Energiahatékonyság: igény a tudatosságra és szemléletváltozásra

Publicus Research a European Climate Foundation megbízásából hat országban végzett átfogó kutatást az energiahatékonysági szektor és annak szereplői körében. Hazánkban a kutatás során a szektor több mint 50 – üzleti, kormányzati és civil döntéshozóját kérdeztük meg, akik online, telefonon és személyesen válaszoltak az Energia Klub szakmai támogatásával összeállított kérdéseinkre.

Az energiahatékonysági szektor szereplői a megoldásaik terjesztésének legnagyobb akadályát a lakosság alacsony tudatosságában látják. Ahogy az egyik cégvezető fogalmazott: „ma a vevők zöme még inkább az égszín- vagy királykék vakolatra költ, mintsem a hatékony szigetelésre”. Komoly kihívást jelent a szektornak az elérhető támogatások szűkössége és hiánya illetve az energiahatékonysággal összefüggő szabályozási keret kiforratlansága, és a prioritásainak gyors, kiszámíthatatlan változása.

Publicus Research a European Climate Foundation megbízásából hat országban végzett átfogó kutatást az energiahatékonysági szektor és annak szereplői körében. Hazánkban a kutatás során a szektor több mint 50 – üzleti, kormányzati és civil döntéshozóját kérdeztük meg, akik online, telefonon és személyesen válaszoltak az Energia Klub szakmai támogatásával összeállított kérdéseinkre. A szektort a szolgáltatók, gyártók, forgalmazók és kivitelezők mellett olyan speciális területek is képviselték, mint az energiatanúsítás, a manapság Magyarországon is teret nyerő harmadik feles finanszírozás, vagy éppen a banki szféra.

A kutatás magyarországi szereplőket vizsgáló része megmutatta, hogy bár a szereplők az energiahatékonyság területén meglévő szakismereteiket általában magasnak értékelik, a támogatáspolitika és a szabályozás kérdéseiben igényelnének további felvilágosítást.

Az energiahatékonysági szektor szereplői egyaránt fontosnak tartják a területet jellemző innovatív megoldások terjesztését. Azonban ennek egyik legnagyobb korlátjának a lakosság energiahatékonysággal kapcsolatos ismereteinek hiányát jelölték meg. Ebben teljes egyetértés mutatkozott az üzleti, a kormányzati és a civil szféra döntéshozónak a körében. Ahogy az egyik cégvezető fogalmazott: „ma a vevők zöme még inkább az égszín- vagy királykék vakolatra költ, mintsem a hatékony szigetelésre”. A megkérdezettek többsége az állami szereplőket tartja a legfontosabb szereplőnek a szemléletformálás terén, azonban egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak a nonprofit szakmai szervezeteknek is. Sőt, a civil szervezetek hitelesség szempontjából ma már jócskán lehagyják az állami szereplőket szemléletformálás tekintetében.

Az energiahatékonysági szektor speciális helyzetére utal, hogy a szereplők körében az üzleti eredményesség, és a környezettudatosság ugyanannyira fontosak. A Publicus Research kutatásai során ritkán tapasztal ilyen elkötelezettséget egyes, a szigorúan vett üzleti megfontolásokon túlmutató szempontok iránt. Külön figyelemreméltó, hogy a szereplők mindennapi működésük során megpróbálják összeegyeztetni a gyakran közel sem összeegyeztethető elvárásokat és értékeket.

Talán ezen hozzáállás viszonylagos sikerének tudható be, hogy a megkérdezett cégvezetők nem terveznek érdemben változtatni az energiahatékonysági profilon. Sőt, egyértelműen optimistán tekintenek az energiahatékonyság ügyének jövőbeli alakulására: úgy gondolják, hogy az energiahatékonysági szempontok egyre fontosabbak lesznek nem csupán a cégük, hanem az ország szempontjából is. Abban is egyetértés mutatkozik azonban, hogy a passzív optimizmus önmagában nem elegendő – szemléletváltozásra van szükség.

A már említett alacsony lakossági ismeretszinten túl komoly kihívást jelent a szektornak az elérhető támogatások szűkössége és hiánya. Ez egyik cégvezető érzékletesen fogalmazott: „az energiahatékonysági beruházások nem látványberuházások, ezért a szűkös keret miatt ezek általában nem valósulnak meg”. További problémát jelent még az energiahatékonysággal összefüggő szabályozási keret kiforratlansága, és a prioritásainak gyors, kiszámíthatatlan változása. Mindezekkel összefüggésben megfogalmazódott igény a szektor egészének érdekeit képviselő szervezet hatékony fellépésére.

kutatást a Publicus Research két hullámban, 2010. júniusban és júliusban, illetve 2010 szeptemberében végezte. A szektor előzetes vizsgálata során azonosított 50 meghatározó szereplő online kérdőívet töltött ki. Majd, a második hullámban további kiválasztott szereplőkkel interjút készítettünk.