A Publicus Intézet augusztus 30. – szeptember 7. között 1000 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban kérdezte az embereket az Európai Parlamenti választással kapcsolatban.
Közel minden második válaszadó mondta azt, hogy szerinte vagy összefogva, vagy pedig inkább összefogva induljanak az ellenzéki pártok a 2024-es Európai Parlamenti választáson. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből heten nyilatkoztak így.
Minden második megkérdezett szerint sikeresebb tudna lenni egy közös ellenzéki lista, mint ha a pártok külön indulnának a Fidesszel szemben. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét. Az előző Európai Parlamenti választás előtt, 2019 januárjában tízből hat válaszadó mondta ezt, illetve az ellenzéki szavazók közül tízből nyolcan.
Amennyiben az ellenzéki pártok külön indulnak az Európai Parlamenti választáson, a válaszadók 27 százaléka a Fideszre szavazna, az ellenzéki szavazatok pedig elaprózódnának. Amennyiben viszont az ellenzéki pártok összefognak, akkor a Fidesz 33 százalékot kapna, az ellenzéki pártok pedig 31 százalékot.
Közel minden második (47 százalék) válaszadó mondta azt, hogy vagy összefogva (43 százalék), vagy pedig inkább összefogva (4 százalék) induljanak az ellenzéki pártok a 2024-es Európai Parlamenti választáson. A választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből heten (70 százalék) nyilatkoztak így. A bizonytalan szavazóknál 47 százalék ez az arány, a Fidesz szavazóknál pedig 21 százalék.
Leginkább a DK (72 százalék), a Párbeszéd (67 százalék) és a Jobbik (67 százalék) szavazói az összefogás pártiak, a legkevésbé pedig az MMM (57 százalék), az MSZP (60 százalék) szavazók.
Minden második (49 százalék) megkérdezett szerint sikeresebb tudna lenni egy közös ellenzéki lista, mint ha a pártok külön indulnának a Fidesszel szemben. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből hét (69 százalék), minden második (50 százalék) bizonytalan szavazó, illetve a Fidesz szavazók negyede (50 százalék).
Leginkább a Párbeszéd (100 százalék) és az MSZP (80 százalék) szavazói látják úgy, hogy sikeresebb tudna lenni egy közös ellenzéki lista, mint ha a pártok külön indulnának a Fidesszel szemben. A legkevésbé pedig az MMM (59 százalék) és a Momentum (60 százalék) szavazók.
Az előző Európai Parlamenti választás előtt, 2019 januárjában tízből hat (59 százalék) válaszadó mondta azt, hogy sikeresebb tudna lenni egy közös ellenzéki lista, mint ha a pártok külön indulnának a Fidesszel szemben. Akkor így nyilatkozott az ellenzéki szavazók 81 százaléka, a bizonytalan szavazók 65 százaléka, illetve a Fidesz szavazók 28 százaléka.
Amennyiben az ellenzéki pártok külön indulnak az Európai Parlamenti választáson, a válaszadók 27 százaléka a Fideszre. Mögötte a DK következik 11 százalékkal, aztán pedig a Momentum és az MSZP 4-4 százalékkal, az MKKP és a MI Hazánk 3-3 százalékkal, a Jobbik és az LMP 2-2 százalékkal, végül pedig a Párbeszéd 1 százalékkal (egyéb pártok: 3 százalék összesen). A bizonytalan szavazók aránya 40 százalék.
Amennyiben viszont az ellenzéki pártok összefognak, akkor a Fidesz 33 százalékot kapna, az ellenzéki pártok (DK, Momentum, MSZP, Jobbik, LMP, Párbeszéd, MMM) 31 százalékot, a Mi Hazánk 3 százalékot, az MKKP pedig 2 százalékot. (Egyéb pártok: 2 százalék). A bizonytalan szavazók aránya 29 százalék.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2023. augusztus 30 – szeptember 07. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
