A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 5-11. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a társadalom véleményét a Prideról, illetve a Fidesz LMBTQ retorikájáról.
A megkérdezettek kétharmada szerint nem fontos beleírni Alaptörvénybe, hogy az ember férfi vagy nő. Hasonlóképpen a többség szerint nincs szükség a Pride betiltására sem.
A válaszadók relatív többsége elfogadja a Pride Fesztivált, csak nem venne részt rajta – ezzel szemben csupán 18 százalék véleménye az, hogy eseménysorozatot be kellene tiltani. A megkérdezettek legnagyobb mértékben azt gondolják, hogy a Pride betiltása figyelemelterelés lenne fontosabb ügyekről. Ezzel szemben a válaszadók csupán ötöde gondolja úgy, hogy ez egy gyermekvédelmi intézkedés.
A többség szerint családnak tekinthető két egymással együtt élő és egymást partnernek elfogadó ember, akkor is, ha azonos neműek – és hasonlóképpen az azonos nemű párok törvényes örökbefogadási jogát is támogatná.
Tízből hat válaszadó elfogadhatónak tartaná, ha gyermeke azonos nemű párt választana magának. Minden politikai táborban ez volt a többségi vélemény, kivéve a Fidesz-KDNP szavazóit.
A megkérdezettek kétharmada szerint nem fontos beleírni Alaptörvénybe, hogy az ember férfi vagy nő. Így nyilatkozott tízből kilenc ellenzéki szavazó (93 százalék) és tízből hét (69 százalék) bizonytalan szavazó. Mindössze a Fidesz szavazói gondolták többségben ennek ellenkezőjét, ott a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) szerint fontos lenne ez a módosítás.
A többség (56 százalék) szerint nincs szükség a Pride betiltására sem. Mindössze a megkérdezettek 23 százaléka gondolta, hogy az eseményt be kellene tiltani – beleértve a Fidesz (54 százalék) és a Mi Hazánk (59 százalék) szavazók többségét. Így nyilatkozott továbbá a bizonytalan szavazók ötöde (20 százalék) és az egyéb pártok szavazóinak 15 százaléka. A megkérdezettek 13 százaléka szerint csupán a felvonulást kellene betiltani nem pedig az egész felvonulást. Figyelemreméltó, hogy ott tiltanák be legkevésbé a Pride-ot, ahol az megrendezésre kerül, Budapesten (78 százalék).
A válaszadók relatív többsége (42 százaléka) elfogadja a Pride Fesztivált, csak nem venne részt rajta – ezzel szemben csupán 18 százalék véleménye az, hogy eseménysorozatot be kellene tiltani. A megkérdezettek további 12 százaléka nem tartja szükségesnek egy ilyen fesztivál megrendezését, még 13 százalék fontosnak tartja, hogy az LMBTQ+ embereknek is legyen egy kulturális fesztiválja. Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka nyilatkozta, hogy a fesztivállal nincs baja, de a felvonulás zavarja – amely arány jóval kisebb, mint amilyen mértékben ez a vélemény a közbeszédben megjelenik.
A válaszadók legnagyobb mértékben (42 százalék) azt gondolják, hogy a pride betiltása figyelemelterelés lenne fontosabb ügyekről. Ezzel szemben a válaszadók csupán ötöde (20 százaléka) gondolja úgy, hogy ez egy gyermekvédelmi intézkedés lenne.
A megkérdezettek többsége (51 százalék) szerint családnak tekinthető két egymással együtt élő és egymást partnernek elfogadó ember, akkor is, ha azonos neműek. A válaszadók 36 százaléka nyilatkozott ezzel ellentétesen, köztük a Fidesz szavazók 72 százaléka, és a Mi Hazánk szavazók 51 százaléka.
A többség hasonlóképpen az azonos nemű párok törvényes örökbefogadási jogát is támogatná. Így nyilatkozott a Tisza párt szavazóinak 89 százaléka, DK szavazóinak 74 százaléka, az egyéb pártok 59 százaléka, és a bizonytalan szavazók 53 százaléka is. Nem támogatná azonban ezt a jogot a Fidesz KDNP szavazók háromnegyede (77 százaléka) és tízből hat Mi Hazánk szavazó (60 százalék).
Tízből hat válaszadó elfogadhatónak tartaná, ha gyermeke azonos nemű párt választana magának. Minden politikai táborban ez volt a többségi vélemény, kivéve a Fidesz-KDNP szavazóit, akiknek csupán 34 százaléka tartaná ezt inkább elfogadhatónak.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatóak. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak!
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2025 március 5-11 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
