A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, április 18. és 23. között, 995 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választás után kialakult politikai helyzetet. A megkérdezettek fele elégedetlen az április 8-ig választások eredményével, kicsivel kevesebben vannak akik elégedettek azzal. A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, és azok akik nem mentek el tízből négyen ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni. Akik szavaztak, tízből kilenc fő nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében. A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát, mert jobban él, vagy mert mindig is a Fideszre szavazott. Az ellenzéki szavazók közül legtöbben azt említették a helyzet okának, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni, lényegében ennyien mondták azt is, hogy megtévesztettek, megfélemlítettek a szavazók, illetve sokan említették még a választási rendszert is. A megkérdezettek majd’ fele szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő – az ellenzéki szavazók háromnegyede szerint igen. A választók több mint fele, az ellenzékiek háromnegyede úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel. A szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé.
————————————————————————————
A megkérdezettek kicsivel kevesebb mint a fele (46 százalék) elégedett az április 8-ig választások eredményével, míg felük (50 százalék) elégedetlen azzal. Természetesen a Fidesz szavazók közül szinten mindenki elégedett (96 százalék), az ellenzéki szavazók hasonló arányban elégedetlenek. A bizonytalanok körében többségben vannak az elégedetlenek (57 százalék, 35 ellenében). Minél magasabb az iskolai végzettsége egy megkérdezettnek, annál elégedetlenebb, és hasonló trendeket figyelhetünk meg akkor is, ha településnagyság szerint vizsgáljuk a válaszadókat.
A megkérdezettek 87 százaléka válaszolt úgy, hogy részt vett az április 8-i választásokon, ez sokkal magasabb, mint a tényleges 70 százalék, vagy az utolsó mérésen mért 74 százalék.
Mindazonáltal, az eredmények ismeretében, azok akik úgy válaszoltak, hogy nem szavaztak, tízből négyen (39 százalék) ma máshogy döntenének, és elmentek volna szavazni.
Azok pedig akik úgy válaszoltak, hogy elmentek szavazni, tízből kilenc fő (87 százalék) nem változtatna a szavazatán az eredmények ismeretében. Legmagasabb arányban az MSZP és a Fidesz szavazók tartanak ki szavazatuk mellet (95 és 93 százalék), legkevésbé a DK, és az egyéb ellenzéki pártok szavazói (81 és 83 százalék). Leginkább az LMP szavazói elégedetlenek a saját leadott szavazatukkal, és tízből majd’ ketten (16 százalék) máshogy adná azt le.
A Fideszre leginkább azért szavaztak a választók, mert úgy gondolják, hogy a párt megoldja a menekültproblémát (28 százalék), mert jobban él (22 százalék), vagy mert mindig is a Fideszre szavazott (16 százalék). Lényegében ugyanennyien említették azt is, hogy Fidesz a legkisebb rossz (14 százalék), és egy kicsivel kevesebben, hogy valamiféle juttatás, kedvezmény miatt szavaztak a Fideszre (10 százalék).
Az eredménnyel elégedetlenek körében három fő ok körvonalazódott, ami miatt előállt ez a helyzet. A legtöbben azt említették, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni (20 százalék), lényegében ennyien mondták azt is, hogy a helyzet oka a megtévesztett, megfélemlített szavazók (19 százalék), illetve sokan említették még a választási rendszert is (17 százalék).
5-5 százaléknyi válaszadó említette, a határon túli magyarok szavazati lehetőségét, és a Fideszt, akik felelősek az eredményért.
A megkérdezettek majd’ fele (48 százalék) szerint nem történt érdemi csalás a választásokon, tízből négy fő (37 százalék) szerint igen. A válaszadók negyede (25 százalék) szerint ez befolyásolta az eredményt, míg tizedük (12 százalék) szerint nem.
Markáns eltéréseket figyelhetünk meg, ha az egyes pártok szavazói körében vizsgáljuk ezt a kérdést. Egyedül a Fidesz szavazók körében van többsége annak a véleménynek, hogy nem történt csalás (84 százalék), míg minden tizedik Fidesz szavazó (9 százalék) szerint történt.
Leginkább az MSZP-P, DK, Jobbik szavazók gondolják úgy, történt választási csalás (81, 78, illetve 77 százalék), sőt körükben többségben vannak azok, akik szerint az eredményt érdemben befolyásoló csalás történt (68, 55 és 68 százalék).
A csalásra gyanakvók körében legtöbben a választási informatikai rendszerrel kapcsolatos anomáliákat említették okként (45 százalék), de egyharmad (34 százalék) szerint a határon túli szavazók beutaztatása, átjelentése esetében volt csalás.
Sokan említették még azt, hogy esetleg a szavazókörökben történhetett valamiféle csalás (24 százalék), és majdnem ennyien gondolják úgy (21 százalék), hogy szavazatvásárlások történtek.
A választók több mint fele (54 százalék) úgy gondolja, hogy a baloldali ellenzék sikeresebb lehetett volna, a a megtörténtnél szorosabb együttműködéssel, közös jelöltekkel, listával, esetleg miniszterelnökkel vág neki a választásoknak.
Az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében háromnegyedes (74 százalék) ez az érték, a legmagasabb az MSZP-P, DK, és az LMP szavazók körében (87, 79, és 77 százalék).
Egy ilyen együttműködésre az ellenzéki és bizonytalan szavazók háromnegyede (76 százalék) szavazott is volna. A legmagasabb értékek itt is az MSZP-P, DK és az LMP szavazók körében adódtak (95, 95, és 77 százalék), de a Jobbik és az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak is több mint a háromnegyede (71 és 68 százalék) szavazott volna erre, míg a bizonytalan szavazók többsége (49 százalék, 34 ellenében).
Egy ilyen szélesebb együttműködés elmaradásáért azon szavazók, akik szavaztak volna rá, elsősorban az LMP-t, és a Jobbikot teszik felelőssé (32 – 32 százalék). Minden tizedik potenciális együttműködés-szavazó (13 százalék) pedig az MSZP-P-t hibáztatja azért, míg 8-8 százalék az Fideszt és a DK-t.
Ezen kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Vasárnapi Hírekre is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. április 18-23 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 995 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.