Publicus Intézet a július elején végzett felmérésében arra volt kíváncsi, hogy maguk a budapestiek hogyan érzékelik saját városukat és mindezek fényében miként ítélik meg a városvezetés, illetve konkrétabban Demszky Gábor munkáját. A felmérésből kiderül, hogy túl azon, hogy a megkérdezettek döntő többsége (78%) szerint ma Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, hasonlóan pesszimistán (74%) vélekednek Budapest helyzetéről is.

bp_folytatna_09_07.PNG

Ezen eredmény mögött felsejlik a városvezetővel szembeni elégedetlenség is. A fővárosban lakók 70%-a gondolja úgy, hogy az tenne jót a városnak, ha új polgármester érkezne, és csupán a fővárosiak 17% mondja azt, hogy Budapestnek Demszky Gábor további munkája a hasznára válna. Ezek után nem tűnik meglepőnek arra a kérdésre kapott eredmény sem, amelyben a konkrét szavazási hajlandóságra kérdeztünk rá. Amennyiben Demszky Gábor korábbi ígéretei ellenére mégis elindulna a főpolgármester választáson tíz választókorú közül kb. minden második szavazatára számíthat.

bp_2010_demszky_09_07.PNG

Demszky Gábor alacsony támogatottságát jelzi az a tény is, hogy a felmérés adatai szerint az más pártra szavazók mellett maguk a biztos SZDSZ szavazók is többnyire kihátráltak mögüle és megvonták a bizalmukat tőle. Így a biztos SZDSZ szavazóknak jelenleg csupán a 42%-a szavazna a saját jelöltjére, vagyis ebben az esetben Demszky Gáborra.

A külföldiek számára Budapest üzletileg és kulturálisan is változatlanul vonzó helyszín a régióban. Több vezető külföldi intézet és véleményformáló nemzetközi szinten egyaránt megfelelőnek, helyenként kiemelkedőnek véli a nagyváros infrastrukturális, gazdasági és kulturális adottságait. Ennél azonban lényegesebb kérdésnek tűnik, hogy miként viszonyulnak a fővároshoz a saját lakosai a hétköznapok során. A nyáron szokásosan mérsékeltebb ritmus és a megengedőbb légkör ellenére a lakosok naponta szembesülnek a város legégetőbb problémáival: a rendezetlen közlekedési szerkezet és az azokból származó kellemetlenségek minden szinten kihívást és egyszersmind akadályt jelentenek a fővárosiak életében. Továbbá maga a városvezetés is folyamatosan ’gondoskodik’ arról, hogy annak ügyei állandóan jelen legyenek a közbeszédben. Ilyenek többek között a Margit-híd felújítása körüli viszontagságok, a soha véget nem érő 4-es metró története, vagy a fővárosi költségvetés körüli hosszas viták és konfliktusok, illetve aktuálisan a főpolgármester vagyonadóval kapcsolatos kritikája, annak kapcsán pedig a vélt vagy valós pártvezői ambíciói.

Progresszív Intézet és Publicus Intézet ezért a július elején 800 fő megkérdezésével végzett felmérésében arra volt kíváncsi, hogy maguk a budapestiek hogyan érzékelik saját városukat és mindezek fényében miként ítélik meg a városvezetés, illetve konkrétabban Demszky Gábor munkáját. (Egyben folytatva a már megkezdett önkormányzati kutatássorozatát.)

A felmérésből kiderül, hogy túl azon, hogy a megkérdezettek döntő többsége (78%) szerint ma Magyarországon általában véve rossz irányba mennek a dolgok, hasonlóan pesszimistán (74%) vélekednek Budapest helyzetéről is. Ehhez képest pedig csak a szűk egyötödük (18%) látja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok. Ez a vélekedés – más településsekkel ellentétben – Budapesten általánosnak nevezhető, mivel az adatok sem kor, sem pedig iskolai végzettség szerint nem mutatnak lényeges eltérést, csak a pártpreferenciák mentén tapasztalható a szokásos törés.

bp_dolgok_mennek_09_07.PNG

Az általános elégedetlenség láthatóan szorosan kapcsolódik a főpolgármester személyéhez is, nem sikerült leválasztania magát a már említett botrányokról. A fővárosban lakók 70%-a gondolja úgy, hogy az tenne jót a városnak, ha új polgármester érkezne. Ezzel szemben csupán a fővárosiak 17% mondja azt, hogy Budapestnek Demszky Gábor további munkája a hasznára válna.

bp_folytatna_09_07.PNG

Egy további kérdésben arra kértük a megkérdezetteket, hogy iskolai érdemjegyekkel minősítsék a főpolgármester elmúlt 4 évi tevékenységét. Ennek megfelelően a válaszadók átlagosan 2,5-ös osztályzatot adtak Demszky Gábor munkájára. Ennél enyhén jobbnak (2,8) ítélték a teljes, az elmúlt szűk 20 év során végzett tevékenységét, azonban még ez sem éri el a közepes „érdemjegyet”. Nagyobb távlatban nézve valamivel pozitívabb Demszky megítélése: a válaszadók nagyjából fele (47%) állítja azt, hogy Demszky Gábor működése az elmúlt 20 évben inkább a város javát szolgálta.

Ezek után nem tűnik meglepőnek arra a kérdésre kapott eredmény sem, amelyben a konkrét szavazási hajlandóságra kérdeztünk rá. Amennyiben Demszky Gábor korábbi ígéretei ellenére mégis elindulna a főpolgármester választáson tíz választókorú közül csak kettő szavazatára számíthat. Demszky különböző indulási lehetőségeit számba véve érdemi különbség nem tapasztalható.

bp_2010_demszky_09_07.PNG

A kapott válaszok szerint Demszky elutasítottsága minden esetben jelentősnek tűnik. Vagyis a megkérdezetteknek körülbelül a kétharmada (64-68%) inkább nem választaná újra, bármilyen formában is indulna a választáson. Ugyanígy a támogatói köre is minden esetben viszonylag csekély (19-23%).

Demszky Gábor alacsony támogatottságát jelzi az a tény is, hogy a felmérés adatai szerint az más pártra szavazók mellett maguk a biztos SZDSZ szavazók is többnyire kihátráltak mögüle és megvonták a bizalmukat tőle. Így a biztos SZDSZ szavazóknak jelenleg csupán a 42%-a szavazna a saját jelöltjére, vagyis ebben az esetben Demszky Gáborra. 10-ből 3 SZDSZ szavazó (27%) pedig egyenesen úgy válaszolt, hogy hajlandó lenne egy SZDSZ-es jelölttel szemben egy másik párt jelöltjét támogatni.

bp_fopolg_szavazna_09_06.PNG

A felmérés összegzéseként elmondható, hogy a megkérdezetteknek csupán a kétötöde tartja Demszky Gábort teljes mértékben vagy inkább alkalmasnak a főváros vezetésére, míg 55%-uk inkább vagy egyáltalán nem gondolja ezt róla. Azonban akik alkalmasnak találják sem feltétlenül szavaznának rá. Attól függően, hogy hány és milyen jelöltet indítanának ellene a vetélytárs pártok a szavazatok 16-28%-át tudná megszerezni.

kutatást 2009. július 2. és 4. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 800 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a főváros lakosságát. Az adott mintanagyság (800 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,5 százalékponttal térnek el attól, amit az összes budapesti 18 éves vagy idősebb lakos megkérdezésével kaptunk volna. A mintahiba azonban a minta alcsoportjaiban meghaladhatja a +/-3,5 százalékpontot.