A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 11-14 között 800 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban, az első forduló után újra vizsgálta a budapesti lakosok előválasztás és főpolgármester-választás kérdéseivel kapcsolatos véleményeit.
Az előválasztás második fordulójában és a főpolgármester-választáson induló jelöltek ismertsége a Momentum jelöltjét leszámítva (57 százalék), kimondottan magas: Tarlós 95, Karácsony 91, Kálmán 87 százalékos. A népszerűségük hasonló mintázatot követ, Tarlós és Karácsony vezetnek, 50 és 51 pontos népszerűséggel, némileg lemaradva követi őket Kálmán 46 ponttal, majd Kerpel-Fronius 33 ponttal lemaradva.
Az adott politikust ismerők közel fele tartja alkalmasnak Tarlós Istvánt, és Karácsony Gergelyt, hogy Budapestet főpolgármesterként vezessék. Kerpel-Fronius Gábor és Kálmán Olga esetén 26, és 37 százalék azok aránya akik szerint alkalmasak lennének főpolgármesterként vezetni Budapestet.
A megkérdezettek fele említette, hogy egy főpolgármesternek a legfontosabb tulajdonsága, hogy ki tudjon állni a Fidesz-kormány ellenében a városért. A második legfontosabb tulajdonság, hogy legyen városvezetői tapasztalata (38 százalék említette).
A június 20 – 26 között esedékes előválasztáson az összes megkérdezett 24 százaléka Karácsony Gergelyre, 21 százaléka Kálmán Olgára, míg 7 százaléka Kerpel-Fronius Gáborra tervezi leadni szavazatát, míg 48 százalék még bizonytalan abban, hogy kire szavaz.
Az előválasztáson nagyobb valószínűséggel résztvevő ellenzéki szavazók körében 36 – 30 – 8 százalék a Karácsony – Kálmán – Kerpel-Fronius közötti arány, és körükben 26 százaléknyian vannak a bizonytalanok.
Az előválasztáson részvételüket biztosra ígérők körében pedig Karácsonyra 28, Kálmánra 24, Kerpel-Froniusra 8 százalék szavazna, ám a bizonytalanok aránya körükben 40 százalékos.
Ilyen bizonytalan helyzetben gyakran ad pontos előrejelzést a szavazók várakozása. Az összes megkérdezett körében fej-fej melletti eredményre (24-25 százalék) számíthatunk a mérés szerint.
Figyelemreméltó, hogy a Fidesz szavazók többsége (44 százalék 11 ellenében) Kálmán Olga győzelmét valószínűsíti, míg az ellenzéki szavazók többsége (50 százalék 24 ellenében) inkább Karácsonyt véli befutónak.
A főpolgármester-választás különböző forgatókönyveit vizsgálva látszik, hogy legközelebb Karácsony Gergely kerül Tarlós Istvánhoz, köztük egy százalékpont a különbség: az összes megkérdezett 26, illetve 27 százaléka említette, hogy rájuk szavaz „most vasárnap”.
Ha Kálmán Olga lenne Tarlós kihívója érdemi különbséggel számolhatunk: nyolc százalékpont a lemaradás, 20, illetve 28 százalék szavazna a két jelöltre. Amennyiben Kerpel-Fronius Gábor nyeri az előválasztást Tarlós komoly előnnyel számolhat, 15 – 28 százalékot kapna a két jelölt, ez már 13 százalékpontos különbség.
————————————
Az előválasztás második fordulójában induló jelöltek ismertsége a Momentum jelöltjét leszámítva (57 százalék), kimondottan magas: Tarlós 95, Karácsony 91, Kálmán 87 százalékos. A népszerűségük hasonló mintázatot követ, Tarlós és Karácsony vezetnek, 50 és 51 pontos népszerűséggel, némileg lemaradva követi őket Kálmán 46 ponttal, majd Kerpel-Fronius 33 ponttal lemaradva.
Végül az előválasztás második fordulójában sem induló Puzsér népszerűsége az első forduló előtt, fél évvel ezelőtt mért adathoz képest 20 pontot csökkenve 16 pontos.
Az adott politikust ismerők közel fele tartja alkalmasnak Tarlós Istvánt (48 százalék), és Karácsony Gergelyt (46 százalék), hogy Budapestet főpolgármesterként vezessék. A fél évvel ezelőtt mértekhez képest ez Tarlós esetében 5 százalékpontos csökkenést, Karácsony esetében pedig 5 százalékpontos növekedést mutat – mindkét esetben a változás jórészt az ellenzéki szavazók gondolkodásának a változásából következik.
Kerpel-Fronius Gábor és Kálmán Olga esetén 26, és 37 százalék azok aránya akik szerint alkalmasak lennének főpolgármesterként vezetni Budapestet. Mindkettőjük esetében kizárólag a saját táboruk, a jelölő szervezetük szavazói, azaz a Momentum illetve a DK szavazók esetében van az adat a pozitív tartományban.
Puzsér Róbertet tízből nyolc választó (79 százalék) alkalmatlannak találja a feladatra, ez a fél évvel ezelőttihez képest szintén nagyjából 20 százalékpontos csökkenés.
A megkérdezettek fele (49 százalék) említette, hogy egy főpolgármesternek a legfontosabb tulajdonsága, hogy ki tudjon állni a Fidesz-kormány ellenében a városért. A második legfontosabb tulajdonság, hogy legyen városvezetői tapasztalata (38 százalék említette). A megkérdezettek harmada említette, hogy egy jó főpolgármester feladata, hogy tudjon jó kompromisszumokat kötni, illetve hogy jó szervező legyen (34 és 31 százalék). Míg legkevesebben (18 százalék) azt tartották fontosnak, hogy a főpolgármester karizmatikus vezető legyen.
A június 20 – 26 között esedékes előválasztáson az összes megkérdezett 24 százaléka Karácsony Gergelyre, 21 százaléka Kálmán Olgára, míg 7 százaléka Kerpel-Fronius Gáborra tervezi leadni szavazatát, míg 48 százalék még bizonytalan abban, hogy kire szavaz.
Az előválasztáson nagyobb valószínűséggel résztvevő ellenzéki szavazók körében 36 – 30 – 8 százalék a Karácsony – Kálmán – Kerpel-Fronius közötti arány, és körükben 26 százaléknyian vannak a bizonytalanok.
Az előválasztáson részvételüket biztosra ígérők körében pedig Karácsonyra 28, Kálmánra 24, Kerpel-Froniusra 8 százalék szavazna, ám a bizonytalanok aránya körükben 40 százalékos.
Tízből nyolc MSZP-P szavazó (79 százalék) tervezi azt, hogy Karácsonyra szavaz, míg 15 százalékuk Kálmánra, és csupán 1 százalék a Momentum jelöltjére.
DK szavazók negyede (24 százalék) válaszolt úgy, hogy Karácsonyra szavaz, míg tízből négyen (40 százalék) Kálmánra. Körükben kimondottan magas a bizonytalanok aránya (36 százalék).
A Momentum szavazók harmada Karácsonyra (32 százalék), némileg kevesebben Kálmánra (30 százalék) szavazna, míg mindössze ötödük (22 százalék) szavazna a párt saját jelöltjére, Kerpel-Froniusra.
Az egyéb pártok szavazóinak kétharmada (67 százalék) bizonytalan választásában.
Ilyen bizonytalan helyzetben gyakran ad pontos előrejelzést a szavazók várakozása. Az összes megkérdezett körében fej-fej melletti eredményre (24-25 százalék) számíthatunk a mérés szerint.
Figyelemreméltó, hogy a Fidesz szavazók többsége (44 százalék 11 ellenében) Kálmán Olga győzelmét valószínűsíti, míg az ellenzéki szavazók többsége (50 százalék 24 ellenében) inkább Karácsonyt véli befutónak.
Tíz MSZP-P szavazóból nyolcan (82 százalék) Karácsony győzelmét várják, míg mindössze tizedük (11 százalék) Kálmánt. A DK szavazók sokkal megosztottabbak, közel ugyanannyian (41 és 38 százalék) várják Kálmánt és Karácsonyt győztesnek.
A Momentum jelöltjére érdemben csak a Momentum szavazók tesznek, tizedük szerint fog nyerni (11 százalék), ám körükben is ez az utolsó hely, Karácsonyt felük (49 százalék), Kálmánt negyedük (25 százalék) várja győztesnek.
Az előválasztáson részvételüket tervezők több mint harmada (35 százalék) tippeli Karácsony győzelmét, ötöde (18 százalék) Kálmánét, míg mindössze 6 százalék tesz Kerpel-Froniusra.
Az előválasztás célja a hivatalban lévő főpolgármester fő kihívójának kiválasztása, így fontos megvizsgálni, hogy az előválasztás indulói várhatóan milyen eredményt érnének el Tarlós Istvánnal szemben. Összességében látható, hogy csak az előválasztás indulói számíthatnak érdemi szavazatra és a kimaradók kevés szavazattal számolhatnak: Puzsér 4-6 százalék körül, Sermer Ádám 1-2 százalékra.
Legközelebb Karácsony Gergely kerül Tarlós Istvánhoz, köztük egy százalékpont a különbség: az összes megkérdezett 26, illetve 27 százaléka említette, hogy rájuk szavaz „most vasárnap”. Fél évvel ezelőtti mérésünk során a különbség köztük még nyolc százalékpont volt. Ezen forgatókönyv esetén a legalacsonyabb a preferenciával nem rendelkezők aránya.
Ha Kálmán Olga lenne Tarlós kihívója érdemi különbséggel számolhatunk: nyolc százalékpont a lemaradás, 20, illetve 28 százalék szavazna a két jelöltre. Ezen forgatókönyv esetén a távolmaradók és bizonytalankodók aránya 48 százalékra növekszik.
Amennyiben Kerpel-Fronius Gábor nyeri az előválasztást Tarlós komoly előnnyel számolhat, 15 – 28 százalékot kapna a két jelölt, ez már 13 százalékpontos különbség. A preferenciával nem rendelkezők aránya 50 százalékra nő ezen forgatókönyv esetén.
