Vasárnapi boltzárról

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából november 14. és 21. között 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta vasárnapi boltzár társadalmi elfogadottságát. A megkérdezettek kétharmada nem támogatja, hogy ismét kötelezően zárva legyenek vasárnap a boltokNégyötödük szokott vasárnap is élelmiszert vásárolni, felük gyakran vásárol vasárnapA megkérdezettek egyharmada említette, hogy a kormány célja a vasárnapi boltzárral elsősorban a családok védelme, illetve a kereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentéseA válaszadók kevesebb mint fele úgy gondolja, hogy a kormánynak a következő választásokig sikerül majd bevezetnie a boltzáratA válaszadók több mint fele a boltzár ellen, arra szavazna, hogy nyitva lehessenek a boltok, míg harmaduk a kötelező zárva tartás mellett.

—————————-

A megkérdezettek kétharmada (64 százalék) nem támogatja, hogy ismét kötelezően zárva legyenek vasárnap a boltok, és mindössze tízből három fő gondolkodik másként (29 százalék). Minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, és mindenhol többségben van azok aránya, akik nem támogatják a kötelező zárvatartást.

Leginkább a kereskedelemben dolgozók (40 százalék, 58 ellenében), és a Fidesz szavazók (37 százalék, 55 ellenében) támogatják a vasárnapi boltzárat, legkevésbé pedig az egyéb pártok (4 százalék), és a Jobbik szavazói (17 százalék).

Ön támogatja, hogy vasárnap zárva legyenek a boltok?

Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó számára elérhető vasárnap is nyitva tartó üzlet. Négyötödük (79 százalék) szokott vasárnap is élelmiszert vásárolni, felük (47 százalék) gyakran vásárol vasárnap.

Leginkább a 30 évnél fiatalabbak (96 százalék), és azok akik vasárnap is dolgoznak (92 százalék) vásárolnak élelmiszert vasárnap. Legkevésbé pedig a 60 évnél idősebbek (62 százalék), és azok akik nem dolgoznak vasárnap (74 százalék).

Jellemző, hogy vasárnap vásárol?

A megkérdezettek egyharmada (33, illetve 32 százalék) említette, hogy a kormány célja a vasárnapi boltzárral elsősorban a családok védelme, illetve a kereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentése. A válaszadók ötöde (21 százalék) említette azt, hogy a munkaerőhiány okozta feszültségek csökkentése lehet a cél,  míg 14 százalék vélte úgy, hogy a kisebb üzletek helyzetben hozása a multikkal szemben.

Mi a cél a vasárnapi boltzárral?

A válaszadók kevesebb mint fele (44 százalék, 37 ellenében) úgy gondolja, hogy a kormánynak a következő választásokig sikerül majd bevezetnie a boltzárat. Azonban mindössze a Fidesz szavazók (50 százalék, 30 ellenében), és a bizonytalanok (44 százalék, 36 ellenében) vannak többségben, akik így látják.

Az ellenzéki szavazók nem hisznek abban, hogy a bevezetés sikerülne a kormánynak. Leginkább az MSZP szavazók (75 százalék), és az egyéb pártok szavazói (59 százalék) kétlik ezt.

Sikerül bevezetni?

Egy „most vasárnap”, a vasárnapi boltzárról tartandó népszavazáson a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) venne részt.

A válaszadók több mint fele (52 százalék) a boltzár ellen, arra szavazna, hogy nyitva lehessenek a boltok, míg harmaduk (37 százalék) a kötelező zárva tartás mellett.

Egyedül a Fidesz szavazók körében vannak többségben a kötelező zárva tartás mellett szavazók (53 százalék, 42 ellenében), míg az összes többi párt szavazói háromnegyedes (75-78 százalék) arányban vannak a nyitva tartás mellett. A bizonytalan szavazók több mint fele (52 százalék, 33 ellenében) sem korlátozná a nyitva tartást vasárnap.

Népszavazáson boltzár mellett, vagy ellene szavazna?

Figyelemreméltó, hogy érdemi különbség van a vasárnapi boltzár elvi (1. ábra), és gyakorlati (utolsó ábra) támogatása között. Elvileg 64 százalék nem támogatja, hogy korlátozva legyen a boltok vasárnap nyitva tartása, míg egy népszavazáson mindössze 52 százalék szavazna eképpen. Ez a különbség elsősorban abból fakad, hogy elvi ellenzése ellenére, kb. 13-15 százalékpontnyi Fidesz szavazó mégis megszavazná a boltok vasárnapi zárva tartását.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. november 14 – 21 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.