társadalom közel 10%-a szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában, derül ki a Publicus Intézet kutatásából. Sőt, hogy a megkérdezettek 9 százaléka szavazna is a Magyar Gárdára, ha az párt lenne, mutatja a kutatás. Tehát, ha csak egy szűk réteg számára is, egyértelműen van nyitottság a társadalomban a szélsőséges mozgalmak irányába.

garda_mukodes_09_05.PNG

Ezzel párhuzamosan a társadalom többségében nem fedezhető fel félelem a politikai extremitásokkal kapcsolatosan: a szélsőséges pártokat és mozgalmakat csak 5-7 százalék tartja a hétköznapok biztonságára veszélyesnek. Az emberek többségének elsősorban egzisztenciális félelmei vannak: a szegénység növekedésétől, a gazdasági válságtól és a munkahelyek megszűnésétől félnek. Utóbbi jelenség valószínűleg arra is magyarázat, miért nem tartanak az emberek a szélsőséges pártoktól, mozgalmaktól. A bűnözés mint veszélyforrás is csak az anyagi biztonság fenyegetettsége után következik, továbbá a többség a fegyvertartás könnyítésére és az önvédelem ilyen formájára, lehetőségére nem vágyik. 10-ből 8 embernek egyébként még nem volt személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel, amelynek finanszírozásával kapcsolatosan némi ellentmondás tapasztalható a közfelfogásban: a többség (51%) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve, hogy az nem kap elég anyagi támogatást.

garda_hetkoznapok_bizt_09_05.PNG

Erősödése okán az utóbbi időben komoly érdeklődés övezte a Jobbikot, illetve az elnöke által alapított Magyar Gárdát, amelynek működése élénk közéleti vitákat váltott ki. Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a közvélemény miként tekint a Magyar Gárdára, amely alapító okirata szerint aktívan részt kíván venni a rendvédelmi feladatok ellátásában, de amelyet ugyanakkor demonstratív felvonulásai miatt, több oldalról is kritika, a félelemkeltés vádja ért. A többség egyetért ezzel a kritikával: a kérdésre érdemben válaszolni tudók 53 százaléka a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja. Egy további masszív réteg (38%) ennél megengedőbb álláspontra helyezkedett, azaz a Jobbik elnöke által alapított egyesület szándékát helyesnek látja, de közben azt is gondolja, hogy az nem a Magyar Gárda feladata. Azonban a megkérdezettek majdnem egytizede (9%) teljesen pozitívan áll a Gárda működéséhez.

társadalom közel 10%-a szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában, derül ki a Publicus Intézet kutatásából. Sőt, a megkérdezettek 9 százaléka szavazna is a Magyar Gárdára, ha az párt lenne, mutatja a Progresszív Intézet által megrendelt kutatás. Tehát, ha csak egy szűk réteg számára is, egyértelműen van nyitottság a társadalomban a szélsőséges mozgalmak irányába.

Ezzel párhuzamosan a társadalom többségében nem fedezhető fel félelem a politikai extremitásokkal kapcsolatosan: a szélsőséges pártokat és mozgalmakat csak 5-7 százalék tartja a hétköznapok biztonságára veszélyesnek. Az emberek többségének elsősorban egzisztenciális félelmei vannak: a szegénység növekedésétől, a gazdasági válságtól és a munkahelyek megszűnésétől félnek. Utóbbi jelenség valószínűleg arra is magyarázat, miért nem tartanak az emberek a szélsőséges pártoktól, mozgalmaktól. A bűnözés mint veszélyforrás is csak az anyagi biztonság fenyegetettsége után következik, továbbá a többség a fegyvertartás könnyítésére és az önvédelem ilyen formájára, lehetőségére nem vágyik. 10-ből 8 embernek egyébként még nem volt személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel, amelynek finanszírozásával kapcsolatosan némi ellentmondás tapasztalható a közfelfogásban: a többség (51%) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve, hogy az nem kap elég anyagi támogatást.

Erősödése okán az utóbbi időben komoly érdeklődés övezte a Jobbikot, illetve az elnöke által alapított Magyar Gárdát, amelynek működése élénk közéleti vitákat váltott ki. Ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a közvélemény miként tekint a Magyar Gárdára, amely alapító okirata szerint aktívan részt kíván venni a rendvédelmi feladatok ellátásában, de amelyet ugyanakkor demonstratív felvonulásai miatt, több oldalról is kritika, a félelemkeltés vádja ért. A többség egyetért ezzel a kritikával: a kérdésre érdemben válaszolni tudók 53 százaléka a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja. Egy további masszív réteg (38%) ennél megengedőbb álláspontra helyezkedett, azaz a Jobbik elnöke által alapított egyesület szándékát helyesnek látja, de közben azt is gondolja, hogy az nem a Magyar Gárda feladata. Azonban a megkérdezettek majdnem egytizede (9%) teljesen pozitívan áll a Gárda működéséhez.

garda_mukodes_09_05.PNG

Ugyanilyen alacsony arányban gondolják azt az emberek, hogy a Magyar Gárda az ország problémáinak javarészére megoldással tudna szolgálni: mindössze 8 százalékuk vélekedik így, míg a nagy többség (72%) elutasítja a Gárda megoldási javaslatait. Ha témakörönként vizsgáljuk a válaszokat, kiderül, hogy az egészségügyi ellátás minőségének javításában, a gazdasági válság és a munkanélküliség problémájának megoldásában még ennél is inkompetensebbnek látják a Magyar Gárdát. Gyakorlatilag a nullához közelít azok aránya, akik szerint ezekben az ügyekben megoldással tudna szolgálni, továbbá 10-ből 7-en a feketegazdaság és a korrupció területén is elutasítják a Gárda megoldási javaslatait. Cigányellenes retorikája viszont valamelyest termékenyebb talajra hullik romákkal kapcsolatban nagyrészt előítéletekkel viseltető társadalomban: a cigányok által elkövetett bűncselekmények ügyében ugyan még mindig jelentős kisebbségben vannak azok, akik szerint a Gárda megoldást nyújthat (10 megkérdezettből csupán 2-en), de így is ez az a témakör, amelyben a szélsőséges szervezet láthatóan tetszetősebb válaszokat ad; és ilyen terület, általában a bűnözés és a cigányellenesség is.

garda_megold_probl_09_05.PNG

Természetesen az a kérdés, hogy az emberek mennyire látják a Magyar Gárdát kompetensnek illetve inkompetensnek, még nem tükrözi e szervezet társadalmi támogatottságát. Ezért azt a kérdést is feltettük, vajon szavaznának-e az emberek a Magyar Gárdára akkor, ha az párt lenne. Az eredmény figyelemreméltó: 9 százalék igennel válaszolt, ami jóval magasabb, mint a közvélemény-kutatások szerint a Gárdát alapító Vona Gábor vezette Jobbik támogatottsága (ez a biztos szavazók és pártot választani tudók körében 3-6 százalék körül mozog). Fontos jelezni, hogy szavazási szándékot mértünk ezzel és nem hajlandóságot, tehát a Gárda valós támogatottsága, ha párt lenne, kisebb lenne. Az ekképp mért 9% tehát nem azt jelenti, hogy valóban ennyien szavaznának a Gárdára, de mindenképpen jelzi a társadalom szélsőségek irányába való nyitottságát, különösen az, hogy mindemellett 10-ből 2-en nem tudták vagy nem akarták megmondani, szavaznának-e a Magyar Gárdára, ha az párt lenne; közöttük nagy arányban lehetnek rejtőzködő szélsőséges szavazók is. A Jobbiknál elméletileg magasabb támogatottság magyarázata az lehet, hogy a Gárda demonstratív felvonulásai miatt ismertebb, létezése a médián keresztül jobban eljutott az emberekhez.

garda_szavaz_09_05.PNG

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Magyar Gárda vajon mennyire tudná aktivitásra, például felvonulásra bírni az embereket. Valamilyen speciális esetben a megkérdezettek mintegy 16 százaléka részt venne a Magyar Gárda rendezvényén, a nagy többség, az emberek kétharmada (67%) viszont soha nem venne részt a Gárda felvonulásán.

garda_resztvesz_09_05.PNG

A többség – 10-ből 6 megkérdezett – úgy érzi, hogy az utóbbi fél évben romlott a közbiztonság Magyarországon, a megkérdezettek harmada pedig változatlannak látja a helyzetet. A Fidesz szavazói még az átlagnál is sötétebben látják ezt a kérdést: ebben a körben 70% szerint romlott a közbiztonság. A szocialistáknál is többségben vannak azok, akik szerint rosszabb lett a helyzet, de itt lényegesen kisebb ez az arány: „csak” 53% szerint romlott.

garda_kozbiztonsag_09_05.PNG

Publicus Intézet kutatása azt is vizsgálta, hogy mi jelenti az emberek szerint a legnagyobb veszélyt a hétköznapok biztonságára. (A megkérdezettek több jelenséget is megnevezhettek.) Az első három helyen egyértelműen az egzisztenciális biztonságot fenyegető jelenségeket jelölték meg a megkérdezettek: elsősorban a szegénység növekedésétől tartanak, ezt követi a gazdasági válság, majd a munkanélküliség, a munkahelyek megszűnése. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a kormányzati megszorításoktól nem tartanak ennyire, az a lista második felében szerepel. Ebben bizonyosan az is szerepet jászik, hogy az utóbbi időszak nyilvános diskurzusát dominánsan meghatározta a megszorítások szükségességének hangoztatása, illetve az a vízió, hogy milyen negatív következményekkel járna annak elmaradása.

bűnözés különböző formái csak a szociális biztonságot fenyegető jelenségek után következnek: leginkább a szervezett bűnözéstől félnek a megkérdezettek, de a politikai korrupció is kiemelt helyen szerepel. Az mindenképpen figyelemreméltó – és a társadalom szélsőségekkel kapcsolatos érzéketlenségére illetve információhiányára utal –, hogy a szélsőséges pártoktól és a Magyar Gárdától kevésbé tartanak az emberek, mint például a cigányok által elkövetett bűncselekményektől. A két értékelés között egyébként logikus összefüggés van, hiszen a magyar társadalom többségében ellenérzésekkel viseltetik a cigányokkal kapcsolatosan, a magyarországi szélsőséges párt(ok), például a Jobbik és ennek szervezete a Magyar Gárda pedig erősen ezekre a cigányellenes érzületekre építi politikáját.

garda_hetkoznapok_bizt_09_05.PNG

A Magyar Gárda ténykedése tehát elsősorban felvonulásai, demonstrációi nyomán ismert a média híradásain keresztül, ezért ezen a logikai vonalon elindulva azt is meg akartuk tudni, hogy az emberek miként viszonyulnak egy rendőr, illetve egy gárdista utcai jelenlétéhez. Világosan látszik, hogy míg egy rendőr észlelése a biztonságérzetet fokozza, addig egy gárdista jelenléte inkább feszültséget kelt. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megkérdezettek 17 százalékában – azaz több emberben, mint ahányan úgy gondolják, hogy a Gárda fontos rendfenntartó feladatot végez – egy gárdista utcai jelenléte inkább biztonságérzetet kelt.

garda_rendor_fesz_bizt_09_05.PNG

Ennek nyomán a kutatás a rendőrség társadalmi megítélését is vizsgálta. A válaszokból az derült ki, hogy az emberek túlnyomó többségének (84%) nem volt még személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel kapcsolatban, vagyis hogy a rendőrséggel kapcsolatos társadalmi percepció alapvetően pozitív.

garda_tapasztalat_rendorseg_09_05.PNG

Emellett az a kérdés is joggal vetődik fel, hogy az emberek személyes tapasztalataiktól függően, illetve attól függetlenül hogyan ítélik meg a rendőrség munkavégzését. Jól látható, hogy akiknek volt már hivatalos kapcsolatuk a rendvédelmi szervekkel, negatívabban ítélik meg a rendőrség munkáját. Ők fele-fele arányban (47-48%) megosztottak abban a kérdésben, hogy vajon az jól végzi-e munkáját. Az emberek elsöprő többségének (83%) azonban nem volt még hivatalos kapcsolata a rendőrséggel; körükben többségben (66%) is vannak azok, akik szerint inkább jól végzi a dolgát. Figyelemreméltó, hogy 10-ből 3-an személyes tapasztalat hiányában is úgy látják, hogy a rendőrség inkább rosszul végzi dolgát.

garda_rendor_vegzi_09_05.PNG

rendőrség finanszírozásával kapcsolatosan nyilvánvalóan némi zavar uralkodik a fejekben: a többség (51%) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve azt, hogy nem kap elég támogatást: utóbbival közel ugyanennyien, a megkérdezettek 49 százaléka ért egyet. Az MSZP szavazói körében lényegesen kevesebben vannak (42%), akik egyetértenek azzal, hogy az állam túl sokat költ saját maga védelme érdekében a rendőrségre, mint a Fidesz szavazóinak körében, ahol ez az arány 64%.

Egyértelműen látszik viszont, hogy a magyar társadalom nem zárkózik el a halálbüntetéstől: a nagy többség, mintegy 75 százalék inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A Fidesz szavazói ennél kicsit nagyobb (78%), míg az MSZP szavazói valamivel alacsonyabb (69%) arányban voltak ezen a véleményen.
fegyvertartásra, azon keresztül pedig az önvédelemre viszont nincs egyértelmű nyitottság a társadalomban: a többség (65, illetve 56 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a lőfegyverek tartására vonatkozó feltételek enyhítése hozzájárulna a közbiztonság javulásához, ahogyan azzal sem, hogy az emberek akár fegyverrel is megvédhessék magukat, vagyonukat.

garda_rendorseg_allit_09_05.PNG

kutatást 2009. március 23. és április 7. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 2500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (2500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,0 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,0 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.