kutatásból kiderül, hogy valóban erős ellentmondás övezi az adózási morált: míg a megkérdezettek önmagukat becsületes adófizető állampolgároknak tekintik, addig minden második szomszédjukra adócsalóként tekintenekA magyar lakosság átlagosan minden második tagjáról (53%) feltételezi, hogy kiskapukat használ adózási kötelezettségei megkerülése érdekében, saját magáról azonban a megkérdezettek négyötöde (84%) állítja, hogy eddig soha, egy adószabályt sem került meg. A villanyszerelő számla nélküli kifizetését azonban 78% nem tartja adócsalásnak, a más számára történő áfás számla vásárlás pedig a megkérdezettek kétharmada (68%) többé-kevésbé rendben van. Az is kiderül, hogy a lakosság első számú eszköze tartós pénzügyi egyensúlytalanság kezelésére a kiadáscsökkentés – ha megszorulna, 69 százalék kiadásait faragná le először.

adotudatossag_adocsalas.png

 

Progresszív Intézet számára október elején, a pénzügyi válság hazai begyűrűződését megelőzően végzett kutatásunk az adózási szokásokkal, és adózásról alkotott véleményekkal is foglalkozott.

A kutatásból kiderül, hogy valóban erős ellentmondás övezi az adózási morált: míg a megkérdezettek önmagukat becsületes adófizető állampolgároknak tekintik, addig minden második szomszédjukra adócsalóként tekintenekA magyar lakosság átlagosan minden második adófizetésre kötelezett magyar állampolgárról (53%) feltételezi, hogy kiskapukat használ adózási kötelezettségei megkerülése érdekében. Minden ötödik (18%) válaszadó gondolja, hogy az adócsalók a társadalom legfeljebb egynegyedét teszik ki, ahogy azt is éppen ötödük (20%) véli, hogy az adókötelesek háromnegyede él valamilyen kiskapu adta lehetőséggel.

adotudatossag_kiskapu.png

Ha elhisszük az adócsalással kapcsolatos válaszokat, a társadalom jobb adófizetőnek bizonyul, mint azt magáról feltételezi; saját magáról a megkérdezettek mindössze 8 százaléka vallja, hogy került már meg adójogszabályt. További 8 százalék nem nyilatkozik a kérdésben, míg a mintába kerültek négyötöde (84%) úgy nyilatkozik, hogy eddig soha, egy adószabályt sem került meg.

adotudatossag_megkerul.png

Egyik olvasatban az őszinteség, másik olvasatban az adóelkerülésre való hajlam a magasabb iskolai végzettség szerint és a községtől a fővároshoz közeledve növekszik. A felsőfokú végzettségűek körében 14, a fővárosiak körében 17 százalék ismeri el, hogy került már meg adójogszabályt, míg az alapfokú végzettségüek és a falun élők körében ez az arány 6, illetve 5 százalék.

adotudatossag_megkerul_szocdemo.png

Kutatásunkban igyekeztünk azt is röviden meghatározni, mi minősül adócsalásnak a megkérdezettek fejében, hol húzódik az elfogadható és elfogadhatatlan adómegkerülés határa. A villanyszerelő számla nélküli kifizetését a válaszadók 78%-a nem tartja adócsalásnak, a más számára történő áfás számla vásárlás pedig a megkérdezettek kétharmada (68%) számára többé-kevésbé rendben van. Elfogadottság szempontjából a másik véglet a a “zsebbe kapott” kereset és a be nem vallott másodállásból származó adómentes jövedelem; mindkettőt a társadalom fele (47 és 51 százalék) tartja elfogadhatatlan adócsalásnak.

adotudatossag_adocsalas.png

Felmérésünkben a lakossági megtakarításokra is rákérdeztünk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy áll a magyar lakosság a jelentősebb megtakarítások tekintetében. Egy évnyi minimálbérnek megfelelő összegű megtakarítással az eredmények szerint a lakosság 7 százaléka rendelkezik. A megtakarítással rendelkezők aránya a magasabb iskolai végzettséggel növekszik – a diplomával rendelkezők körében minden ötödik (20%) megkérdezett rendelkezik minimum 750 ezer forint félretett pénzzel.

adotudatossag_megtakaritas.png

A pénzügyi válság előtti felmérés jól tükrözi, hogy a lakosság első számú eszköze a pénzügyi egyensúlytalanság kezelésére a kiadáscsökkentés – 69 százalékuk kiadásait faragná le először. A bevételek növelése nem mindenki számára adott lehetőség; minden ötödik (22%) megkérdezett próbálna plusz bevételekre szert tenni, hogy kiadásait fedezni tudja. Megtakarításaihoz a lakosság 8 százaléka nyúlna, hitelt pedig csupán 3 százaléka tervezne felvenni.

adotudatossag_nadragszij.png

 

Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.