Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 12 és 17 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A decemberi megtorpanás után újra folytatódik a pártok támogatottságának lassú változása. A Fidesz több hónapnyi növekedés után a hónapban megtorpant, majd erre a hónapra egy százalékpontnyit vesztett támogatóiból. 2016 elején a Jobbik szavazók számának csökkenése tovább folytatódik, és mivel az MSZP némileg növelni tudta szavazóinak számát, ezért a két párt 11-11 százaléknyi támogatóval fej-fej mellé került.

2016_jan_ppref.png

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 12 és 17 között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát. A decemberi megtorpanás után újra folytatódik a pártok támogatottságának lassú változása. A Fidesz több hónapnyi növekedés után a hónapban megtorpant, majd erre a hónapra egy százalékpontnyit vesztett támogatóiból. 2016 elején a Jobbik szavazók számának csökkenése tovább folytatódik, és mivel az MSZP némileg növelni tudta szavazóinak számát, ezért a két párt 11-11 százaléknyi támogatóval fej-fej mellé került.

Fidesz támogatóinak száma egy közel fél éves növekedés után a múlt hónapban megállt, majd erre a hónapra egy százalékpontot csökkenve 24 százalék. Ezzel a párt továbbra is egyértelműen vezet, ám úgy tűnik, hogy a menekültkérdés háttérbe szorulásával nem sikerült megtalálni azt az ügyet, ami a korábban elvesztett szavazókat mind vissza tudta volna csábítani.

Az MSZP szavazóinak aránya egy százalékpontot növekedve, 11 százalék. A pártot az utóbbi majd’ egy évben 10-11 százalékon mértük, ami kb. 900.000 stabil szavazót jelent. Ezen szavazók ráadásul továbbra is a legaktívabbak és a legnagyobb arányban mennének el szavazni a meghatározó pártok támogatói közül.

Jobbik támogatóinak aránya a múlt havi megtorpanás után most újabb egy százalékpontot csökkent, így 11 százalék. A párt bázisa 9-10 hónapja folyamatosan erodálódik, és újabb választások utáni mélypontot ért el – ezzel fej-fej mellé került az MSZP-vel. Mivel a Jobbik támogatói továbbra is a legkevésbé aktívak, ezért a biztos szavazók körében az MSZP – hibahatáron belül ugyan -, de visszaszerezte a vezetői pozíciót az ellenzéki pártok körében.

2016_jan_ppref.png

A többi párt megítélése érdemben nem változott. Az LMP továbbra is 3 százalékon áll, érdemi változás a választások óta ebben nem volt. A DK megtartotta a múlt hónapban szerzett szavazóit, és továbbra is 4 százalék támogatja. Az Együtt hosszú idő óta először érte el az 1 százalékot, viszont a PM-nek és a MLP-nek ez ebben a hónapban sem sikerült.

A tavaly év végégi megtorpanás után az év elején némileg megmozdultak a szavazók, és apró mozgás megfigyelhető a pártok támogatottságában, bár a bizonytalanok aránya már harmadik hónapja változatlanul 44 százalék. A Fidesz közel fél éves növekedése megállt, és lassú csökkenésbe fordult – a következő hónapokban fog látszódni, hogy ez mennyire lesz tartós. Az MSZP stabil bázisa, és a Jobbik folyamatos eróziója fej-fej mellé hozta az ellenzéki vezető szerepért küzdő pártokat – szintén a következő hónapokban fog kiderülni, hogy ez a vetélkedés milyen irányba fog eldőlni.

2016_jan_ppref_idosor.png

A kutatás eredményeiről további részletek, például biztos szavazók preferenciái és az országban zajló folyamatokkal való elégedettség változása a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben találhatók.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2016. január 12-17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.