A megkérdezettek fele elsősorban TV-ből tájékozódik, és egyharmada az internetről. A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo tv-t és a TV2-t egyértelműen, vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják, a 444.hu-t a leginkább a baloldal véleményét megjelenítőnek, míg leginkább a hvg.hu, az index.hu, és a 24.hu számít a szemükben kiegyensúlyozottnak. A megkérdezettek fele tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, azonban rendszeresen csupán fele ennyien. A válaszadók fele fogyaszt ingyenes nyomtatott sajtóterméket – kétharmaduk a helyi, önkormányzati újságo(ka)t, negyedük a Lokált. Ezen lapokat a megkérdezettek fele tartja hitelesnek, harmaduk pedig nem.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, május 12 és 17 között, 927 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak médiafogyasztási szokásait. A megkérdezettek fele elsősorban TV-ből tájékozódik, és egyharmada az internetről. A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo tv-t és a TV2-t egyértelműen, vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják, a 444.hu-t a leginkább a baloldal véleményét megjelenítőnek, míg leginkább a hvg.hu, az index.hu, és a 24.hu számít a szemükben kiegyensúlyozottnak. A megkérdezettek fele tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, azonban rendszeresen csupán fele ennyien. A válaszadók fele fogyaszt ingyenes nyomtatott sajtóterméket – kétharmaduk a helyi, önkormányzati újságo(ka)t, negyedük a Lokált. Ezen lapokat a megkérdezettek fele tartja hitelesnek, harmaduk pedig nem.
A megkérdezettek fele (50 százalék) elsősorban TV-ből tájékozódik, és egyharmada (36 százalék) az internetről. A rádiót, és a nyomtatott újságokat 4-4 százalék említette. A médiafogyasztási szokások kor, és iskolai végzettség szerint szóródnak leginkább. Míg a 30 év alattiak és a diplomások majd’ kétharmada (62 és 61 százalék) elsősorban az internetről tájékozódik, addig a 60 év felettiek és a nyolc általánossal rendelkezők kétharmada (66-66 százalék) a tv-ből. Rádióból is a 60 év felettiek, és a szakmunkások tájékozódnak leginkább (7 és 6 százalék), míg a nyomtatott újságokból a 60 év felettiek, és a nyolc áltlánossal rendelkezők (9 és 6 százalék).
Egyes pártok támogatói között minimálisak a különbségek. A Fidesz és MSZP szavazók, valamint a bizonytalanok leginkább a tv-ből tájékozódnak (59, 56, és 51 százalék), és némileg kevesebben az internetről (26, 28 és 36 százalék). A Jobbik szavazók leginkább az internetről (53 százalék), és kevesebben a tv-ből (36 százalék).
A válaszadók az MTVA csatornákat, az Echo tv-t és a TV2-t egyértelműen, vagy inkább a Fidesz véleményét tükröző hírforrásnak látják (61, 60 és 42 százalék), a 444.hu-t a leginkább a baloldal véleményét megjelenítőnek (34 százalék), míg leginkább a hvg.hu, az index.hu, és a 24.hu számít a szemükben kiegyensúlyozottnak (58, 54 és 52 százalék).
Az Origóról a megkérdezettek negyede (23 százalék) gondolja, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, és 1 százalék szerint a baloldalét, míg 43 százalék szerint kiegyensúlyozott. Az Index esetében 7 százalék gondolja, hogy inkább a Fidesz álláspontját tükrözi, 17 százalék szerint a baloldalét, és 54 százalék szerint kiegyensúlyozott.
A TV2 esetében a megkérdezettek majd’ fele (42 százalék) gondolja úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, csupán 1 százalék szerint a baloldalét, és negyedük (26 százalék) tartja kiegyensúlyozottnak. Az RTL Klub esetében 13 százalék érzi inkább úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, 18 százalék úgy, hogy a baloldalét, és több mint egyharad (35 százalék) szerint kiegyensúlyozott.
A Hír TV esetében a megkérdezettek ötöde (19 százalék) érzi úgy, hogy a Fidesz véleményét tükrözi, hetede (14 százalék) szerint a baloldalét és szintén hetede (13 százalék) a Jobbikét, míg harmaduk (32 százalék) szerint kiegyensúlyozott. Az ATV esetében 7 százalék azok aránya, akik szerint a Fidesz véleményét tükrözi, majd’ harmaduk (31 százalék) szerint a baloldalét, és közel felük (44 százalék) szerint kiegyensúlyozott.
A megkérdezettek fele (56 százalék) tájékozódik legalább havonta a saját politikai beállítódásával ellentétes médiumból, azonban rendszeresen csupán fele ennyien (23 százalék). Leginkább az MSZP szavazók nyitottak a sajátjuktól eltérő nézőpontú médiumokra (61 százalék), míg legkevésbé a Jobbikosok (53 százalék).
Korosztályos bontásban is érdekes jelenségek figyelhető meg: a fiatalabb korosztályok kevésbé nyitottak a sajátjuktól eltérő álláspontokra – 45 év alatt csupán 14-17 százalék fogyaszt rendeszeresen ilyen tartalmat -, míg az idősebbek körében sokkal nagyobb a nyitottság – 45 év felettiek kétszer ennyien, 28-30 százaléknyian kíváncsiak a sajátjuktól eltérő nézetekre.
A válaszadók fele (50 százalék) fogyaszt ingyenes nyomtatott sajtóterméket – kétharmaduk (61 százalék) a helyi, önkormányzati újságo(ka)t, negyedük (23 százalék) a Lokált. Az ingyenes lapokat fogyasztók kétharmada (66 százalék) közéleti tartalmat nem közlő reklámlapokat, felük (51 százalék), közéleti tartalmat minimálisan közlő hirdetési újságokat fogyaszt.
A helyi, önkormányzati lapok magas arányban érnek el az egyes szavazói csoportokhoz. Az ingyenes újságot olvasók között a Jobbik szavazók kétharmada (66 százalék) fogyaszt ilyent, a Fidesz szavazók körében 64 százalék, a bizonytalanok esetében 61 százalék ez az arány, és még az MSZP szavazók körében is 51 százalékos.
A Lokált, ugyan ezen a bázison legkevésbé a Jobbik szavazók (19 százalék), leginkább az MSZP szavazók (28 százalék) olvassák – a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében 22 és 24 százalék ez az arány.
Mindkét laptipus esetén komoly eltérések vannak településtípus szerint is. A helyi, önkormányzati lapok, és a Lokál olvasottsága is Budapesten a legnagyobb (73 és 53 százalék), és a községekben a legalacsonyabb (47 és 9 százalék).
A válaszadók harmada (34 százalék) fogyaszt ingyenes, nyomtatott, közéleti kérdéseket is bemutató lapokat. Felük (50 százalék) találja hitelesnek, harmaduk (34 százalék) nem találja ezeket hitelesnek.
Egyedül Budapesten vannak enyhe többségben azok, akik szerint inkább nem hitelesek ezek a lapok (44 százalék 41 ellenében), míg a községben élők háromnegyede (71 százalék) szerint hitelesek, és csupán 15 százalékban vannak kétségek efelől.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2017. május 12-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 927 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,2 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
