Budapest 12-es választókörzet – Mi a helyzet Angyalföldön?

Publicus Intézet  december 09–15. között 1001 fő megkérdezésével készített közvéleménykutatásban kérdezte a Budapest 12. sz. országgyűlési egyéni választókerületben élőket aktuális politikai kérdésekkel kapcsolatban.

Egy 1-től 100-ig terjedő skálán mérve a legnépszerűbb politikus helyben a DK-ás Varjú László (56 százalékponttal). A Tisza Párt politikusa, Jakab Zsuzsanna 47 százalékpontos, a Fidesz jelöltje, Zsigmond Barna Pál pedig 52 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik.

A DK jelöltje egyben a legismertebb is (71 százalékkal). Zsigmond Barna Pál 37 százalékos, Jakab Zsuzsanna pedig 26 százalékos ismertséggel rendelkezik.

Szintén a már említett 1-től 100-ig terjedő skála szerint Zsigmond Barna Pál a Fidesz szavazóknál 85 százalékpontos, a bizonytalan szavazóknál 42 százalékpontos, a DK szavazóknál 23, a Tisza Párt szavazóinál pedig 15 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik.

Jakab Zsuzsanna a Tisza Párt szavazóinál 79 százalékpontos, a DK szavazóknál 57 százalékpontos, a bizonytalan szavazóknál 44 százalékpontos, a Fidesz szavazóknál pedig 10 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik.

Varjú László a DK szavazóknál 79 százalékpontos, a Tisza Párt szavazóinál 66 százalékpontos, a bizonytalan szavazóknál 65 százalékpontos, a Fidesz szavazóknál pedig 27 százalékpontos népszerűséggel rendelkezik. Megfigyelhető, hogy Varju László eredményei rendkívül magasak mind a DK, mind a Tisza Párt szavazóinál.

Egy 1-től 5-ig terjedő skálán mérve átlagosan Varju László 3,3 pontot, Zsigmond Barna Pál 3,2 pontot, illetve Jakab Zsuzsanna 2,9 pontot kapott arra a kérdésre, hogy mennyire tarják őt alkalmasnak arra, hogy az országgyűlésben Budapest újonnan létrehozott 12-es számú, a 4. és a 13. kerület egy részét magában foglaló országgyűlési választókerületben élőket képviselje.

A Fidesz szavazók átlagosan 4,4 pontot, a bizonytalan szavazók 3,3 pontot, a DK szavazók 1,7 pontot, a Tisza Párt szavazok pedig 1,6 pontot, adtak Zsigmond Barna Pál alkalmasságára átlagosan egy 1-től 5-ig terjedő skálán.

A Tisza Párt szavazók átlagosan 4,4 pontot, a bizonytalan szavazók és a DK szavazók is 3,8-3,8 pontot, illetve a Fidesz szavazók pedig 1,4 pontot adtak Jakab Zsuzsanna alkalmasságára átlagosan egy 1-től 5-ig terjedő skálán.

A DK szavazók átlagosan 4,5 pontot, a Tisza Párt szavazók 3,8 pontot, a bizonytalan szavazók 3,6 pontot, a Fidesz szavazók pedig 1,9 pontot adtak Varju László alkalmasságára átlagosan egy 1-től 5-ig terjedő skálán. Varju László eredménye a Tisza Párt szavazóinál kimondottan magasnak mondható Jakab eredményéhez összehasonlítva. (3,8 pont 4,4 pont ellenében).

A korábbi 11. választókerületben élők körében közel minden második (47 százalék) válaszadó vagy teljes mértékben elégedett (21 százalék), vagy pedig inkább elégedett (26 százalék) Varju László országgyűlési képviselőnek a környék érdekében kifejtett munkájával.

Az elégedetlenek aránya jóval kevesebb: a megkérdezettek közel negyede (24 százalék) mondta azt, hogy vagy egyáltalán nem elégedett (16 százalék) vagy pedig inkább nem elégedett (8 százalék) Varju László országgyűlési képviselőnek a környék érdekében kifejtett munkájával.

(29 százalék egyéb okok miatt nem válaszolt a kérdésre)

Ha most lennének az országgyűlési választások és a Tisza jelöltje helyett csak Varju László indulna, akkor a válaszadók 37 százaléka Varju Lászlóra, 29 százalék Zsigmond Barna Pálra, 4 százalék Nagy Dávidra, további 2 százalék pedig Balogh Csabára szavazna. (4 százalék nem menne el szavazni, illetve 23 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Amennyiben Varju helyett Jakab Zsuzsanna indulna a választókerületben, abban az esetben kétségesebb az ellenzéki győzelem: 30 százalék szavazna Zsigmond Barna Pálra, 30 százalék Jakab Zsuzsannára, 4 százalék Nagy Dávidra, illetve 2 százalék Balogh Csabára (9 százalék nem menne el szavazni, illetve 26 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre)

A Tisza Párt helyi szinten is vezet a pártok támogatottságában, a Fidesz némileg lemaradva követi. A biztos szavazók körében a Tisza Párt 46 százalékos, míg a Fidesz 40 százalékos támogatottsággal rendelkezik.  A választókerületben a DK 10 százalékot érne el, az MKKP és a Mi Hazánk pedig 1-1 százalékot. A pártválasztásukban bizonytalanok aránya az összes megkérdezett körében 22 százalék.

Ha valami miatt a válaszadó nem szavazhatna a kiválasztott pártjára, abban az esetben a megkérdezettek 22 százaléka számára a DK, 14 százalék számára a Mi Hazánk, 8 százalék számára az MKKP, 6 százalék számára a Tisza Párt, illetve szintén 6 százalék számára valamelyik egyéb párt lenne a második legnépszerűbb párt. Tízből négy (43 százalék) válaszadó vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy nem menne el szavazni.

A Tisza Párt szavazóinak az 50 százaléka szavazna a DK-ra, fordítva viszont a DK szavazók esetében csak 39 százalék szavazna a Tisza Pártra, illetve 48 százalék vagy nem akart, vagy nem tudott válaszolni a kérdésre, vagy nem menne el szavazni.

A megkérdezettek 54 százaléka annak örülne, ha a Fidesz 2026-ban elveszítené a választásokat, míg 36 százalék szeretné, hogy a jelenlegi kormánypárt 2026 után is hatalmon maradjon; 9 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.

bizonytalan szavazók körében – nem túl nagy meglepetésre – a legmagasabb a bizonytalanok aránya (33 százalék), és itt a kormányváltást támogatók (47 százalék) aránya is meghaladja a kormány folytatását pártolókat (21 százalék).

A megkérdezettek 42 százaléka arra számít, hogy a Fidesz elveszíti a 2026-os választásokat, míg 41 százalék úgy véli, a jelenlegi kormánypárt győzni fog és folytatja a kormányzást; 17 százalék nem tudott vagy nem akart jóslatot adni.

Azok körében, akik annak örülnének, ha a Fidesz elveszítené a választásokat, tízből hét (68 százalék) válaszadó azt látná szívesebben, ha egy Tisza és a többi ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a Tisza Párt szavazóinak a 72 százaléka, a DK szavazók 67 százaléka,illetve a bizonytalan szavazók 63 százaléka.

A megkérdezettek 14 százaléka annak örülne jobban, ha egy kizárólag Tisza politikusokból álló kormány alakulna. Ezt mondta a Tisza Párt szavazóinak a 20 százaléka, a illetve a DK szavazóknak és a bizonytalan szavazóknak az 6-6 százaléka. 

A válaszadók 7 százaléka annak örülne jobban, ha a Tiszán kívüli ellenzéki pártok politikusaiból álló kormány alakulna. Így nyilatkozott a DK szavazók 16 százaléka, a bizonytalan szavazók 7 százaléka, illetve a Tisza Párt szavazóinak 2 százaléka. 

(A megkérdezettek 4 százalékának mindegy hogy, csak legyen kormányváltás. További 7 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.)

Azok körében, akik most vasárnap nem a Fidesz-KDNP-re szavaznának, tízből nyolc (80 százalék) válaszadó szerint a kormányváltás érdekében együtt kellene működnie a Tisza Pártnak és a parlamenti ellenzéki pártoknak, illetve a megkérdezettek közel háromnegyede szerint (73 százalék) abban az esetben van nagyobb esély a kormányáltásra, ha a Tisza Párt és a parlamenti ellenzéki pártok együttműködnek.

Függetlenül attól, hogy országos szinten megvalósul-e valamilyen együttműködés a Tisza és a régebbi, parlamenti pártok között, tízből közel nyolc (77 százalék) válaszadó szerint inkább szükséges volna helyi, választókerületi szinten az együttműködésre, koordinációra, esetleg kölcsönös visszalépésekre az ellenzéki egyéni jelöltek esetén.

A Publicus Intézet közel 20 éve Magyarország egyik meghatározó piac-, és közvéleménykutató cége. Legpontosabb eredményeket mérte többek között a 2024-es főpolgármester-választáson, és EP választáson, a 2019-es főpolgármester-választáson, vagy a 2016-os „kvótanépszavazás” esetén. További eredményeinkről ide kattintva tájékozódhat.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2025. december 09 – 15 között a Publicus Intézet készítette a Budapest 12. sz. országgyűlési egyéni választókerület felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2022 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a helyi lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/- 3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.