A 2016 augusztusi, a riói játékok alatt készített kutatásunkhoz képest érdemben változott az esetleges budapesti esemény megítélése és támogatottsága. Az elmúlt fél évben négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól – most már tízből több mint hat ember gondolja így. Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. A megkérdezettek háromnegyede inkább másra fordítaná az olimpiára költendő forrásokat; az alternatív célok közül legtöbben, mintegy kétharmadnyian az egészségügyet, egyharmadnyian az oktatást, illetve a szegénység, éhezés felszámolását, és a munkahelyek teremtését említették. Összességében a megkérdezettek egyharmada támogatja, kétharmada ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett. Az olimpiai aláírás-gyűjtő kampányt szervező Momentum Mozgalomról ez idő alatt a tíz válaszadóból majd’ három hallott.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9 és 14 között, a népszavazási aláírásgyűjtő kampány hajrájában, 1050 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a 2024-es budapesti olimpia megítélését. A 2016 augusztusi, a riói játékok alatt készített kutatásunkhoz képest érdemben változott az esetleges budapesti esemény megítélése és támogatottsága. Az elmúlt fél évben négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól – most már tízből több mint hat ember gondolja így. Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. A megkérdezettek háromnegyede inkább másra fordítaná az olimpiára költendő forrásokat; az alternatív célok közül legtöbben, mintegy kétharmadnyian az egészségügyet, egyharmadnyian az oktatást, illetve a szegénység, éhezés felszámolását, és a munkahelyek teremtését említették. Összességében a megkérdezettek egyharmada támogatja, kétharmada ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett. Az olimpiai aláírás-gyűjtő kampányt szervező Momentum Mozgalomról ez idő alatt a tíz válaszadóból majd’ három hallott.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint Magyarország túl szegény egy olimpia megrendezéséhez, és háromnegyede (76 százalék) szerint másra kellene fordítani az olimpiára költendő forrásokat. Ebben, különböző arányban, ám minden párt támogatói egyetértenek. A Fidesz szavazók több mint fele (55 százalék), az MSZP szavazók 89 százaléka, és a Jobbik szavazók 92 százaléka is így gondolja.
Az elmúlt fél évben négy százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint a szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól – most már tízből több mint hat ember (61 százalék) gondolja így. Leginkább az MSZP szavazók (96 százalék) vannak ezen az állásponton, és még a Fidesz szavazók egyharmada (33 százalék) is így látja.
Az elmúlt fél évben közel tíz százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint egy budapesti olimpia javítaná az ország megítélését, és szintén ennyivel csökkent azok aránya is, akik szerint az újonnan felhúzott sportlétesítmények később a magyar sport helyzetét javítanák. Az első kérdésben a Fidesz szavazók álláspontja nem változott, ám az MSZP szavazók körében 25 százalékponttal, a Jobbik szavazók körében 10 százalékponttal, és a bizonytalanok körében kilenc százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint javítaná az ország megítélését a budapesti olimpia. A később is felhasználható, és az ország javát szolgáló sportlétesítményekben hét százalékponttal kevesebb Fidesz szavazó hisz, illetve 26 és 23 százalékponttal kevesebb MSZP és Jobbik szavazó.
Azok, akik az olimpiára fordítandó pénzt másra költenék, legtöbben, mintegy kétharmadnyian (65 százalék) az egészségügyet, egyharmadnyian (32 százalék) az oktatást, illetve a szegénység, éhezés felszámolását (16 százalék), és a munkahelyek teremtését (11 százalék) említették.
Az egészségügy minden párt támogatói körében az első alternatív cél, míg az oktatás javítása az MSZP, Jobbik és bizonytalan szavazók körében a második helyen (32, 42, 32 százalék) van, a Fidesz szavazók körében pedig a harmadikon (13 százalék). A kormánypárti szavazók körében a szegénység, éhezés felszámolása áll a második helyen (19 százalék), és az MSZP szavazók körében a harmadik helyen (26 százalék), míg a Jobbik szavazók körében a hetediken (6 százalék).
Összességében a megkérdezettek egyharmada (32 százalék) támogatja, kétharmada (65 százalék) ellenzi a 2024-es budapesti olimpia megrendezését. Az elmúlt fél évben a támogatók aránya 13 százalékpontot csökkent, míg az ellenzők aránya 15 százalékponttal növekedett.
Az olimpia támogatottsága a Budapesten élők körében magasabb, 37 százalékos, míg vidéken alacsonyabb, 31 százalékos. A változás is a vidékiek körében magasabb, az elmúlt fél évben Budapesten 13 százalékpontot csökkent a támogatottság, míg vidéken 16-ot.
Figyelemre méltó, hogy miként alakult az olimpia támogatottsága az egyes pártok szavazóit vizsgálva. Míg a Fidesz szavazók körében sem a támogatók, sem az elutasítók aránya nem változott az elmúlt fél évben, addig minden más szavazói rétegre érdemi hatással volt az ellenzők kampánya. Az MSZP szavazók körében 31 százalékponttal, 6 százalékra, a Jobbik szavazók körében 26 százalékponttal, 14 százalékra, és a bizonytalanok körében 14 százalékponttal, 25 százalékra csökkent a támogatók aránya. És, bár pártonként eltérő mértékben, mégis hasonló módon növekedett az elutasítóké.
Az olimpiai aláírásgyűjtő kampányt szervező Momentum Mozgalomról ez idő alatt a tíz válaszadóból majd’ három (28 százalék) hallott. A szervezet ismertsége a Budapesten élők és a diplomások körében magasabb. Viszont tíz megkérdezettből nyolc (83 százalék) csak az olimpiai aláírásgyűjtés kapcsán hallott róluk, és csupán tízből egy válaszadó (12 százalék) említette, hogy más témában is ismeri a véleményüket.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. február 9-14 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1050 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
