDNP szavazóinak a 61 százaléka.

A válaszadók 16 százaléka szerint lezártnak tekinthető az ügy Novák Katalin és Varga Judit lemondásával. Így gondolja a Fidesz szavazók 36 százaléka, a pártnélküliek 13 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 6 százaléka, illetve az ellenzéki szavazóknak az 5 százaléka.

A válaszadók harmada (34 százalék) szerint ártott a Fidesz megítélésének a kegyelmi botrány. Így látja a Tisza Párt szavazóinak a többsége (53 százalék) az ellenzéki szavazók harmada (35 százalék), a pártnélküliek közül tízből hárman (30 százalék), illetve a Fidesz szavazók ötöde (19 százalék).

Tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett szerint egy kicsit ártott a kegyelmi botrány a kormánypártnak. Így gondolja az ellenzéki szavazók és a Tisza Párt szavazók közül is tízből négy (40 és 39 százalék), a Fidesz szavazók 36 százaléka, illetve a pártnélküliek 35 százaléka.

A válaszadók negyede (25 százalék) szerint egyáltalán nem ártott a Fidesz megítélésének a kegyelmi botrány. Ezt mondta a Fidesz szavazók közül tízből négy (38 százalék), a pártnélküliek 26 százaléka, az ellenzéki szavazók 22 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka.

Minden második (51 százalék) megkérdezett szerint nem volt jó választás államfőnek a Novák Katalin lemondása után megválasztott Sulyok Tamás. Így gondolja az ellenzéki pártok szavazóinak a 86 százaléka, Tisza Párt szavazóinak a 80 százaléka, a pártnélküliek 42 százaléka, illetve a Fidesz-KDNP szavazóinak a 14 százaléka.

Minden ötödik (20 százalék) válaszadó szerint Sulyok jó választás volt köztársasági elnöknek. Így nyilatkozott minden második Fidesz szavazó, a pártnélküliek 11 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 7 százaléka, illetve az ellenzéki szavazóknak a 4 százaléka.

(A megkérdezettek 29 százaléka vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre)

A válaszadók kétharmada (64 százalék) hallott arról, hogy Sulyok Tamás, az új köztársasági elnök, nem mondott igazat az édesapjáról, állításával ellentétben nem ítélték halálra az előző rendszerben és náciszimpatizáns volt.

Sulyok Tamás államfő azt állította, hogy távoli rokona Sulyok Dezső, a két világháború közötti politikai élet jelentős szereplője, a Független Kisgazdapárt egykori miniszterelnök-jelöltje, de a korabeli iratok ezt nem igazolják. Tízből közel négy (37 százalék) megkérdezett értesült erről a történetről.

Tízből hét (68 százalék) válaszadó hallott arról, hogy egyes dokumentumok szerint Sulyok Tamás évekkel ezelőtt, még ügyvédként termőföldeket játszott át külföldieknek zsebszerződéseknél közreműködve. Így nyilatkozott az ellenzéki szavazók 94 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 84 százaléka, a pártnélküliek 58 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 48 százaléka.

Tízből hat (60 százalék) megkérdezett szerint a valótlan állításai és a földügyekben felmerült, vitatott szerepe miatt nem maradhat tovább államfő Sulyok Tamás. Így gondolja az ellenzéki pártok szavazóinak a 89 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 87 százaléka, a pártnélküliek 52 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 27 százaléka.

A válaszadók 13 százaléka mondta azt, hogy befolyásolta a pártválasztását a kegyelmi döntés és Sulyok Tamás kétes ügyei. Így nyilatkozott a pártnélküliek 17 százaléka, a Tisza Párt szavazóinak a 15 százaléka, az ellenzéki szavazók 13 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 6 százaléka.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2024. június 03 – 05. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.