Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 14 – 18. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és politikai változások hatásait, így a felhatalmazási törvény néven ismert, koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is, amely lehetőséget ad a kormány számára, hogy a veszélyhelyzet idején a jogszabályoktól eltérő rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Tízből több mint nyolc megkérdezett hallott arról, hogy a vészhelyzetre hivatkozva a kormány szinte korlátlan hatalmat kapott és azt előre nem meghatározott időre kapta, és ugyanennyien hallottak arról is, hogy az ellenzék nem szavazta meg a szinte korlátlan hatalmat adó intézkedést, mert annak a határideje nem korlátozott.

A megkérdezettek majd’ kétharmada egyetért azzal, hogy az ellenzék, bár a törvény járványügyi részével egyetért, és támogatja, mégsem szavazta meg a törvényt azért, mert korlátlan ideig ad felhatalmazást a kormánynak. Közel ennyien úgy gondolják, hogy az lett volna inkább a helyénvaló, ha a kormány az ellenzék kérésének megfelelően kiveszi a korlátlan ideig tartó felhatalmazást, és így akkor az ellenzék is megszavazza a törvényt


Tízből több mint nyolc megkérdezett (83 százalék) hallott arról, hogy a vészhelyzetre hivatkozva a kormány szinte korlátlan hatalmat kapott és azt előre nem meghatározott időre kapta. És lényegében ugyanennyien (82 százalék) hallottak arról is, hogy az ellenzék nem szavazta meg a szinte korlátlan hatalmat adó intézkedést, mert annak a határideje nem korlátozott.

A megkérdezettek majd’ kétharmada (62 százalék) inkább egyetért azzal, hogy az ellenzék, bár a törvény járványügyi részével egyetért, és támogatja, mégsem szavazta meg a törvényt azért, mert korlátlan ideig ad felhatalmazást a kormánynak.

Az ellenzéki szavazók közül közel mindenki egyetértett az ellenzéki pártok ezen eljárásával (82 – 100 százalék között pártonként), és a bizonytalanok közel kétharmada (63 százalék) is eképpen gondolkodik.

Sőt, tízből közel négy Fidesz szavazó (36 százalék, 54 ellenében) is inkább egyetért, hogy az ellenzék a határidőnélküliség okán nem szavazta meg a javaslatot.

Tízből több mint hat válaszadó (61 százalék) szerint az lett volna inkább a helyénvaló, ha a kormány az ellenzék kérésének megfelelően kiveszi a korlátlan ideig tartó felhatalmazást, és így akkor az ellenzék is megszavazza a törvényt.

Így gondolkodik az ellenzéki szavazók túlnyomó többsége (80-100 százalék pártonként), és tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó is. Egyedül a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben, ám még így is tízből négy (39 százalék) kormánypárti szavazó szerint is az lett volna a helyénvaló, ha a kormány az ellenzék kérésének megfelelően kiveszi a korlátlan ideig tartó felhatalmazást, és így akkor az ellenzék is megszavazza.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók, illetve az ATV Egyenes beszéd műsorában láthatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. április 14 – 18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.