A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából november 14. és 21. között 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyarok óraátállítás kérdéseivel kapcsolatos véleményeit.

A megkérdezettek háromnegyede szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban. A válaszadók kétharmada szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos

Tízből két megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, harmaduk szerint pedig ez az egész csak egy hagyomány.

A kutatás eredményei között semmilyen, a pártok támogatottságán alapuló törésvonallal nem találkozunk.

A megkérdezettek háromnegyede (78 százalék) szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban, és Európában. Mindössze 14 százalék gondolja másként.

Leginkább a 45 év felettiek, és a városokban, illetve községekben élők gondolják, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (86-81 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a 30 évnél fiatalabbak (26 százalék), illetve a Budapesten élők (23 százalék) vannak.

Legyen óraátállítás, vagy ne?

A válaszadók kétharmada (62 százalék) szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos. Tízből hárman (28 százalék) vannak — az egyébként “eredeti” — téli időszámítás mellett. Egy korcsoportos törésvonalat figyelhetünk meg: bár minden korcsoportban többségben vannak azok akik inkább a nyári időszámítást választanák, a 30 évnél fiatalabbak körében háromnegyedes (75 százalék) döntene így, a 60 évesnél idősebbek körében kicsivel több, mint a felük (55 százalék, 35 ellenében).

Legyen a nyári időszámítás!

Tízből két (17 százalék) megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen (39 százalék) úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, harmaduk (34 százalék) szerint pedig ez az egész csak egy hagyomány.

Leginkább a 8 általánost, vagy kevesebbek végzettek tudják úgy, hogy az óraátállítás csupán egy hagyomány (59 százalék), míg a diplomásoknak csak tizede (10 százalék). Mindeközben tíz diplomásból hat (59 százalék) úgy tudja, hogy egykor talán volt gazdasági haszna az óraátállításnak, de ma már nincs, addig tízből kettő (21 százalék) 8 általános végzett véli így.

Óraátállítás, amúgy, minek van?

A kutatás eredményei között semmilyen, a pártok támogatottságán alapuló törésvonallal nem találkozunk.

A kutatás eredményeiről további részletek, a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. november 14 – 21 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.