Friss kutatásunk a kispártok megítélésével és egy lehetséges, részletesen szándékosan nem jellemzett új párt fogadtatásával is foglalkozik. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a többség (54%) szerint szükség van a Fideszen és az MSZP-én felüli pártokra. Minden második megkérdezett szerint minél több párt van, annál nagyobb a demokrácia (48%), és a kispártok színesebbé teszik a közéletet (51%). Azonban míg a megkérdezettek közel fele (44%) esélytelennek látja egy új párt parlamentbe kerülését a következő országgyűlési választáson, közel azonos arányban tartják elképzelhetőnek (36%) és kizártnak (38%), hogy a következő választáson egy új pártot támogassanak. image

 

Progresszív Intézet megbízásából készített reprezentatív kutatásunk a kispártok megítélésével és egy lehetséges, részletesen szándékosan nem jellemzett új párt fogadtatásával is foglalkozik. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a többség (54%) szerint szükség van a Fideszen és az MSZP-én felüli pártokra. A kérdés megítélésében alig van különbség a magukat baloldalinak (60%) és jobboldalinak (56%) érzők között, azonban a bizonytalanok körében némileg kevesebben (40%) érzik szükségét a parlamenti változtatosságnak.

image

megkérdezettek többsége (58%) legalább hárompárti parlamentre számít a következő országgyűlési választásokat követően: 19 százalék három pártot vár a parlamentbe, 39 százalék pedig négy, vagy annál több párt országgyűlésbe jutására számít. Annak ellenére, hogy egy most vasárnapi szavazáson csak a két nagy párt lépné át az 5 százalékos küszöböt, a válaszadók mindössze egyhetede (14%) számít kétpárti törvényhozásra.

image

Az MSZP-szavazók átlagosan valamivel kevesebb párt bejutását tartják reálisnak, mint a Fidesz-szavazók és a pártválasztásukban bizonytalanok. Az alacsony elemszám miatt csak tájékoztató jelleggel, de látható, hogy az SZDSZ szavazói várják a legkevesebb pártot, mindössze átlagosan hármat a parlamentbe, a KDNP szavazói pedig a legtöbbet, átlagosan több mint négyet (4,1).

image

A válaszadókon belül ugyanakkora csoportot alkotnak azok, akik szerint a a kis pártok miatt lassabb a parlamenti döntéshozatal (38%), mint azok, akik nem értenek egyet ezzel az állítással (38%). Minden második megkérdezett szerint ugyanakkor minél több párt van, annál nagyobb a demokrácia (48%), és a kispártok színesebbé teszik a közéletet (51%). Látható, hogy a kispártok társadalmi megítélése összességében pozitív. Mivel azonban a válaszadók többsége (53%) egyetért azzal, hogy a mai parlamenti kispártok képtelen hosszú távon megmaradni, felmerül, hogy a kispártok iránti rokonszenvre egy újonnan alakuló kispárt is igényt tarthat.

image

A megkérdezettek egyharmada (33%) szerint a magyar politikai életnek jót tenne egy új párt jelenléte. Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadás során minden kérdezett egy általa elképzelt új pártra gondolhatott, hiszen a kérdésekben vagy a felvezető szövegben semmilyen bővebb információ nem szerepelt az új formációról. Legnagyobb arányban a jelenlegi kispártok támogatói (52%) értékelik pozitívnak egy új párt hatását a politikai életre, legkisebb arányban pedig a pártválasztásukban bizonytalanok (28%). Minden negyedik (23%) megkérdezett gondolja, hogy egy új párt megjelenése nem lenne hatással a politikai életre, 14 százalék pedig egy új párt megjelenésének pozitív és negatív hatásaival is számol.

image

Az összes megkérdezett közel fele (44%) esélytelennek látja egy új párt parlamentbe kerülését a következő országgyűlési választáson. Legnagyobb arányban (57%) az MSZP szavazói érzik reménytelennek egy új parlamenti erő megjelenését, a Fidesz-szavazók körében valamivel kevesebben (42%) tartják ezt elképzelhetetlennek. A mai kispártok szavazói ítélik meg legoptimistábban annak a valószínűségét, hogy egy új párt a következő választáson a listás szavazatok legalább 5 százalékát megszerezze; körükben kiegyenlített azok aránya akik esélyesnek (45%) és esélytelennek (43%) érzik egy új párt parlamentbe kerülését.

image

A megkérdezettek azonos arányban tartják elképzelhetőnek (36%) és kizártnak (38%), hogy a következő választáson új pártot támogassanak. A válaszok alapján úgy tűnhet, hogy egy új párt potenciális támogatójaként tekinthet tízből négy Fidesz-szimpatizánsra (39%), minden harmadik bizonytalanra (33%) és szocialista szavazóra (30%), valamint a mai egyéb pártok híveinek felére (54%). Mindez természetesen fenntartással kezelendő, hiszen egy konkrét új párt aligha tudná a választók ilyen széles és színes tömegét maga mögé állítani. Megjelenése pillanatában nyilvánosságra kerül ideológiája, értékrendszere és a pártot ismeretlenül, önmagában újszerűsége miatt támogatók jó része bizonyára nem szavazna rá.

image

Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.