A Publicus Intézet a Népszava megbízásából július 20. – július 22. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét aktuális európai uniós ügyekről.
Tízből hét (70 százalék) megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy az EU-s pénzek folyósítását az országok számára jogállamisági követelményekhez kössék, például a bíróságok függetlenségéhez és a tiszta választásokhoz. Így látja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül tízből kilenc (89 százalék), tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, illetve tízből négy (37 százalék) Fidesz szavazó. A kormánypárti szavazók többsége azonban (53 százalék) inkább elveti a javaslatot.
Három éve, 2019 áprilisában némileg többen, 80 százalék gondolta úgy, hogy a jogállamisági követelményekhez kell kötni az EU-s pénzek folyósítását. Ehhez a csökkenéshez a legtöbbet az Fidesz szavazók tették hozzá. 2019-ben még kétharmaduk (68 százalék) gondolkodott eképpen, ez mára kicsivel több mint egyharmadra (37 százalék) csökkent.
A válaszadók háromnegyede (75 százalék) szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai ügyészséghez, hogy a korrupciós és más típusú visszaéléseket ők is vizsgálni tudják. Így gondolja a választásokon együttműködő ellenzéki pártok szavazói közül szinte az összes (97 százalék), a bizonytalan szavazók háromnegyede (74 százalék), illetve tízből négy Fidesz szavazó (43 százalék). A kormánypárti szavazóknál enyhe többségben vannak azok, akik támogatják a javaslatot (43-39 százalék).
2019 áprilisában mérthez képest némileg csökkent az Európai Ügyészséghez való csatlakozást támogatók aránya – akkor 81 százalék volt. A változást elsősorban a Fidesz szavazók okozzák: 2019-ben 71 százalék csatlakozott volna, míg mostanra egy 43 százalékra csökkent. Ám az továbbra is többséget jelent ebben a társadalmi csoportban is.
A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. július 20 – 22. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1004 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
