A Publicus Intézet a Népszava megbízásából május 18 – 22. között 998 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és politikai változások hatásait.

Míg márciusban a megkérdezettek háromnegyede gondolta úgy, hogy Magyarországon is tömegesen fognak megfertőződni, addig májusra már csak a válaszadók egynegyede látta így. Csökkent azok aránya is, akik valószínűnek tartják, hogy elkaphatják a vírust: míg márciusban a megkérdezettek harmada látta úgy, hogy megfertőződhetnek a vírustól, addig májusra már csak a válaszadók negyede tartotta ezt valószínűnek.

Minden második megkérdezett szerint még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. Láthatólag azonban egyre többen gondolják úgy, hogy az óvintézkedések, a karantén, a vesztegzárak komolyabb károkat okoznak, mint maga a vírus. Míg márciusban a megkérdezettek ötöde gondolta úgy, hogy egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább a vírus, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene, addig májusban már a válaszadók harmada látta ezt így.

Míg áprilisban tízből négy megkérdezett gondolta úgy, hogy Magyarország számára az a nagyobb probléma, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe, addig májusban már minden második válaszadó látta ezt így. A válaszadók közel felének érintené az anyagi helyzetét vagy nagyon súlyosan vagy kevésbé súlyosan, ha ősszel ismét korlátozások lennének az élet számos területén a járvány miatt.


Tízből hét (69 százalék) válaszadó gondolja úgy, hogy Magyarországon valószínűleg nem fog tömegessé válni a koronavírussal fertőzöttek száma.

Míg márciusban a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) gondolta úgy, hogy Magyarországon is tömegesen fognak megfertőződni, addig májusra már csak a válaszadók egynegyede (25 százalék) látta így.

Szintén tízből hét (68 százalék) válaszadó nem tartja azt valószínűnek, hogy elkaphatja a vírust.

Míg márciusban a megkérdezettek harmada (33 százalék) látta úgy, hogy megfertőződhetnek a vírustól, addig májusra már csak a válaszadók negyede (25 százalék) gondolta így.

Minden második (50 százalék) megkérdezett szerint még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséget okoz. Tízből három (31 százalék) válaszadó szerint egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább, de van egy pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene. Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett szerint azonban most már hagyni kellene terjedni, hiszen úgysem lehet megakadályozni, nem érdemes teljesen felforgatni az életünket miatta.

Láthatólag egyre többen gondolják úgy, hogy az óvintézkedések, a karantén, a vesztegzárak komolyabb károkat okoznak, mint maga a vírus. Míg márciusban a megkérdezettek ötöde (21 százalék) látta úgy, hogy egyelőre mindent meg kell tenni, hogy ne terjedhessen tovább a vírus, de van egy olyan pont, amikor már nem érdemes védekezni ellene, addig májusban már a válaszadók harmada (31 százalék) látta így.

Míg márciusban tízből nyolc (76 százalék) válaszadó gondolta úgy, hogy még meg kell próbálni megakadályozni a vírus terjedését még akkor is, ha ez nagyon sok kellemetlenséggel is jár, addig májusban a megkérdezetteknek már csak fele volt ezen a véleményen.

Minden második (50 százalék) válaszadó szerint az okoz nagyobb társadalmi kárt Magyarországnak, hogy a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy, és sok ember kerül nehéz helyzetbe. A válaszadók harmada (36 százalék) szerint viszont az a nagyobb baj, ha sok ember súlyosan megbetegszik, és meghal a járványban.

Míg áprilisban tízből négy (41 százalék) megkérdezett gondolta úgy, hogy Magyarország számára az a nagyobb probléma, ha a leálló gazdaságban sok cég tönkremegy és sok ember kerül nehéz helyzetbe, addig májusban már minden második (50 százalék) válaszadó gondolta ezt így.

A válaszadók közel felének (45 százalék) érintené az anyagi helyzetét vagy nagyon súlyosan (20 százalék), vagy kevésbé súlyosan (25 százalék), ha ősszel ismét korlátozások lennének az élet számos területén a járvány miatt.

Főleg a Jobbik (60 százalék) és a Momentum (57 százalék) szavazóit érintené többé vagy kevésbé súlyosan,  ha eljönne a járvány második hulláma. Tízből négy (40 százalék) DK szavazó úgy nyilatkozott, hogy nagyon súlyosan érintené, ha ősszel ismét korlátozások lennének az élet számos területén a járvány miatt.

Tízből hat (60 százalék) 18-29 közöttit érintene nagyon (23 százalék) vagy kevésbé (37 százalék) súlyosan, ha ahhoz hasonló leállás következne be, mint ami tavasszal is történt. Az idősebb korosztályokat kevésbé érintené anyagi értelemben egy újabb hullám kitörése: a 30-44 közöttiek felét (49 százalék), a 45-59 közöttiek 56 százalékát, a 60 évnél idősebbek 62 százalékát valószínűleg nem érintené az meg anyagilag, ha ősszel ismét korlátozások lennének az élet számos területén a járvány miatt.

Súlyosan érintené anyagilag, ha lenne egy második vírushullám ősszel?

Tízből hat (58 százalék) megkérdezett szerint inkább igaz az, hogy a kormány a politikai érdekei mentén befolyásolja a járvánnyal kapcsolatos statisztikákat. Az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége így látja: szinte az összes MSZP (98 százalék) és Momentum (96 százalék) illetve tízből közel kilenc Jobbik (87 százalék) és DK (84 százalék) szavazó szerint a kormány a saját érdekeit figyelembe véve befolyásolja a járvánnyal kapcsolatos statisztikai adatokat. Még a Fidesz szavazók ötöde (23 százalék) is így látja a helyzetet.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. május 18 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 998 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.