Annak ellenére, hogy az utóbbi években a legtöbb érzelem és indulat övezi, október 23. csupán a harmadik legfontosabbnak ítélt nemzeti ünnep március 15. és augusztus 20. után. Miközben folyamatosan a politika napirendjén vannak a 2006. őszi események, többségben (55%) vannak azok, akik utólag nem ítélik túlzottnak a rendőrök 2006. október 23-i, utcai tüntetők elleni fellépését. A megkérdezettek döntő többsége (80%) szerint a pártok vezetőinek együtt kellene ünnepelni október 23-án. Az összpárti ünneplést a megkérdezettek politikai beállítottságtól függetlenül támogatják.

 

Annak ellenére, hogy az utóbbi években a legtöbb érzelem és indulat övezi, október 23. csupán a harmadik legfontosabbnak ítélt nemzeti ünnep március 15. és augusztus 20. után, derül ki a Progresszív Intézet számára készített felmérésünkből. Míg az első kettőt tíz válaszadóból négyen (42 és 40 százalék) tartják a legfontosabb nemzeti ünnepnek, október 23-át tízből egy (11%) megkérdezett sorolja az első helyre. A személyes és a társadalomnak tulajdonított fontosság között – társadalmi szinten – nincs érdemi különbség.

Október 23. csupán a harmadik legfontosabbnak ítélt nemzeti ünnep

Miközben folyamatosan a politika napirendjén vannak a 2006. őszi események, többségben (55%) vannak azok, akik utólag nem ítélik túlzottnak a rendőrök 2006. október 23-i, utcai tüntetők elleni fellépését. Sőt, a megkérdezettek egyötöde (22%) egyenesen enyhének tartja annak mértékét. A Fidesz-szavazók körében 45 százalék azok aránya, akik enyhének vagy megfelelő mértékűnek gondolják a hatóság fellépését, míg túlzottnak valamivel több mint egyharmad (37%) minősíti.

image

megkérdezettek fele (48%) szerint jobb- és baloldaliaknak ugyanolyan alapja van ünnepelni október 23-án. Azok között, akik szerint az egyik politikai oldalhoz tartozóknak több alapja van ünnepelni a másiknál, háromszor annyian tartják jogosabbnak a jobboldaliak ünneplését (19%), mint a baloldaliakét (6%).

image

A társadalom negyede vagy nem tudja, mit ünnepel (7%) vagy nem ünnepel semmit (18%) október 23-án. A megkérdezettek majdnem kétharmada (62%) az 56-os forradalomra emlékezik, míg tizede (11%) a III. Magyar Köztársaság ‘89-es kikáltását ünnepli.

image

megkérdezettek döntő többsége (80%) szerint a pártok vezetőinek együtt kellene ünnepelni október 23-án. Az összpárti ünneplést a különböző szavazótáborok nagy többsége támogatja; a Fidesz-szavazók 80, az MSZP-támogatók 88, a bizonytalanoknak pedig 79 százaléka áll a közös megemlékezés pártján.

image

A megkérdezettek határozott véleményen vannak a pártok nemzeti ünnepek kapcsán tett megnyilvánulásairól – válaszaikban a politikamentes nemzeti ünnep igénye körvonalazódik. A válaszadók fele (51%) nem tartja természetesnek, hogy a politikusok egy nemzeti ünnep kapcsán megfogalmazzák aktuális gondolataikat, orientálják választóikat az ünnephez kapcsolódó kérdésekben. Mindössze egytized (11%) tartja elfogadhatónak, hogy a pártok egy nemzeti ünnepet véleménynyilvánításra használjanak.

image

Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.