A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 25-30. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az inflációról, az árak emelkedéséről.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot okoz neki az infláció.
Az emberek által érzékelt áremelkedés átlagosan augusztusban 33 százalékos volt. Azok, akik 200 ezer forint alatt keresnek, átlagosan 40 százalékos inflációt érzékelnek. A válaszadók várakozásai szerint a következő évben átlagosan 31 százalékkal fognak emelkedni az árak.
Az iskoláskorú gyereket nevelők körében minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy jelentős anyagi nehézséget jelent az iskolai év kezdése. Tízből három megkérdezett szerint érzésre 5-10 százalékkal drágult az iskolába járás az elmúlt évekhez képest. A válaszadók negyede szerint 10-20 százalékos, ötöde pedig ennél is nagyobb drágulást észlelt.
Tízből négy válaszadó mondta azt, hogy nem kapott béremelést az idei év elején, tízből hét megkérdezett pedig azt, hogy nem kapott fizetésemelést év közben az infláció miatt. A megkérdezettek háromnegyede mondta azt, hogy összességében a fizetésének növekedése nem követi az árak emelkedését.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy súlyos gondot okoz neki az infláció, az árak emelkedése. [2022 márciusában ez az arány még 34 százalék volt]. Az augusztusi felmérésünk alapján így látja a bizonytalan szavazók közel fele (46 százalék), a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből négy (39 százalék), illetve a Fidesz szavazók negyede (27 százalék).
A válaszadók enyhe többsége (52 százalék) mondta azt, hogy észrevehető, de nem jelent súlyos gondot az infláció. Így nyilatkozott tízből hat (61 százalék) Fidesz szavazó, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül majdnem minden második (49 százalék), illetve közel ilyen arányban a bizonytalan szavazók (47 százalék).
Közel minden tizedik (8 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy alig észrevehető vagy észrevehetetlen az infláció. Így látja Fidesz szavazóinak, illetve a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazóinak a tizede (10 százalék), illetve minden huszadik (5 százalék) bizonytalan szavazó.
Azok közül, akik 200 ezer forint alatt keresnek, tízből hat (59 százalék) válaszadó mondta azt, hogy súlyos gondot okoz neki az infláció.
Az emberek által érzékelt áremelkedés, az infláció átlagosan augusztusban 33 százalékos volt. Ez 11 százalékponttal alacsonyabb, mint a júliusban, illetve ugyanakkora mint 2022 júniusában mért érték, azonban jóval magasabb a 2022 márciusi számoknál (24 százalék).
Azok, akik 200 ezer forint alatt keresnek, átlagosan 40 százalékos inflációt érzékelnek (akik több mint 300 ezret, azok pedig 29 százalékot)
A válaszadók várakózásai szerint a következő évben átlagosan 31 százalékkal fognak emelkedni az árak.
Az iskoláskorú gyereket nevelők körében minden ötödik (22 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy jelentős anyagi nehézséget jelent az iskolai év kezdése, illetve a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkora nehézséget jelent a szeptember, hogy külső segítségre, kölcsönre vagy a családtágok támogatására lesz szükségük.
Tízből négy (39 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy kis anyagi nehézséget jelent, a válaszadók harmada (35 százalék) pedig azt közölte, hogy egyáltalán nem jelent neki anyagi nehézséget az iskolai év kezdése.
Tízből három (31 százalék) megkérdezett szerint érzésre 5-10 százalékkal drágult az iskolába járás az elmúlt évekhez képest. A válaszadók negyede (25 százalék) szerint 10-20 százalékos, ötöde (21 százalék) pedig ennél is nagyobb drágulást észlelt.
Minden hetedik megkérdezett mondta azt (14 százalék), hogy vagy nem drágult (5 százalék), vagy pedig 1-5 százalékkal drágult (9 százalék) az iskolába járás az elmúlt évekhez képest.
Tízből négy (42 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nem kapott béremelést az idei év elején, tízből hét (70 százalék) megkérdezett pedig azt, hogy nem kapott fizetésemelést év közben az infláció miatt.
[A válaszadók 41 százaléka nem kapott béremelést, és nem is számít rá, 35 százalék csak év elején részesült, 6 százalék csak év közben kapott/kap, 19 százalék pedig év elején és év közben is.]
A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) mondta azt, hogy összességében a fizetésének növekedése nem követi az árak emelkedését. Közel minden nyolcadik (13 százalék) válaszadó azt úgy nyilatkozott, hogy valamennyire nőtt a fizetése, de nem az ehhez szükséges mértékben. A megkérdezettek 8 százaléka közölte azt, hogy összességében a fizetésének a növekedése teljes mértékben követi az árak emelkedését.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. augusztus 25 – 30. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
