A Publicus Intézet a Népszava megbízásából szeptember 24-25-én 1198 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az emberek véleményét a szeptember 24-i előválasztási miniszterelnök-jelöltek vitájáról.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok közül, akik valamilyen módon találkoztak a vitával, 29 százalék számára Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb, 27 százalék számára pedig Dobrev Klára. A harmadik helyre Márki-Zay Péter került 23 százalékkal. Tízből három (31 százalék) ellenzéki és bizonytalan szavazó szerint a vitában résztvevő miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely, illetve tízből közel három (28 százalék) ilyen szavazó szerint pedig Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse.
A válaszadók többsége (35 százalék) szerint Karácsony Gergely az aki leginkább meg tudja szólítani a bizonytalanokat, míg holtversenyben utána Dobrev Klára és Márki-Zay Péter következnek (22-22 százalék).
Tízből négy megkérdezett (42 százalék) szerint Karácsony Gergelyt tartja Orbán Viktor kihívójának, és közel ennyien (38 százalék) említették őt, mint aki le tudja győzni Orbánt. Mindkét kérdésre második legtöbb említést Dobrev Klára kapta (27-27 százalék), illetve harmadik helyre Márki-Zay Péter került (14, illetve 18 százalékkal).
A megkérdezettek kicsivel több mint harmada (34 százalék) leginkább Karácsony Gergelytől venne használt autót, míg 22 százalék Dobrev Klárától, és közel annyian, 20 százalék Márki-Zay Pétertől.
Azon ellenzékiek és bizonytalanok közül, akik valamilyen módon találkoztak a vitával, 29 százalék számára Karácsony Gergely volt a legszimpatikusabb, 27 százalék számára pedig Dobrev Klára. A harmadik helyre Márki-Zay Péter került 23 százalékkal, míg Jakab Pétert 13 százalék, Fekete-Győr Andrást pedig 5 százalék említette.
Akik látták a teljes vitát, kedvezőbben nyilatkoznak Karácsony Gergelyről, mint azok, akik csak részben, vagy más tudósításban találkoztak vele (31, illetve 22 százalék szerint legszimpatikusabb). Dobrev Klára esetén fordított kép rajzolódik ki: az találta ugyanis inkább szimpatikusnak, aki nem látta a teljes vitát (26, illetve 30 százalék szerint legszimpatikusabb).
Tízből három megkérdezett Karácsony Gergelyt, illetve szintén hasonló arányban Dobrev Klárát (29-27 százalék) látták a leginkább meggyőzőnek, míg harmadik helyre itt is Márki-Zay Péter került. (21 százalék).
Karácsony itt szintén jobban szerepelt, ha azokat kérdezzük, akik teljes egészében látták a vitát: 30 százalék szerint ő volt a leginkább meggyőző, míg 27 százalék szerint inkább Dobrev volt az. Akik nem követték szorosan a vitát, körükben Dobrev tűnt meggyőzőbbnek, és Karácsony kevésbe (32, illetve 21 százalék).
Tízből három (31 százalék) ellenzéki és bizonytalan szavazó szerint a vitában résztvevő miniszterelnök-jelöltek közül Karácsony Gergely, illetve tízből közel három (28 százalék) ilyen szavazó szerint pedig Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Az ellenzéki és bizonytalan szavazók 23 százaléka választotta Márki-Zay Pétert, és 12 százaléka Jakab Pétert.
Azok közül, akik látták a teljes vitát, tízből három (32 százalék) válaszadó szerint Karácsony Gergely, illetve szintén tízből közel három (29 százalék) ilyen szavazó szerint pedig Dobrev Klára a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Közel minden negyedik (23 százalék) ilyen válaszadó Márki-Zay Pétert jelölte meg.
Azok közül, akik nem látták a teljes vitát, tízből három (30 százalék) megkérdezett szerint Dobrev Klára, az ilyen válaszadók negyede (25 százalék) szerint pedig Karácsony Gergely a legalkalmasabb arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse. Közel ugyanilyen eredményt ért el itt Márki-Zay Péter is. (24 százalék).
Azon ellenzékiek és bizonytalanok körében, akik valamilyen módon követték a vitát, leginkább Márki-Zay Péterről, Karácsony Gergelyről, illetve Dobrev Kláráról javult a válaszadók véleménye (42-42 és 38 százalékkal). Ugyanezen választó csoport körében leginkább Fekete-Győr Andrásról és Jakab Péterről romlott, 30, illetve 28 százalékkal.
Szintén ezen a csoporton belül 31 és 44 százalék közötti sávban nyilatkoztak úgy, hogy érdemben nem változott a miniszterelnök-jelöltekről a véleménye a vita hatására.
A kormányváltást akarók harmada (33 százalék) szerint leginkább Karácsony Gergely az aki képes az ország céljait a személyes céljai elé helyezni, míg tízből hárman (28 százalék) Dobrev Klárát említették, és a válaszadók ötöde Márki-Zay Pétert.
A válaszadók többsége (35 százalék) szerint Karácsony Gergely az aki leginkább meg tudja szólítani a bizonytalanokat, míg holtversenyben utána Dobrev Klára és Márki-Zay Péter következnek (22-22 százalék).
Tízből négy megkérdezett (42 százalék) szerint Karácsony Gergelyt tartja Orbán Viktor kihívójának, és közel ennyien (38 százalék) említették őt, mint aki le tudja győzni Orbánt. Mindkét kérdésre második legtöbb említést Dobrev Klára kapta (27-27 százalék), illetve harmadik helyre Márki-Zay Péter került (14, illetve 18 százalékkal).
A válaszadók harmada (33 százalék) említette, hogy Karácsony Gergely az, akinek a miniszterelnökké választásával leginkább javulna a közérzete, míg szorosan utána Dobrev Klára jön, tízből három fő (30 százalék) választotta őt. Majd a megkérdezettek ötöde (18 százalék) szerint választott Márki-Zay Péter következik.
A megkérdezettek kicsivel több mint harmada (34 százalék) leginkább Karácsony Gergelytől venne használt autót, míg 22 százalék Dobrev Klárától, és közel annyian, 20 százalék Márki-Zay Pétertől.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021. szeptember 25-25-én a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1198 fő telefonos és online, hibrid megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
