A Publicus Intézet a Népszava megbízásából április 14 – 18. között 1005 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a koronavírus okozta társadalmi és politikai változások hatásait.
Tízből nyolc megkérdezett szerint hazánkban többeket kellene koronavírusra tesztelni, mert így könnyebben meg tudjuk állítani a járványt. A válaszadók többsége szerint a kormány visszaél a járvány elleni védekezésre kapott felhatalmazással, és más ügyekben antidemokratikus döntéseket hoz. Tíz megkérdezettből hatan úgy gondolják, hogy a kormány a járvánnyal szembeni védekezés címén arra is használja a helyzetét, hogy amit más ügyekben eddig nem sikerült megvalósítania, azt most véghezvigye.
A megkérdezettek háromnegyede úgy gondolja, hogy felháborító, hogy az egészségügyben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelésük. A megkérdezettek majd’ fele szerint a kormány nincs a helyzet magaslatán a koronavírus kezelésével kapcsolatban. Ez hét százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest.
Szinte az összes megkérdezett (95 százalék) szerint az egészségügyben dolgozók mindent megtesznek a betegekért és a fertőzöttekért. A válaszadók háromnegyede (76 százalék) szerint hazánk időben reagált a problémára, és ezért jobb helyzetben van, mint sok európai ország.
A megkérdezettek majd’ fele (48 százalék, 51 ellenében) szerint a kormány nincs a helyzet magaslatán a koronavírus kezelésével kapcsolatban. Ez hét százalékpontos növekedés a múlt hónapban mérthez képest.
Az ellenzéki szavazók (72-88 százalék), és a bizonytalanok (54 százalék) többsége így gondolja, míg a tíz Fidesz szavazóból nyolcan (82 százalék) nem értenek ezzel egyet.
A megkérdezettek háromnegyede (72 százalék) úgy gondolja, hogy felháborító, hogy az egészségügyben dolgozóknak nincs megfelelő védőfelszerelésük. Ez kilenc százalékpontos csökkenés a múlt hónapban mérthez képest.
Minden vizsgált társadalmi csoport így gondolkodik: tíz ellenzéki szavazóból kilencen (89 százalék), a bizonytalanok háromnegyede, de még a Fidesz szavazók többsége (57 százalék) is.
Tíz megkérdezettből hatan (57 százalék) úgy gondolják, hogy a kormány a járvánnyal szembeni védekezés címén arra is használja a helyzetét, hogy amit más ügyekben eddig nem sikerült megvalósítania, azt most véghezvigye.
Leginkább a Momentum és a Jobbik szavazók látják így (99 és 98 százalék), legkevésbé a Fidesz szavazók (30 százalék) — egyben ők az egyetlen vizsgált társadalmi csoport, amelyik nem eképpen gondolkodik.
A válaszadók többsége (52 százalék) szerint a kormány visszaél a járvány elleni védekezésre kapott felhatalmazással, és más ügyekben antidemokratikus döntéseket hoz.
Leginkább az MSZP és a Momentum szavazók gondolják így (99 és 94 százalék), és a bizonytalanok többsége (53 százalék) is eképpen látja az ügyet.
A Fidesz szavazók, és a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében van többségben (72 és 50 százalék) az a nézet, hogy a kormány nem él vissza a felhatalmazással, amit a járvány elleni védekezésre kapott.
Tízből nyolc megkérdezett (81 százalék) szerint hazánkban többeket kellene koronavírusra tesztelni, mert így könnyebben meg tudjuk állítani a járványt.
Ezzel minden vizsgált társadalmi csoport egyetért, leginkább a Jobbik és az egyéb pártok szavazói (100, illetve 97 százalék), legkevésbé a Fidesz szavazók, és a vállalkozók (66, illetve 55 százalék), ám még körükben is magas többsége van annak az álláspontnak, hogy többet kellene tesztelni.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók, és az ATV Reggeli Start műsorában láthatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2020. április 14 – 18. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1005 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
