A felkavarodott politikai helyzet kapcsán sok új érdeklődő jelent meg a kutatások világában is. Számukra vegyünk elő pár dolgot újra. Mégis ki az az „ellenzéki összefogás” szavazó? Mikor született? Mik akar? Egyáltalán miért van? No és meddig?
Az ellenzéki összefogás szavazó 2020 szeptemberében született. És fontos módszertani okokból nem is születhetett volna meg máshol, csak nálunk! A Publicus Intézet az egyedüli a rendszeresen adatokat közlő kutatócégek körében, amelyik nyílt kérdezéssel, ám zárt kódolással kutatja a pártok támogatottságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telefonon felvett adatok esetén a kérdezőbiztos felteszi a standard kérdést, miszerint „Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?”, majd az előtte lévő, most éppen 17 23 elemű pártokat, és pártok vezetőit, meghatározó személyiségeit tartalmazó listából kiválasztja azt, amit a megkérdezett mondott. Ha olyant mond, ami nincs a listában, akkor az „egyéb” választ kódolja.
Ez a technika, több más módszertani megoldás mellett lehetővé teszi, hogy a megkérdezettek a legkisebb befolyás nélkül mondhassák el nekünk, hogy kire szavaznának, és nagyon sok alkalommal bizonyította, hogy pontos, sőt, gyakran a legpontosabb eredményeket biztosítja. Most azonban egy új jelenséget mutatott meg nekünk: az „összefogás” szavazó születését.
A 2020 nyarán végzett országos, és helyi kutatásaink során arra lettünk figyelmesek, hogy szokatlanul megnő az „egyéb” válaszok aránya, azért aztán nyomozást indítottunk. Az eképpen kódolt interjúkat visszahallgattuk, és egyértelmű helyzet állt elő! Sok olyan válaszadó van, aki a munkatársunk kérése és visszakérdezése ellenére nem pártot nevez meg, mint elsődleges preferenciáját, hanem elmondja, hogy csak egy ellenzéki összefogásra szavazna.
A válaszadó akarata pedig számunka maga a szentírás, így nem tehettünk mást, mint az akkor releváns kutatásokat átnéztünk, és ennek megfelelően átkódoltuk, ahol kellett újraszámoltuk. Így megszületett az „összefogás” szavazó. Ezen felül, a továbbra is zártan kódolandó válaszlehetőségek közé azóta felvettük az „összefogást”, és amíg a helyzet azt indokolja, nyilvános közléseinkben is megjelenítjük. És a helyzet máig indokolja!
Tisztában vagyunk azzal, hogy ezzel egy unorthodox helyzet állt elő: a pártok támogatottsága táblázatokban és ábrákon lesz egy valami, ami nem párt, valami, ami jelenleg csupán egy jogi kötőerővel nem rendelkező megállapodás, egy projekt, egy vízió, egy vágy. Mégis; a pártpreferenciás kutatás valójában nem más, mint egy lehetőség a választók számára, hogy üzenjenek a választott, vagy az esetleg még(?) meg nem választott képviselőiknek. Nekünk kutatóknak pedig az a feladatunk, hogy ezen üzenetet közvetítsük a politikának, és maguknak választóknak. Így, ha ez a vízió mindezek ellenére ilyen sokakat megmozgat, nem járhatunk el másként: átadjuk az üzenetet.
Így amúgy a megkérdezettek, és így a választók akarják, addig nálunk lesz „ellenzéki összefogás” szavazó. Majd szólunk változik.
