Publicus Intézet a Népszava megbízásából  augusztus 24 – 26. között 1057 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a csúsztatott iskolakezdésről, illetve az esetlegesen újra bevezetendő távoktatásról.

Tízből hét megkérdezett hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne 8.00-kor, hanem később, 8.30 – 9.00-kor kezdődjön az oktatás, így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, s nagyobb lenne a távolság az emberek között.

A válaszadók kétharmada összességében támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás. Tízből nyolc ellenzéki szavazó, illetve a kormánypárti szavazók közül tízből hat egyetért a javaslattal.

Minden második megkérdeztetett mondta azt, hogy ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, akkor a család meg tudná oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. Minden ötödik válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de vagy csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével, vagy pedig bébiszitterrel, illetve más külső segítséggel.

Minden ötödik válaszadó azonban nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.

Tízből hét megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik válaszadó mondta azt, hogy szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.


Tízből hét megkérdezett (72 százalék) hallott arról a javaslatról, hogy a középiskolások számára ne 8.00-kor, hanem később, 8.30 – 9.00-kor kezdődjön az oktatás, így a reggeli csúcs elhúzódna, kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, nagyobb lenne a távolság az emberek között.

A válaszadók kétharmada (65 százalék) összességében egyetért a javaslattal. Leginkább a DK, és a Momentum, (86-79 százalék) szavazói támogatják a felvetést. Tízből nyolc (80 százalék) ellenzéki , illetve tízből hat (59 százalék) kormánypárti szavazó támogathatónak tartja, hogy a középiskolások számára később kezdődjön az oktatás, s így kevesebben lennének egyszerre a tömegközlekedésen, ami járványügyi szempontból kedvezőbb helyzetet teremtene.

A tervek szerint szeptember elsején zavartalanul indulhat a tanév: tízből három (29 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy vagy a gyermeke, vagy az unokája iskolájában azt kommunikálják, hogy nem készülnek a digitális oktatásra való átállásra, s úgy tervezik, a hagyományos formában megy le az első félév. A válaszadók hat százaléka mondta azt, hogy jelezték feléjük, hogy szinte biztosan át fognak majd állni ősszel a távoktatásra.

Minden második (52 százalék) megkérdezett állította azt, hogy az adott iskolában nem mondtak semmit azzal kapcsolatban, pontosan hogyan tervezik megtartani az órákat ebben a félévben.

Minden második megkérdeztetett (47 százalék) mondta azt, hogy ha digitális oktatásba kényszerülnének ősszel a gyerekek, akkor a család meg tudná oldani háztartáson belül a gyermekfelügyeletet. Minden ötödik (19 százalék) válaszadó szintén tudna gondoskodni a gyermekekről, de vagy csak a veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével (13 százalék), vagy pedig bébiszitterrel, illetve más külső segítséggel (6 százalék).

Minden ötödik (21 százalék) válaszadó nem tudná megoldani azt, hogy vigyázzanak a gyerekre, ha az iskolák átállnának a digitális oktatásra, minden tizedik (10 százalék) megkérdezett szerint pedig nincs szükség gyermekfelügyeletre.

A 18-29 közöttiek harmada (35 százalék) tudná megoldani a gyermekfelügyeletet vagy háztartáson belül (23 százalék) vagy veszélyeztetett korú nagyszülők segítségével (5 százalék), vagy pedig bébiszitterrel vagy más külső segítséggel (7 százalék), ha az oktatás átkerülne az online térbe.

A 30-44 közöttiek 70 százaléka, a 45-59 közöttiek 63 százaléka, a 60 évnél idősebbeknek meg a 100 százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon, de képesek lennének biztosítani a gyermekfelügyeletet, ha digitális oktatásba kényszerülnének a gyerekek ősszel.  

Tízből hét (73 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy a távoktatás nem biztosít ugyanannyi tudást, mint amennyit az iskolában lehet szerezni, éppen ezért komoly lemaradást okoz. Minden ötödik (20 százalék) válaszadó mondta azt, hogy szinte ugyanolyan oktatást biztosít mindkét oktatási forma.

Tízből négy (42 százalék) MSZP-P, és tízből három (30 százalék) Fidesz szavazó szerint szinte ugyanolyan megszerezhető tudást biztosít az iskolai oktatás és a távoktatás. Tízből tíz (100 százalék) Jobbik, illetve tízből nyolc (80 százalék) DK szavazó szerint a távoktatás nem biztosít ugyanolyan tudást, ezért az komoly lemaradást okoz.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. augusztus 24 – 26. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1057 fő hibrid, telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.