Budapest: a többség nem akar ingyenes parkolást

Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 24 – 26. között 1006 fő megkérdezésével a budapestiek körében készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a fővárosi lakosoknak a tömegközlekedéssel és parkolással kapcsolatos véleményeit.

Lényegében mindenki egyetért azzal, hogy a buszok, trolik első ajtaja nem nyílik, és az első üléssor le lett kordonozva. Tízből nyolc megkérdezett hallott arról, hogy a fővárosban a tömegközlekedés nyári menetrendre állt át. A megkérdezettek majd’ kétharmada szerint helyénvaló, hogy jelen helyzetben kevesebb a járat, ám a megkérdezettek ötöde szerint tovább kellene csökkenteni a járatokat.

A megkérdezettek többsége azt gondolja, hogy a kialakult helyzetben nem lehet ingyenessé tenni a parkolást, mert egyes helyeken túl sokan parkolnának, és akadályoznák azokat akiknek valóban dolguk van, míg a többi válaszadó szerint a lecsökkent forgalom miatt ingyenessé kell tenni a parkolást. Figyelemreméltó, hogy az egyébként többet autózó aktívak körében is egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint nem kell ingyenessé tenni a parkolást. A kérdésben az egyes pártok támogatói körében nem térnek el egymástól szignifikánsan a vélemények.


Lényegében mindenki (96 százalék) egyetért azzal, hogy a buszok, trolik első ajtaja nem nyílik, és az első üléssor le lett kordonozva.

Tízből nyolc (79 százalék) megkérdezett hallott arról, hogy a fővárosban a tömegközlekedés nyári menetrendre állt át.

A megkérdezettek majd’ kétharmada (63 százalék) szerint helyénvaló, hogy jelen helyzetben kevesebb a járat. Mindössze a válaszadók 6 százaléka szerint kellene visszaállítani a megszokott menetrendet, ám a megkérdezettek ötöde (20 százalék) szerint tovább kellene csökkenteni a járatokat, és 8 százalék szerint teljesen le kellene állítani a tömegközlekedést.

Az intézkedéssel leginkább a DK, az MSZP-P, és a Fidesz szavazói értenek egyet (74, 71 és 64 százalék). A járatok további csökkentését leginkább a Momentum és az egyéb pártok szavazói (33, illetve 24 százalék) látják indokoltnak.

A megkérdezettek többsége (47 százalék, 45 ellenében) azt gondolja, hogy a kialakult helyzetben nem lehet ingyenessé tenni a parkolást, mert egyes helyeken túl sokan parkolnának, és akadályoznák azokat akiknek valóban dolguk van, míg a többi válaszadó szerint a lecsökkent forgalom miatt ingyenessé kell tenni a parkolást. A megkérdezettek 8 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Az alacsonyabban iskolázottak (8 általános 53 százalék, szakmunkás 62 százalék) körében vannak többségben azok akik az ingyenesség mellett vannak, míg a magasabban iskolázottak körében többen gondolják úgy, hogy nem kell ingyenessé tenni a parkolást (érettsége 57 százalék, diploma 51 százalék).

Figyelemreméltó, hogy az egyébként többet autózó aktívak körében is egyértelmű többségben (53 százalék, 42 ellenében) vannak azok, akik szerint nem kell ingyenessé tenni a parkolást, míg az inkább tömegközlekedést használó nyugdíjasok esetében fordított a helyzet (40 vs. 49 százalék).

A kérdésben az egyes pártok támogatói körében nem térnek el egymástól szignifikánsan a vélemények.

A kutatás eredményeiről további részletek a Népszava nyomtatott és online kiadásában találhatók. A kutatás ismertetésekor kérjük a Népszavára is hivatkozzanak.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2020. március 24 – 26. között a Publicus Intézet készítette Budapest felnőtt népességét reprezentáló 1006 fő hibrid telefonos és online megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a Budapesten élők hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb budapesti lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.