A 18-29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció, ám ebbe nem szabad beletörődni. A megkérdezettek több mint kétharmada ugyanakkor úgy véli: akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől. Derül ki a a Transparency International Magyarország megbízásából, 2016 júliusában, a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről készített kutatásunkból.

TI_korrupcio_talalk.png

Transparency International Magyarország megbízásából, 2016 júliusában, átfogó vizsgálatot végeztünk a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről. A kutatás kvantitatív részét a Publicus Intézet, a fókuszcsoportos elemzést pedig a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársai végezték. A 18-29 éves magyar fiatalok túlnyomó többsége szerint a hazai közéletet átszövi a korrupció, ám ebbe nem szabad beletörődni. A megkérdezettek több mint kétharmada ugyanakkor úgy véli: akik korruptak, azoknak nagyobb esélyük van a boldogulásra, mint azoknak, akik távol tartják magukat a visszaélésektől.

This report is also available in English.

Tíz fiatal közül nyolc azt gondolja, hogy Magyarországon a korrupció súlyos probléma, és a megkérdezettek 77 százaléka a politikai életet tartja korrupciós szempontból a leginkább fertőzöttnek. A fiatalok több mint fele (54 százalék) rendelkezik közvetlen korrupciós tapasztalattal: 39 százalékuk az egészségügyben, 29% százalékuk pedig valamilyen rendőrségi ügyintézés során észlelt visszaélést.

TI_korrupcio_talalk.png

A kutatás figyelemre méltó, ugyanakkor szomorú megállapítása, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint Magyarországon korrupció nélkül nehéz érvényesülni. A fiatalok több mint kétharmada (71 százalék) szerint azoknak az embereknek, akik nem riadnak vissza a korrupciótól, több esélyük van boldogulni az életben, mint a becsületes állampolgároknak.

A fiatalok 84 százaléka egyértelműen korrupcióként azonosítja a politikusok gyanús ingatlanügyeit, és 76 százaléka véli úgy, korrupciónak kell tekinteni azt is, amikor a döntéshozók családtagjai és a baráti cégek nyerik az állami megbízásokat. Az állami pénzből zajló stadionépítéseknek és az MNB alapítványi pénzlenyúlásainak a korrupciós megítélése holtversenyben áll az ifjúság körében: mindkét fejleményt 61 százalék gondolja korruptnak. A megkérdezettek döntő hányada, mintegy háromnegyede véli úgy, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési pénzek szétosztása, valamint a földárverések sorozata korrupt módon zajlik. A felmérés arra is rávilágít, hogy a fiatalok hosszabb távú memóriája igencsak jól működik, hiszen közel kétharmaduk jelenleg is korrupcióként tekint dohány-kiskereskedelemben tulajdonviszonyainak 2013-as átszabására, közkeletű nevén a trafikmutyira.

TI_ugyek.png

A túlnyomó többség (84 százalék) úgy véli, nem szabad beletörődni a korrupcióba. Figyelemre méltó, hogy a 18 és 29 év közötti korosztály kétharmada feljelentést is hajlandó lenne tenni, ha visszaélést tapasztalna. Akik nem jelentenék a korrupciót, azok többsége nem bízik abban, hogy kivizsgálják a bejelentését, vagy attól tart, hogy bajba kerül, ha szól a hatóságoknak.

TI_korrupcio_bejelentes.png

A kutatást Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetője, Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója, és Bokor Tamás, a BCE egyetemi adjunktusa mutatta be a Sziget Fesztivál Civil Szigetén. A rendezvényen beszédet mondott Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, és Anne-Marie Maskay, a Francia Nagykövetség első tanácsosa, valamint jelen volt Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete.

A teljes kutatás elolvasható ide kattintva, vagy a Transparency International Magyarország oldalán isThis report is also available in English.

Módszertan

A kutatás kérdőíves részét 2016. július 5-12 között a Publicus Intézet készítette az ország 18-29 éves népességét reprezentáló 500 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-4,4 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18-29 éves magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.