A Publicus Intézet 2022. február 15-19. között kérdőíves adatfelvételt készített Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. számú választókerületében (Jászberény, Jászapáti és Újszász környéke). A válaszadók a kérdőív kérdéseire a kérdezőbiztosainknak telefonon válaszoltak. A mintába 1001 fő Jász-Nagykun-Szolnok megye 2-es választókerületében élő került, a kutatás eredményeként kapott adatbázis a kerület felnőtt népességére nem, életkor, iskolázottság és városrész szerint reprezentatív. A teljes mintában a mintavételi hiba +/- 3,1 százalékpont.
A megkérdezettek 40 százaléka Pócs Jánosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére, 38 százaléka pedig Kertész Ottóra, az Egységben Magyarországért közös jelöltjére szavazna az országgyűlési választáson. (További 1 százalék Dobrán Gyulára, a Mi Hazánk jelöltjére, 21 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre abban az esetben, amennyiben a Magyar Kétfarkú Kutyapárt jelöltjével együtt összesen 4 jelölt közül lehetne választani)
A Jászberényben élők (akik a választókerület szavazótáborának harmadát teszik ki) 46 százaléka Kertész Ottóra, 31 százaléka pedig Pócs Jánosra voksolna. A Fidesz-KDNP jelöltje azonban a kisebb településeken már jobban szerepel: a falvakban élők 45 százaléka például Pócsra, 33 százaléka pedig Kertészre szavazna.
A válaszadók 38 százaléka a Fidesz-KDNP-re, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetségre szavazna a 2022. április 3-i országgyűlési választáson. Ez azt is jelenti egyben, hogy az ellenzék egyéni jelöltjére, Kertész Ottóra többen szavaznának, mint az Egységben Magyarországért ellenzéki listára.
Kertész Ottó úgy érte el ezeket az eredményeket, hogy az ismertsége jóval alacsonyabb kormánypárti ellenfelénél. Míg Pócs János kapcsán a válaszadók 3 százaléka mondta azt, hogy nem ismeri, illetve további 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tudja megítélni a jelölt alkalmasságát, addig Kertész Ottónál ez az arány 20 százalék, illetve 15 százalék.
Mindezt figyelembe véve kiemelendő, hogy míg Pócs Jánosra a válaszadók 28 százaléka mondta azt, hogy vagy nem alkalmas (24 százalék), vagy pedig inkább nem alkalmas (4 százalék) arra hogy a választókerületet képviselje, addig Kertész Ottóval kapcsolatban a megkérdezettek 23 százaléka mondta ugyanezt (19 százalék szerint nem alkalmas, 4 százalék szerint pedig inkább nem alkalmas)
A megkérdezettek 56 százaléka inkább elégedett azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, 41 százaléka pedig inkább nem elégedett. A bizonytalan szavazóknál magasabb a nem elégedettek aránya (51 százalék).
Abban az esetben, ha csak a két legesélyesebb jelölt indul a körzetben, a válaszadók 39 százaléka Kertész Ottóra, az Egységben Magyarországért közös ellenzéki jelöltjére, 41 százalék pedig Pócs Jánosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére szavazna. A bizonytalan szavazók harmada (33 százalék) Kertészre, közel ötöde pedig (23 százalék) Pócsra voksolna.
A legtöbb pozitív emberi tulajdonság tekintetében összeségében Kertész Ottó jobb értékeket kapott, mint Pócs János. A negatív tulajdonságokra ez ugyanígy igaz.
Pócs Jánost minden második megkérdezett pártkatonának tartja, továbbá a válaszadók 15 százaléka korruptnak, további 4 százaléka pedig inkább korruptnak látja.
Kertész Ottó erőssége, hogy tízből nyolc megkérdezett is azt mondta, nyitott és párbeszédkész a jelölt. Így nyilatkozott nem csak tízből kilenc (88 százalék) bizonytalan szavazó, hanem még a Fidesz szavazók többség (54 százalék) is.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) az alapján dönt, amikor a választókerületének egyéni képviselőjelöltjére szavaz, hogy mennyire alkalmas, felkészült maga a képviselőjelölt. Leginkább a bizonytalan szavazók (70 százalék) mondták ezt, azaz Kertész Ottónak jó esélyei lehetnek, hogy megszólítsa ezt a választói csoportot.
A megkérdezettek 16 százaléka az alapján választ, hogy melyik pártnak a jelöltje. Ezt mondta a Fidesz szavazók és az ellenzéki szavazók ötöde (20 és 22 százalék), illetve a bizonytalan szavazók 8 százaléka.
A válaszadók 8 százaléka pedig az alapján dönt, hogy mennyire szimpatikus a jelöltet indító párt miniszterelnök-jelöltje. Így nyilatkozott a bizonytalan szavazók 10 százaléka, az ellenzéki szavazók 8 százaléka, továbbá a Fidesz szavazók 7 százaléka.
A megkérdezettek ötöde (21 százalék) vagy a választás napján, vagy pedig a választást megelőző 1-2 hétben dönti el (véglegesen), hogy miként szavaz a 2022. április 3-ig országgyűlési választáson. Nem meglepő módon a bizonytalan szavazók döntenek a legkésőbb: közölük 22 százalék a választás napján, 23 százalék pedig a választást megelőző 1-2 héten dönt.
