A Publicus Intézet a Népszava megbízásából június 30. – július 7. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek utazási szokásait.
A megkérdezettek harmada vagy volt már idén nyaralni, vagy tervez nyaralást, vagy pedig volt, és tervez is még menni. A válaszadók kétharmada azonban nem volt, és nem is tervez már menni idén nyaralni.
A nyaralók, illetve a nyaralni tervezők közül tízből hat válaszadó mondta azt, hogy belföldre ment vagy megy, tízből közel három megkérdezetett pedig azt, hogy külföldre. Minden hetedik válaszadó pedig úgy nyilatkozott, hogy külföldre és belföldre is utazott vagy fog majd utazni.
A járvány előtti időkkel összehasonlítva most a válaszadók picit több mint harmada mondta azt, hogy kevesebb időt tölt nyaralással. A nyaralók/nyaralni tervezők közül közel minden második megkérdezetett mondta azt, hogy 50 és 150 ezer forint közötti összeget tud költeni idén a nyaralásra. (A családosok esetében ennyi pénzt tudnak költeni fejenként).
Minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy kellett változtatni a nyaralási tervein az árak emelkedése, vagy a forint euróval, dollárral szembeni árfolyamváltozása miatt. A nyaralási terveiken változtatók közül tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy idén nem megy végül nyaralni, minden ötödik válaszadó pedig azt, hogy rövidebb időre megy nyaralni.
A megkérdezettek kétharmada számít arra, hogy a Magyarországot érintő légitársaságok közül vagy szinte mindegyik, vagy a többség, vagy pedig néhány áthárítja majd a kormány különadóját az utazókra. Tízből hat válaszadó nem tartja igazságosnak, hogy a koronavírus és a háború miatt veszteséges légitársaságoknak is extraprofitadót kell fizetniük.
A megkérdezettek közel kétharmada szerint 10 százaléknál is jobban megdrágíthatja a külföldi utazását a forint gyengesége.
A megkérdezettek harmada (34 százalék) vagy volt már nyaralni (8 százalék), vagy tervez nyaralást (20 százalék) vagy pedig volt, és tervez is még menni (6 százalék).
A válaszadók kétharmada (65 százalék) nem volt, és nem is tervez már menni nyaralni.
Míg minden második (48 százalék) 18 és 29 év közötti megkérdezettnél szóba jött valamilyen módon a nyaralás, addig tízből nyolc (78 százalék) 60 évnél idősebb mondta azt, hogy nem volt, és nem is tervez nyaralni.
A nyaralók, illetve a nyaralni tervezők közül tízből hat (58 százalék) válaszadó mondta azt, hogy belföldre ment vagy megy, tízből közel három (27 százalék) megkérdezetett pedig azt, hogy külföldre. Minden hetedik (14 százalék) válaszadó pedig úgy nyilatkozott, hogy külföldre és belföldre is utazott vagy fog majd utazni.
Leginkább a 45 és 59 év közöttiek mondták azt, hogy belföldre mentek vagy mennek nyaralni (77 százalék). (Ebből a korosztályból minden tizedik külföldre is ment, vagy pedig tervez menni)
A 18-29 év közöttiek azok, akik a leginkább voltak, vagy pedig terveznek külföldre menni (34 százalék). (Ebből a korosztályból minden negyedik belföldre is ment, vagy pedig tervez menni)
A megkérdezettek a nyaralásuk során ebben a szezonban (átlagosan) 9,8 napot töltenek otthoni pihenéssel, 8.3 napot külföldi szállódában/panzióban, ugyanennyit belföldön ismerősnél, rokonnál, barátnál, illetve 6,9 napot belföldi szállodában/ panzióban, stb. szálláson.
A járvány előtti időkkel összehasonlítva most a válaszadók picit több mint harmada (36 százalék) mondta azt, hogy kevesebb időt tölt nyaralással, 4 százaléknyi megkérdezett pedig azt, hogy többet. Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó pedig úgy nyilatkozott, hogy körülbelül ugyanannyit, mint a járvány előtt.
A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem minden második (47 százalék), tízből négy (40 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből három (28 százalék) Fidesz szavazó mondta azt, hogy a járvány előtti időkkel összehasonlítva most kevesebb időt tölt nyaralással. Sokan mondták még ezt a nők (40 százalék), a 30 és 44 év közöttiek (41 százalék), és a diplomások (45 százalék) közül.
A nyaralók/nyaralni tervezők közül közel minden második (45 százalék) megkérdezetett mondta azt, hogy 50 és 150 ezer forint közötti összeget tud költeni idén a nyaralásra. (A családosok esetében ennyi pénzt tudnak költeni fejenként).
A válaszadók közel negyede (22 százalék) 150 és 300 ezer forintot költ (családosok esetében fejenként), közel minden hatodik (17 százalék) megkérdezett pedig kevesebb mint 50 ezer forintot.
A megkérdezettek 6 százaléka 300-500 ezer forint közötti összeget, 8 százalék pedig több mint 500 ezer forintot tud költeni idén nyaralásra.
Szinte az összes (99 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem tervezi, hogy hitelt vagy családi, baráti kölcsönt fesz fel azért, hogy elmehessen nyaralni.
Minden negyedik (24 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy kellett változtatni a nyaralási tervein, terveiken az árak emelkedése, vagy a forint euróval, dollárral szembeni árfolyamváltozása miatt. Így nyilatkozott a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a harmada (33 százalék), tízből három (31 százalék) bizonytalan szavazó, illetve minden tizedik Fidesz szavazó.
Leginkább az érettségizettek (31 százalék) és az aktív foglalkoztatottak (30 százalék) mondták azt, hogy változtattak a terveiken a negatív gazdasági folyamatok miatt.
A nyaralási terveiken változtatók közül tízből hat megkérdezett (58 százalék) mondta azt, hogy idén nem megy végül nyaralni, minden ötödik (21 százalék) válaszadó azt, hogy rövidebb időre megy nyaralni, minden hetedik (14 százalék) azt, hogy olcsóbb szállást választott, közel minden tizedik (8 százalék) pedig azt közölte, hogy a nyaralás alatt spórol/spórolt az étkezéssel, programokkal és az utazással.
A nyaralók/nyaralást tervezők között minden negyedik (25 százalék) válaszadó mondta azt, hogy az étkezésen tud/tudott spórolni. Közel ugyanilyen arányban mondták azt, hogy az étkezésen (24 százalék) spóroltak, vagy fognak spórolni. A megkérdezettek 12 százaléka az utazás módján, 8 százaléka az alkoholfogyasztásban, 5 százaléka a programokon, 2 százalék pedig egyéb módon spórolt vagy tervez spórolni.
A megkérdezettek közel fele (46 százalék) nem spórolt, vagy nem tervezik spórolni a nyaralás során.
A megkérdezettek kétharmada (65 százalék) számít arra, hogy a Magyarországot érintő légitársaságok közül vagy szinte mindegyik (39 százalék), vagy a többség (17 százalék), vagy pedig néhány (9 százalék) áthárítja majd a kormány különadóját az utazókra. Így látja a választásokon együttmüködő ellenzéki pártok szavazói túlnyomó többsége (84 százalék), tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó, illetve közel minden második (48 százalék) Fidesz szavazó.
Az érettségizettek és a diplomások számítanak arra a leginkább (45 és 42 százalék), hogy szinte majd az összes, Magyarországot érintő légitársaság át fogja majd hárítani a kormány különadóját az utazókra.
Leginkább a Fidesz szavazók (25 százalék) gondolják úgy, hogy a légitársaságok nem fognak majd ilyet tenni.
A megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy vagy tervezi, vagy pedig már le is mondta az utazását extraprofitadó miatt, 13 százalék pedig azt, nem tett így, illetve nem tervez így tenni. (A válaszadók 84 százaléka nem tervez/tervezett repülővel utazni).
Tízből hat (58 százalék) válaszadó nem tartja igazságosnak, hogy a koronavírus és a háború miatt veszteséges légitársaságoknak is extraprofitadót kell fizetniük. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilencen (88 százalék), tízből hat (59 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók harmada (33 százalék).
Egyúttal a kormánypárti szavazók értenek azzal egyet a leginkább (46 százalék), hogy a koronavírus és a háború miatt veszteséges légitársaságoknak is extraprofitadót kell fizetniük.
A megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) szerint 10 százaléknál is jobban megdrágíthatja a külföldi utazását a forint gyengesége. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói túlnyomó többsége (80 százalék), a bizonytalan szavazók kétharmada (67 százalék), illetve minden második (50 százalék) Fidesz szavazó.
Egyúttal így nyilatkozott tízből nyolc (79 százalék) párban élő, felnőtt gyerekekkel rendelkező válaszadó, tízből hét (73 százalék) párban élő, kisgyerekekkel rendelkező megkérdezett, illetve tízből hat vagy egyedül élő (58 százalék), vagy pedig párban élő, de gyerekkel nem rendelkező válaszadó (60 százalék).
A megkérdezettek ötöde (21 százalék) szerint 5-10 százalékkal drágíthatja a külföldi utazását a forint gyengesége, 2 százalék szerint kevesebb mint 5 százalékkal, további 2 százalék szerint pedig semennyivel sem.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. június 30 – július 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
