Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-20 között 1002 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a kormányzat színház- és kultúrpolitikai lépéseinek támogatottságát.

A megkérdezettek majd’ kétharmada hallott arról, hogy a Fidesz lényegében központosította és kormányzati hatáskörbe vonta a színházak finanszírozását és az igazgatók kinevezését, azonban mindösszesen csak minden második Fidesz szavazó értesült minderről, amelynek az egyik lehetséges oka az lehet, hogy a kormánypárti média vagy kevésbé, vagy pedig torzított módon foglalkozott a témával.

Tízből hat válaszadó inkább nem értett egyet a finanszírozás központosításával, s mindösszesen csak minden ötödik megkérdezett támogatta a kormányzati lépéseket. A Fidesz szavazók közel ugyanolyan arányban inkább támogatták és inkább ellenezték a központosítást, azonban a színházigazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelésével a többségük már nem értett egyet.

A válaszadók közel fele szerint a kulturális élet ekképpeni átalakítása elsősorban a kormányzat és a Fidesz érdekeit szolgálja, illetve hasonló arányban (48 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy a mostani átalakításoknak köszönthetően inkább csak romlani fog színházak és a kultúra helyzete. Még a Fideszes szavazók ötöde is inkább károsnak ítélte meg a mostani törvényt.

——–

A megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) hallott arról, hogy a Fidesz lényegében központosította és kormányzati hatáskörbe vonta a színházak finanszírozását és az igazgatók kinevezését. Míg azonban csak minden második (52 százalék) Fidesz szavazó értesült a színházakkal kapcsolatos kormányzati lépésekről, addig például majdnem mindegyik megkérdezett DK és Momentum szimpatizáns (93 és 96 százalék) hallott a mostani változtatásokról.

Tízből hat válaszadó (59 százalék) inkább nem értett egyet a finanszírozás központosításával, s mindösszesen csak minden ötödik megkérdezett (22 százalék) támogatta a kormányzati lépéseket. A Fidesz szavazók közel ugyanolyan arányban inkább támogatták (43 százalék) és inkább ellenezték (38 százalék) a központosítást.

Az ellenzéki szavazók nagy arányban utasították el a kormányzat lépéseit: tízből hét Jobbikos (69 százalék), nyolc DK-s (82 százalék), kilenc MSZP-s és Momentumos szavazó (89 és 93 százalék) ítélte el a központosítást. Az egyéb pártokat támogatóknál és a bizonytalan szavazóknál sem ért el nagy sikert a törvény: az előbbiek 74, az utóbbiak 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább nem ért egyet a finanszírozás központosításával.

Színház-finanszírozás központosításával egyetért?

Tízből hét válaszadó (70 százalék) inkább nem értett egyet a színházigazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelésével. Mindösszesen csak a válaszadók közel tizede (14 százalék) értett inkább egyet azzal, hogy kormányzat ilyen magas szinten beleszóljon a színházak működésébe. A Fidesz szavazók sem értenek egyet ezzel a döntéssel: közel tízből hatan (57 százalék) nyilatkoztak így, és csak közel minden ötödik kormánypárti válaszadó (19 százalék) támogatta inkább ezt a lépést.

Az ellenzéki szavazóknál ennél is egyértelműbb elutasítás figyelhető meg: tízből hét Jobbikos és DK-s (71 és 75 százalék), kilenc MSZP-s (87 százalék) és tíz Momentumos szavazó (96 százalék) inkább nem értett egyet a színházigazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelésével.

Színházigazgatók központi kinevezésével egyetért?

A válaszadók közel fele szerint (46 százalék) a kulturális élet ekképpeni átalakítása elsősorban a kormányzat, a Fidesz érdekeit szolgálja. Mindösszesen csak a válaszadók harmada (30 százalék) ítélte meg úgy, hogy a mostani kormányzati lépések a színházak, színészek, művészek, illetve a nézők és a színházba járok érdekeit szolgálja (15-15 százalék).

Még a Fideszes szavazók ötöde (22 százalék) is úgy látta, hogy a mostani változtatások elsősorban a kormányzat érdekeit szolgálják, ám minden második szimpatizáns (54 százalék) nyilatkozott úgy, hogy színházak és a nézők érdekében születtek a mostani törvények.

Az ellenzéki szavazóknál egyértelmű a helyzet: a Jobbikosok 61, a DK-ások 76, az MSZP-sek 84 és a Momentumosok 92 százaléka szerint a kulturális élet átalakítása elsősorban a kormányzat, a Fidesz érdekeit szolgálja.

Az átalakítás kinek az érdeke?

A válaszadók közel fele (48 százalék) szerint inkább romlik az átalakításoktól a színházak és a kultúra helyzete, és mindösszesen csak a megkérdezettek harmada (32 százalék) látta pozitívnak a kormányzat lépéseit. Még a Fideszes szavazók ötöde (20 százalék) is inkább károsnak ítélte meg a mostani törvényt.

A többi kérdéshez hasonlóan az ellenzéki válaszadók rendkívül károsnak ítélik a mostani kormányzati beavatkozást a kulturális életbe: az MSZP szavazók 63, a Jobbikosok 68, a DK-sok 86, és a Momentumos 92 százaléka szerint az átalakításoktól inkább romlani fog a színházak és a kultúra helyzete. A bizonytalanok fele (52 százalék) látta ugyanígy a kérdést, és csak minden ötödik pártnélküli (22 százalék) szerint várható javulás a kulturális életben ezen döntések hatására.

Jobb lesz, vagy rosszabb a döntések következtében?

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2019. december 14 – 20 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1002 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.