A Publicus Intézet július 26-31. között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban.
A válaszadók közel háromnegyede tudta megmondani, hogy Budapesten/Magyarországon rendezik meg idén az atlétikai világbajnokságot.
A megkérdezettek közel fele tervezi nézni a bajnokság eseményeit. Közölük tízből kilencen mondták azt, hogy a televízión keresztül fogják ezt tenni, 4 százalék pedig a helyszínen követné az eseményeket.
A válaszadók kétharmada inkább örül annak, hogy Budapesten lesz az atlétikai világbajnokság. Az enyhe többség szerint jobb lesz Magyarország megítélése a világban attól, ha világversenyeket, nagyszabású sporteseményeket rendeznek nálunk. A válaszadók több mint fele inkább szeretné, ha a jövőben hazánk újabb nagyszabású sportesemények házigazdája lenne.
A válaszadók többsége szerint az atlétikai világbajnokság körülbelül 300 milliárdos rendezési költsége nem fog megtérülni.
Tízből hat megkérdezett szerint Magyarországnak nem kellene pályáznia valamelyik következő olimpia megrendezésére.
A válaszadók közel háromnegyede (72 százalék) tudta megmondani, hogy Budapesten/Magyarországon rendezik meg idén az atlétikai világbajnokságot. Leginkább a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói válaszoltak jól (83 százalék), a legkevésbé pedig a Fidesz szavazók (65 százalék). [Bizonytalan szavazóknál 69 százalék ez az arány].
A megkérdezettek közel fele (46 százalék) tervezi nézni a bajnokság eseményeit. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók közel kétharmada (63 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (42 százalék), illetve a bizonytalan szavazók közül tízből közel négy (39 százalék).
Leginkább a 45-59 év közöttiek (54 százalék) és a férfiak (53 százalék) tervezik nézni a VB eseményeit.
Azok körében, akik követni fogják a sporteseményt, tízből kilencen (91 százalék) mondták azt, hogy a televizión keresztül fogják ezt tenni. 4 százalék az internetet nevezte meg, illetve 4 százalék mondta azt, hogy a helyszínen tervezi nézni az eseményeket.
A válaszadók kétharmada (67 százalék) inkább örül annak, hogy Budapesten lesz az atlétikai világbajnokság. Így nyilatkozott szinte az összes Fidesz szavazó (96 százalék), a bizonytalan szavazók közel háromnegyede (72 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak kevesebb mint fele (44 százalék).
Minden ötödik (20 százalék) megkérdezett inkább nem örül annak, hogy a magyar főváros rendezi ezt a világeseményt. Ezt mondta a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből közel négy (37 százalék), a bizonytalan szavazók 15 százaléka és a Fidesz szavazók 1 százaléka.
Az enyhe többség (52 százalék) szerint jobb lesz Magyarország megítélése a világban attól, ha világversenyeket, nagyszabású sporteseményeket rendeznek nálunk. Így nyilatkozott tízből kilenc (90 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók enyhe többsége (53 százalék), illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a negyede (27 százalék).
Tízből négy (42 százalék) válaszadó szerint nem lesz jobb az ország megítélése attól, hogy ha nagyszabású sporteseményeket rendeznek nálunk. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a kétharmada (67 százalék), tízből négy (39 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók közel tizede (8 százalék).
A válaszadók több mint fele (53 százalék) inkább szeretné, ha a jövőben hazánk újabb nagyszabású sportesemények házigazdája lenne. Leginkább a 18-29 évesek (61 százalék) a 30-44 évesek (59 százalék) és a szakmunkások (71 százalék) nyilatkoztak így.
A pártpreferenciákat nézve tízből kilenc (92 százalék) Fidesz szavazó, minden második (52 százalék) bizonytalan szavazó, illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből három (29 százalék) szeretné ha a jövőben hazánk újabb nagyszabású sportesemények házigazdája lenne
Tízből közel négy (36 százalék) megkérdezett inkább nem szeretné ezt. Leginkább a 60 évnél idősebbek (52 százalék) és a legfeljebb 8 általánost végzettek (49 százalék) mondták ezt. A párpreferenciákat nézve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hat (61 százalék), a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék) illetve a Fidesz szavazók 3 százaléka inkább nem szeretné, ha a jövőben hazánk újabb nagyszabású sportesemények házigazdája lenne.
A válaszadók többsége (54 százalék) szerint az atlétikai világbajnokság körülbelül 300 milliárdos rendezési költsége nem fog megtérülni. Így gondolja aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a túlnyomó többsége (84 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók 15 százaléka.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett szerint a budapesti atlétikai világbajnokság 300 milliárdos rendezési költsége meg fog térülni. Ezt mondta tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a 6 százaléka.
Tízből hat (60 százalék) megkérdezett szerint Magyarországnak nem kellene pályáznia valamelyik következő olimpia megrendezésére. Így gondolja aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (92 százalék), tízből hat (57 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz ötöde (19 százalék).
Tízből három (30 százalék) válaszadó szerint Magyarországnak pályáznia kellene valamelyik következő olimpia megrendezésére. Ezt mondta tízből hét (71 százalék) Fidesz szavazó, tízből három (28 százalék) bizonytalan szavazó, illetve aválasztásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak az 5 százaléka.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. július 26 – 31. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
