A Publicus Intézet a Népszava megbízásából augusztus 1-6. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a Harcosok Klubja, illetve a Digitális Polgári Körök politikai kezdeményezések megítélését.
A megkérdezettek többsége hallott mind a Harcosok Klubjáról (80 százalék), mind a Digitális Polgári Körökről (76 százalék). A Tisza Párt szavazói körében az ismertség különösen magas – a Harcosok Klubját 98, a Digitális Polgári Köröket 93 százalékuk ismeri –, míg a bizonytalanok körében mindkét kezdeményezés ismertsége jóval alacsonyabb (69, illetve 65 százalék). Figyelemreméltó, hogy az ellenzéki szavazók körében magasabb minkét kezdeményezés ismertsége, mint az elsődleges célcsoportnak számító Fidesz szavazók körében.
Azonban kezdeményezések ismertsége nem jelent feltétlen nyitottságot a csatlakozásra. A Harcosok Klubjához a megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta az, hogy csatlakozott, és 4 százalék tervezi, míg a Digitális Polgári Köröknél 1, illetve 5 százalék. Nem túl nagy meglepetésre valamiféle csatlakozási hajlandóság a kormánypárti szavazók körében figyelhető meg: 7, illetve 16 százalék.
A megkérdezettek feltételezett motivációértelmezését vizsgálva azt látjuk, hogy sokan úgy vélik, a két kezdeményezés célja, hogy elterelje a figyelmet más témákról (34 százalék), a saját szavazótábor mozgósítása (31 százalék) , vagy a Fidesz internetes jelenlétének növelése (28 százalék). Mindössze minden negyedik (19 százalék) válaszadó szerint cél a fiatalok megnyerése. Míg a bizonytalanok megnyerését kevesen tartják fő motivációnak, mindössze 6 százalék.
Tíz válaszadóból három (30 százalék) gondolja azt, hogy a két kezdeményezés alkalmas lehet arra, hogy a Fidesz növelje a támogatottságát. A Fidesz szavazók háromnegyede (76 százalék), tízből kettő (12 százalék) Tisza szavazó, és az további ellenzéki pártok támogatóinka közel negyede (27 százalék).
A nyitott kérdéses válaszok feldolgozása alapján a megkérdezettek legnagyobb része a működés módjában és hozzáférhetőségben látta a különbséget a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök között – sokan kiemelték a digitális, online tér használatát és a könnyebb elérhetőséget. Jelentős arány (közel ötödük) a hangnem és stílus különbségét említette, a Digitális Polgári Köröket visszafogottabbnak, „szelídebbnek” írva le. A funkció, szervezettség és minőség dimenziójában a válaszadók a célok, a feladatok, illetve a felkészültség eltéréseit hangsúlyozták. Kisebb, de nem elhanyagolható hányaduk a célcsoportok eltérését emelte ki, például a fiatalabb vagy szélesebb közönség megszólítását.
Ám a megkérdezettek fele (51 százalék) nem tudott érdemi választ adni arra, hogy mi a különbség a két projekt között. Több mint ötödük úgy vélte, nincs érdemi különbség a két kezdeményezés között, és egyharmad (34 százalék) nem tudott, vagy nem akart válaszolni. Mindez arra utal, hogy a két projekt üzenete sokak számára összemosódik, vagy egyszerűen nem tartják lényegesnek a megkülönböztetést.
Ez az összkép jól illeszkedik korábbi adatok által felrajzolt képhez is: magas az ismertség, de a csatlakozási hajlandóság alacsony, és a kezdeményezések közti különbség sokak számára nem egyértelmű.
A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025. augusztus 1-6 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
