A tavasz folyamán folyamatosan erősödő, végül az európai parlamenti választáson meglepően jó eredményt elérő Jobbik kapcsán a szélsőségesség kérdése különösen aktuálissá vált. A Publicus Intézet igyekezett kutatásában körübejárni, hogy az emberek miként viszonyulnak a politikai exrémitásokhoz, egyáltalán annak érzékelik-e a Jobbik jelenlétét. A kutatás eredménye alapján tíz emberből hét szerint a szélsőségesség veszélyes jelenség, viszont van egy markáns réteg – a megkérdezettek közel negyede (24%) –, akik határozottan tagadják ezt.

jobbik_szels_part2_09_04.PNG

A megkérdezettek fele látja úgy, hogy van ma olyan párt Magyarországon, amely szélsőséges eszméket képvisel; a nagy többség (68%) pedig a Jobbikot jelöli meg első helyen ilyen pártként. Megosztott ugyanakkor a társadalom abban a kérdésben, hogy vajon túlzott befolyásra tesznek-e szert a szélsőséges erők: 10-ből 3-an tartanak egy ilyen fordulattól, 4-en viszont nem. A megkérdezettek fele szerint a Jobbik be fog jutni a Parlamentbe, de közel ugyanennyien (44%) ennek a fordulatnak nem örülnének, ugyanakkor 10-ből 3-an kifejezetten szeretnék, hogy a Jobbik a következő választás után parlamenti párt legyen. Érdekes különbségeket mutat a pártpreferencia ebben a kérdésben: míg a szocialista szavazók határozottan (75%) nem örülnének, ha a Jobbik bejutna a törvényhozásba, addig a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben: fele örülne, fele nem.

jobbik_bejut_09_04.PNG

A tavasz folyamán folyamatosan erősödő, végül az európai parlamenti választáson meglepően jó eredményt elérő Jobbik kapcsán a szélsőségesség kérdése különösen aktuálissá vált. A Publicus Intézet igyekezett nagymintás kutatásában körbejárni, hogy az emberek miként viszonyulnak a politikai exrémitásokhoz, egyáltalán annak érzékelik-e a Jobbik jelenlétét. A Progresszív Intézet megbízásából készített kutatás eredménye alapján tíz emberből hét szerint a szélsőségesség veszélyes jelenség, viszont van egy markáns réteg – a megkérdezettek közel negyede (24%) –, akik határozottan tagadják ezt. A megkérdezettek fele látja úgy, hogy van ma olyan párt Magyarországon, amely szélsőséges eszméket képvisel; a nagy többség (68%) pedig a Jobbikot jelöli meg első helyen ilyen pártként.

A megkérdezettek fele szerint a Jobbik be fog jutni a Parlamentbe, de közel ugyanennyien (44%) ennek a fordulatnak nem örülnének, ugyanakkor 10-ből 3-an kifejezetten szeretnék, hogy a Jobbik a következő választás után parlamenti párt legyen. Érdekes különbségeket mutat a pártpreferencia ebben a kérdésben: míg a szocialista szavazók határozottan (75%) nem örülnének, ha a Jobbik bejutna a törvényhozásba, addig a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben: fele örülne, fele nem. A megkérdezettek abban is megosztottak, hogy a Fidesz vajon koalícióra lépne-e a Jobbikkal (40 százalék szerint nem, 33 százalék szerint igen), ugyanakkor a többség nem helyeselne egy ilyen koalíciót. Végül az is kiderül a kutatásból, hogy az emberek elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek látják a Jobbikot.

többség – jóllehet nem elsöprő többség – veszélyforrásként tekint a szélsőségességre: 10-ből 7-en így tekintenek rá. Fontos jelzés ugyanakkor, hogy közel 30 százalék viszont határozottan nem látja annak. A pártszimpátia szintén mutat némi eltérést: a legjobban a szocialisták félnek a szélsőségességtől, körükben 10-ből 8-an tekintenek veszélyforrásként rá. A Fidesz szavazói az országos átlaghoz hasonlóan (10-ből 6-an) reagáltak. Ezzel szemben a Jobbik szavazói körében már annak van halvány többsége, hogy a szélsőségesség nem veszélyes: 47 százalék vélekedik így.

jobbik_szels2_09_04.PNG

Felmerül persze a kérdés, hogy a szélsőségességre pusztán általános veszélyforrásként tekint-e a közvélemény, avagy megtestesül-e az konkrét párt, illetve pártok képében. Tíz emberből öt (47%) gondolja úgy, hogy ma Magyarországon van szélsőséges párt. Ebben a leghatározottabb álláspontot a szocialisták képviselik: körükben 64 százalékuk válaszolt igennel e kérdésre. De a Fidesz szavazóinak fele (51%) is azon az állásponton van, hogy van szélsőséges párt ma hazánkban, jóllehet közel harmaduk (29%) ezzel határozottan nem ért egyet. A szélsőséges pártok létét leginkább a Jobbik szavazói tagadják: tízből négyen vélekednek így.

jobbik_szels_part_09_04.PNG

A közvélemény viszonylag határozott véleménnyel bír arról, hogy mely párt tekinthető szélsőségesnek: első helyen a Jobbikot jelöli meg, ezt követi a MIÉP, majd tőlük jócskán lemaradva következik az SZDSZ. A Lehet Más a Politika található a sor végén, tehát erre a pártra egyáltalán nem tekintenek szélsőségesként. Az MSZP-t 8, míg a Fideszt 5 százalék gondolja szélsőségesnek.

temp_file_jobbik_szels_part2_09_04.PNG

A szélsőséges politikai erők lehetséges térnyerése kapcsán feltettük azt a kérdést is, hogy vajon a Jobbik bejut-e a következő országgyűlési választás nyomán a Parlamentbe, illetve, hogy a megkérdezettek szeretnék-e, hogy nevezett párt bejusson a törvényhozás falai közé. Minden második megkérdezett szerint a Jobbik be fog jutni a Parlamentbe, és tízből négyen inkább nem szeretnék, hogy a következő választás nyomán nevezett párt jelen legyen a törvényhozásban. Ugyanakkor nyilvánvalóan nem rendelkezik masszív többséggel utóbbi álláspont: 10-ből 3-an inkább azt szeretnék, hogy a Jobbik legyen jelen a Parlamentben 2010-től. A pártpreferencia jelen esetben erősen befolyásolja az vélemények alakulását. A szocialista szavazók szeretnék a legkevésbé, hogy a Jobbik parlamenti erő legyen: háromnegyedük nem szívleli ezt a jövőképet. A Fidesz szavazótábora erősen megosztott: fele-fele arányban szeretnék, hogy bejusson a Jobbik a törvényhozásba, illetve, hogy inkább ne. A Jobbik szavazói 90 százalék feletti arányban hiszenk abban, hogy pártjuk bejut a Parlamentbe, és – értelemszerűen – örülnének is ennek a fejleménynek.

jobbik_bejut_09_04.PNG

Azt is igyekeztünk kideríteni, hogy a megkérdezettek elsősorban milyen tulajdonságokkal ruházzák fel a Jobbikot. Ennek ereményeképpen az látszik, hogy elsősorban konzervatívnak, keménynek és szélsőségesnek tartja a közvélemény a Jobbikot, legkevésbé pedig romlatlannak és liberálisnak. Érdekes megfigyelni az egyes pártok szavazóinak álláspontjait: a Jobbik és a Fidesz szavazói szerint egybehangzóan a kemény kifejezés illik legjobban a Jobbikra, míg az MSZP szavazói elsősorban szélsőségesnek látják azt, jólehet a szocialista szavazóktól sem idegen, hogy keményként aposztrofálják nevezett pártot, hiszen második helyen ezzel a kifejezéssel illették. A Fidesz szavazói 3. helyen a szélsőségességet említik, jóllehet ezt megelőzi a konzervatív jelző.

jobbik_jellemz_09_04.PNG

 

jobbik_jellemz_Fidesz_09_04.PNG

 

jobbik_jellemz_Jobbik_09_04.PNG

 

jobbik_jellemz_MSZP_09_04.PNG

kérdőíves vizsgálatot 2009. június 15. és 30. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 3500 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, valamint a lakóhely régiója és településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (3500 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-1,66 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-1,66 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.