Publicus Intézet a Népszava megbízásából január 20-27 között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az önkormányzati választás eredményének okait, illetve a jövőbeli kormányzati-ellenzéki együttműködés kereteit az ellenzék által megnyert településeken, kerületekben.

Tízből majd kilenc megkérdezett szerint az egészségügy helyzete miatti elégedetlenség vezetett ahhoz, hogy a vártnál rosszabbul szerepelt a Fidesz az önkormányzati választáson, továbbá tízből hét válaszadó szerint a települések, kerületek helyi botrányai, korrupciós ügyei tehetnek inkább a Fidesz vártnál gyengébb eredményeiért. Ezzel a megállapítással még tízből hat kormánypárti szavazó is egyetértett.

A megkérdezettek közel fele-fele értett egyet, illetve nem értett egyet azzal az állítással, hogy a Fidesz összességében elvesztette az önkormányzati választást. Tízből hét válaszadó egyetértett, hogy a mostani eredmények ellenére a 2020-es országgyűlési választásoknak a Fidesz a legnagyobb esélyese. Minden második válaszadó szerint azonban a kormánypárt annyira korrupt, hogy akár ez okozhatja majd a vesztét a 2022-es választásokkor.

Tízből hat válaszadó szerint a kormány csak látszólag igyekszik együttműködni az ellenzéki önkormányzatok, de közben mindent megtesz, hogy csökkentse azoknak a mozgásterét. Még a megkérdezett Fidesz szavazók harmada szerint is a mostani együttműködés az ellenzéki önkormányzatokkal csak látszólagos.

——–

Tízből majd’ kilenc (85 százalék) megkérdezett szerint az egészségügy helyzete miatti elégedetlenség vezetett ahhoz, hogy a vártnál rosszabbul szerepelt a Fidesz az önkormányzati választáson. Ezen kívül a válaszadók háromnegyede (74 százalék) szerint az emberek életszínvonala miatti elégedetlenség, illetve 71 százaléka szerint az ellenzéki összefogás, a közös jelöltek indítása játszott inkább fontos szerepet az ellenzék sikerében. Csak tízből négy (40 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy a Borkai-botrány játszott inkább fontos szerepet abban, hogy a vártnál rosszabbul szerepelt a Fidesz, illetve a vártnál jobban az ellenzék.

A kormánypárti szavazók a vártnál rosszabb eredmény okát a továbbiakban még abban látták, hogy Fideszesek „elbízták magukat, nem kampányoltak eléggé”, esetleg a kommunikáció területén hibáztak, például a közösségi médiát nem használták eléggé.

Mi volt az oka a vártnál gyengébb Fideszes szereplésnek?

Tízből hét (70 százalék) megkérdezett szerint a települések, kerületek helyi botrányai, korrupciós ügyei inkább tehetnek a Fidesz vártnál gyengébb eredményeiért. Tízből hat (59 százalék) válaszadó szerint a Fidesz központi kommunikációja, a választási kampánya működött rosszul, továbbá minden második megkérdezett (54 százalék) szerint Orbán Viktor személye tehet a Fidesz vártnál gyengébb szerepléséért. Még a kormánypárti szavazók 28 százaléka szerint is a miniszterelnök felelős a rosszabb eredményekért.

A megkérdezettek 58 százaléka szerint a Fidesz politizálásának a stílusa, háborús retorikája inkább hibáztatható a gyengébb eredményekért. A Jobbik és a Momentum szavazók elsöprő többsége (95 és 94 százalék) látta így, de még a Fidesz szavazók negyede (27 százalék) szerint is a kormánypárt a mostani kampányának a stílusa miatt ért el rosszabb eredményt.

Ki vagy mi volt a hibás?

Tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó szerint a települések, kerületek helyi botrányai, korrupciós ügyei inkább hibáztathatók az önkormányzati választás eredményeiért. Az ellenzéki szavazók közül a legnagyobb arányban az MSZP és a Momentum (95 és 93 százalék) szavazói látták ugyanígy. Tízből négy (40  százalék) fiatal (18-29) válaszadó, illetve tízből három (31 százalék) Fidesz szavazó szerint azonban a helyi problémás ügyek inkább nem hibáztathatók a kormánypárt vártnál gyengébb szerepléséért.

A megkérdezettek közel fele-fele értett egyet, (46 százalék) illetve nem értett egyet (47 százalék) azzal az állítással, hogy a Fidesz összességében elvesztette az önkormányzati választást. A kormánypárti szavazók többsége nem, az ellenzékiek többsége viszont egyetértett az állítással.

Azzal azonban már tízből hét (69 százalék) válaszadó egyetértett, hogy még így is a 2020-es országgyűlési választásoknak a Fidesz a legnagyobb esélyese.

Tízből közel hat (56 százalék) megkérdezett szerint a Fidesz tudja a legjobban vezetni az országot a jelenlegi pártok, pártszövetségek közül, azonban ugyanilyen arányban (56 százalék) mondták azt is, hogy az emberek megunták már azt, ahogy a Fidesz vezeti az országot, továbbá minden második válaszadó (51 százalék) szerint a kormánypárt annyira korrupt, hogy ez okozhatja majd a vesztét a 2022-es választásokkor.

Mi igaz a Fideszre?

A Fidesz szavazók ötöde (21 százalék) inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a kormánypárt összességében elvesztette az önkormányzati választásokat. Az ellenzéki szavazók közül a DK és az MSZP szavazói látták a legnagyobb arányban ugyanígy (86, illetve 79 százalék). Tízből hét (72 százalék) Fidesz szavazó, illetve a Jobbik és a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék) azonban inkább nem értett egyet azzal, hogy a kormánypárt elvesztette volna a legutóbbi választást.

Nyert vagy vesztett a Fidesz?

Minden ötödik megkérdezett (23 százalék) azzal az állítással értett egyet, hogy a kormánypárt igyekszik együttműködni az ellenzéki önkormányzatokkal, elfogadva a választók akaratát. Tízből hat (58 százalék) válaszadó szerint a kormány csak látszólg igyekszik együttműködni, de közben mindent megtesz, hogy csökkentse az ellenzéki önkormányzatok mozgásterét, illetve minden tizedik (10 százalék) megkérdezett szerint a Fidesz nyíltan ellenséges politikába fog kezdeni.

Még a megkérdezett Fidesz szavazók harmada (35 százalék) szerint is a mostani együttműködés az ellenzéki önkormányzatokkal csak látszólagos, illetve közel a tizedük (8 százalék) szerint nyíltan ellenséges politizálásba fog kezdeni a kormánypárt az ellenzéki vezetésű településekkel.

Lesz normális együttműködés a kormány és az ellenzék között?

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

A kérdőíves vizsgálatot 2020. január 20 – 27 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.