A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 13-20 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a választópolgárok egyes európai ügyekhez való viszonyulását, valamint a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) között kialakult helyzet megítélését. A kutatás adatfelvétele az EPP döntése előtt befejeződött.
A megkérdezettek kétharmada szerint az EU tagság hazánk számára eddig összességében előnyös volt, míg a választók kevesebb mint negyede gondolja úgy, hogy inkább nem volt előnyös. Tízből kilenc megkérdezett szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós források felhasználását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást a megkérdezettek több mint háromnegyede támogatja, köztük a Fidesz szavazók majd’ kétharmada (62 százalék). A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) hallotta, hogy az Európai Néppártban (EPP), amely a Fidesz európai pártcsaládja, több tag kezdeményezte a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését.
Fidesz EPP tagságát felfüggesztő döntés előtti napokban a megkérdezettek 35 százaléka érezte jogosnak a fellépést, míg 44 százalék nem értett velük egyet. A Fidesz szavazók 85 százaléka (4 ellenében) nem értett egyet a fellépéssel, míg az ellenzéki szavazók háromnegyede (74 százalék) jogosnak gondolta azt.
A válaszadók majd’ kétharmada (63 százalék) egy “most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ez öt százalékponttal alacsonyabb érték mint a fél évvel ezelőtt mért.
———————–
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) szerint az EU tagság hazánk számára eddig összességében előnyös volt, míg a választók kevesebb mint negyede (23 százalék) gondolja úgy, hogy inkább nem volt előnyös. A fél évvel ezelőtt készített kutatásunkhoz képest 13, a két és félévvel ezelőttihez képest 4 százalékponttal csökkent azok aránya akik szerint előnyös volt; a változást elsősorban a Fidesz szavazók és a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek körében tapasztalt változások okozzák.
A megkérdezettek többsége (47 százalék) szerint nagyon sok EU pénz kerül magánzsebekbe, míg tízből négyen (39 százalék) úgy válaszoltak, hogy bizonyára előfordult magánzsebbe áramlás, de az nem volt jelentős, és mindössze 5 százalék szerint nincs korrupció az EU pénzek körül.
Tízből kilenc megkérdezett (88 százalék) szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós források felhasználását, és mindössze minden tizedik megkérdezett (10 százalék) szerint rendben van a jelenlegi rendszer.
Minden vizsgált társadalmi csoportban így gondolkodnak, még a Fidesz szavazók háromnegyede (75 százalék) is szigorúbb ellenőrzés mellett van. Leginkább az MSZP szavazók és a bizonytalanok (96 és 95 százalék) vannak a szigorítás pártján. A fél évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest érdemi eltérést nem mértünk.
Ezen ellenőrzés egyik eszköze az Európai Ügyészség lehet, amelyhez való csatlakozást a megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százalék) támogatja.
A fél évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest itt sincs érdemi eltérés, továbbra is minden vizsgált társadalmi csoport támogatja a csatlakozást: leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók (97 és 93 százalék), de még a Fidesz szavazók majd’ kétharmada (62 százalék) is.
A megkérdezettek háromnegyede (75 százalék) hallotta, hogy az Európai Néppártban (EPP), amely a Fidesz európai pártcsaládja, több tag kezdeményezte a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését. Legtöbben az MSZP és az egyéb pártok szavazói körében (92 és 91 százalék), legkevésbé a Fidesz szavazók a bizonytalanok, valamint a 30 év alattiak körében (74, 69, valamint 58 százalék).
Az Fidesz EPP tagságát felfüggesztő döntés előtti napokban a megkérdezettek 35 százaléka érezte jogosnak a fellépést, míg 44 százalék nem értett velük egyet. A Fidesz szavazók (85 százalék, 4 ellenében) és az EU-ba való belépésről szóló népszavazáson nemmel szavazók (72 százalék, 10 ellenében) a két vizsgált társadalmi csoport, amelyik nem értett egyet a fellépéssel, míg az ellenzéki szavazók háromnegyede (74 százalék) jogosnak gondolta azt. Leginkább a Jobbik és az egyéb pártok szavazói érezték jogosnak a EPP-ből való kizárást vagy felfüggesztést (82 és 76 százalék), de még a bizonytalanok körében is többségben (44 százalék, 21 ellenében) voltak azok akik érdemi lépét láttak szükségesnek.
A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint Magyarországnak az EU-hoz kellene közelednie, és mindössze a válaszadók tizede (10, illetve 11 százalék) említette az USÁ-t, illetve Oroszországot, míg 16 százalék szerint a saját utunkat kell járni.
Két és fél évvel ezelőtti kutatásunk során lényegében hajszálra ezek az eredmények születtek, ám a két évvel ezelőtt mértekhez képest 10 százalékponttal csökkent azok aránya akik szerint a saját utunkat kellene járni, míg 3, illetve 4 százalékponttal növekedett azok köre, akik szerint Oroszország, illetve USA kell hogy legyen az orientációs pont. Az Egyesült Államok irányába történő orientáció lehetőségét az MSZP szavazók említették többen, míg Oroszország felé több Fidesz szavazó közeledne (21 százalék).
A válaszadók majd’ kétharmada (63 százalék) egy “most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ez öt százalékponttal alacsonyabb érték mint a fél évvel ezelőtt mért.
Ezelőtt két és fé éve mértünk az EU támogatottságában megugrást, közvetlenül a britek EU-ból való kilépéséről döntő népszavazása, a brexit után. Fél éve, a hazánkat kritikusan vizsgáló Sargentini-jelentés kétharmados EU parlamentbéli elfogadása után ismét megugrást tapasztalhatunk a támogatottságban.
Ezek után mostani kutatás során újra csökkent a támogatottság, és a csökkenést a Fidesz szavazók körében bekövetkezett 12 százalékpontos csökkenés magyarázza elsősorban, amit a Jöbbik szavazók körében mért 8 százalékpontos növekedés nem tudod ellensúlyozni. A többi vizsgált társadalmi csoportban nem volt érdemi elmozdulás.
A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelenő Népszavában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.
