A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 18. és 23. között, 995 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását.
A Fidesz-KDNP támogatottsága 28 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 49 százalék. Az MSZP-P támogatottsága 11 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 15 százalék. A Jobbik támogatottsága 13 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 18 százalék.
Az LMP támogatottsága 4 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék, a DK esetében 3 százalék és 4 százalék ezek az értékek. A Kétfarkú Kutya párt támogatottsága 1 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 2 százalék, míg a Momentum esetében 2 százalék és 3 százalék ezek az értékek. Az összes megkérdezett körében az Együtt nem érte el az egy százalékot, viszont a biztos szavazók, pártválasztók körében igen.
A választások eredményét nagyban befolyásolták az átszavazások, azok a szavazók, akik listán leadott szavazatuktól eltérő párt által támogatott jelöltre szavaztak.
Legkevésbé a Fidesz szavazóinál található ilyen átszavazás: 94 százalékuk Fidesz jelöltre adta le voksát, míg 1 százalékuk említette, hogy Jobbikos jelölre, és újabb 1 százalék egyéb párt jelöltjére szavazott.
Az MSZP szavazóinak mindössze 60 százalék adta, vagy tudta leadni szavazatát MSZP jelöltjére, 22 százalékuk DK jelöltre, 5 százalék egyéb párt jelöltjére, 4 százalékuk Együtt jelöltjére, 3 százalékuk a Jobbik, illetve 2 százalékuk az LMP jelöltjére szavazott.
A Jobbik esetén korlátozottan érvényesült az átszavazás, 84 százalékuk Jobbik jelöltre szavazott. 5, valamint 3 százaléknyi szavazatot kaptak az MSZP-s és a DK-s jelöltek, illetve 2, és 1 százalékot a Fidesz és LMP jelöltjei.
Legkevésbé az LMP szavazói szavaztak a saját jelöltjükre, 39 százalék. 30 százalékuk a Jobbik valamely jelöltjére szavazott, illetve 8-8-8 százalékuk az MSZP, a DK, és egyéb párt jelöltjeire. 4 százaléknyi LMP szavazó Momentum jelöltet támogatott.
A DK szavazói is meglehetősen alacsony arányban szavaztak saját jelöltjükre, 43 százaléknyian. 33 százalékuk MSZP jelöltet, míg 24 százalékuk Jobbikos jelöltet támogatott.
A többi párt esetében az alacsony elemszám miatt az átszavazást korlátozottan lehet mérni. De az elmondható, hogy: * Együtt szavazóinak kb. egyharmada tudott a saját jelöltjére szavazni, és a többi szavazat jórészre baloldali pártok jelöltjére ment, a Jobbik jelöltre minimális volt az átszavazás. * A Kétfarkú szavazóinak kb. a fele Fidesz jelöltet támogatott, a többi szavazat kb. egyenlő arányban oszlik meg a baloldal és a Jobbik jelöltjei között. * A Momentum szavazók kb. harmada támogatta a Momentum jelöltjeit, újabb harmada az MSZP valamely jelöltjét; a Jobbik jelöltjeire minimális volt az átszavazás.
A kutatás eredményeiről további részletek, például az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. április 18 – április 23 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 995 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.