A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 7 – 12. között 1006 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a színház-finanszírozás egyes kérdéseinek megítélését.
A megkérdezettek több mint kétharmada szerint nem elfogadható, hogy a kormány bele kíván szólni abba, hogy a színházakat ki vezesse, hiszen a kultúra állami támogatása nem veszélyeztetheti annak függetlenségét, mindössze negyedük gondolja másképp, szerintük a kormány álláspontja elfogadható, mert az anyagi támogatással jogosan kér beleszólást a vezetésbe és így a tartalomba. A megkérdezettek több mint háromnegyede szerint az a helyes az önkormányzatok és az állam közösen, a terheket megosztva finanszírozzák a színházakat, azonban 9 százalék szerint egyedül az önkormányzat, míg 8 százalék szerint csak az állam kell, hogy állja a cechet. A kormány Szabad Tér színházzal kapcsolatos ultimátuma a megkérdezettek majd’ háromnegyede szerint inkább elfogadhatatlan, és mindössze 16 százalék tartja inkább elfogadhatónak
———–
A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint nem elfogadható, hogy a kormány bele kíván szólni abba, hogy a színházakat ki vezesse, hiszen a kultúra állami támogatása nem veszélyeztetheti annak függetlenségét. A válaszadók negyede (26 százalék) gondolja másképp, szerintük a kormány álláspontja elfogadható, mert az anyagi támogatással jogosan kér beleszólást a vezetésbe és így a tartalomba.
Leginkább az MSZP-P és a DK szavazók gondolják úgy, hogy nincs rendben az állami beleszólás (96 és 94 százalék), de az ellenzéki is a bizonytalan szavazók körében is legalább kétharmados többsége van ennek a vélekedésnek.
A vizsgált társadalmi csoportok közül egyedül a Fidesz szavazók gondolkodnak máshogy, körükben háromnegyedes (76 százalék) támogatottsága van annak a gondolatnak, hogy az anyagi támogatással bele lehet szólni a színház vezetésébe és tartalmába is.
A megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százalék) szerint az a helyes az önkormányzatok és az állam közösen, a terheket megosztva finanszírozzák a színházakat, azonban 9 százalék szerint az a helyes, ha csak az önkormányzat finanszíroz, míg 8 százalék szerint csak az állam feladata kell, hogy legyen ez.
Ebben a kérdésben egyedül az MSZP-P szavazók megosztottak, 42 százalékuk szerint kizárólag az önkormányzati feladat kellene, hogy legyen a színház-finanszírozás, ám még körükben is többségben (47 százalék) van az az álláspont, hogy közösen kell finanszírozni a színházakat.
Ezen túl szokatlan táborokon átnyúló egyetértés van a kérdésben, leginkább a Fidesz, a Momentum és a DK szavazók (84, 81 és 77 százalék) gondolják úgy, hogy a közös, önkormányzati és állami finanszírozás a helyes.
A kormány Szabad Tér színházzal kapcsolatos ultimátuma a megkérdezettek majd’ háromnegyede (74 százalék) szerint inkább elfogadhatatlan, és mindössze 16 százalék tartja inkább elfogadhatónak.
A vizsgált társadalmi csoportok közül egyedül a Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben: közel felük (48 százalék) inkább elfogadhatónak tarja az ultimátumot, így harmaduk (34 százalék) nem.
Ám az összes többi párt támogatója, és a bizonytalanok is egyértelműen (73-97 százalék között) inkább elfogadhatatlannak tartják az kormány ultimátumát – leginkább a DK szavazók.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 7 – 12. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
