politikai térkép kutatásunkban a cigányság megítélésével kapcsolatos érzéseket is vizsgáltuk; attitűdállítások segítségével. Ezeket részltesen megvizsgálva látható, hogy a Fidesz, az MSZP és a kispártok szavazói, valamint a bizonytalanok közel ugyanakkora arányban látják a cigányok problémáinak okát abban, hogy „még nem kezdtek el dolgozni“. Statisztikai értelemben a pártszimpátiák mentén a többi állítás esetében sincs érdemi különbség. A pártpreferencia tehát nem befolyásolja a cigányellenességet, a cigányellenesség a szavazótáborok közötti konszenzusos “érték”.

ciganyellenesseg_baljobb_09_02.PNG

 

Magyarország politikai térképe, amelyet a Progresszív Intézet megrendelésére dolgoztunk ki, egy koordináta rendszer, ami a gazdasági és társadalmi dimenzióban elsősorban ideológiai értékmeghatározást nyújt, és nem az egyes pártokhoz vagy jelöltekhez való viszonyulásból indul ki. Az értékválasztás komplex meghatározásának alapja egy 73 attitűdállításból álló kérdéssor, valamint az arra adott válaszok együttjárása. Az attitűdállítások közül három a cigányokra vonatkozik.

A cigányság megítélésével kapcsolatos érzéseket legcélszerűbb ún. attitűdállításokkal vizsgálni. Ilyenkor a válaszadó eldönti, mennyire tud azonosulni egy kijelentéssel, annak tartalmát mennyire érzi magához közelállónak. Az érzékeny témákkal kapcsolatos direkt kérdések többnyire torzult válaszokat eredményeznek, mert a megkérdezettek a feltételezett elvárthoz közelítik válaszaikat. Természetesen az attitűdkérdésekkel sem garantálható, hogy mindenki azt válaszolja, amivel a legjobban azonosul, de mindenképpen összetettebb képet kapunk általuk.

„A cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a magyarok.“ Itt az erőszakos asszimilációs törekvésekkel való egyetértésre kérdeztünk rá. Az attitűdállítások eloszlásait vizsgálva látható, hogy tíz válaszadóból nyolc (81%) úgy gondolja, hogy a cigányokat inkább rá kellene szoktatni arra, hogy úgy éljenek, mint a magyarok, míg az erőszakos asszimilációval csupán 15 százalék nem ért egyet. Pedig a nem cigányok magyarokként definiálása okán az állítást több okból is el lehetett volna utasítani.

„A cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni.“
 Ezen állítás segítségével azt a vélekedést teszteljük, amely szerint a cigányság körében azért magas az inaktívak aránya, mert nem szeretnek dolgozni. A válaszadók négyötöde (82%) szerint megoldást jelentene ha „végre elkezdenének dolgozni”, míg 15 százalék szerint nem ez a probléma forrása. A feltételezett összefüggésnek elméletileg két oka lehet, egyfelől strukturális: a képzetlen, eleve hátrányos helyzetű településeken élő romák számára kevés munkalehetőség adódik, másfelől motivációbeli: egyszerűen maguk a romák nem akarnak dolgozni.

„A cigányok szegénységét az is okozza, hogy a többségi társadalom előítéletes velük szemben.“ Ez a kérdés azt feszegeti, hogy ki milyen mértékben látja a többségi társadalom felelősségét a cigányok helyzetének kialakulásában, mennyire tekinti külső vagy belső okok eredményének szegregáltságukat. Amikor a többségi társadalom felelősségét kell megítélni, az előző két állításhoz képest sokkal megosztottabbak a válaszadók. A megkérdezettek fele (52%) szerint a cigányok szegénységéhez nem járul hozzá a többség előítéletessége, míg valamivel kevesebbek szerint (46%) ennek szerepe van a helyzet kialakulásában.

ciganyellenesseg_allitasok_09_02.PNG

Fontos, hogy az állításokkal való egyetértés aránya érdemben nem különbözik a különböző pártállásúak körében. A Fidesz, az MSZP és a kispártok szavazói, valamint a bizonytalanok közel ugyanakkora arányban látják a cigányok problémáinak okát abban, hogy „még nem kezdtek el dolgozni“. Statisztikai értelemben a pártszimpátiák mentén a többi állítás esetében sincs érdemi különbség. A pártpreferencia tehát nem befolyásolja a cigányellenességet, a cigányellenesség a szavazótáborok közötti konszenzusos “érték”.

ciganyellenesseg_dolg_ppref_09_02.PNG

három kérdés összevonásával, létrehoztunk egy cigányellenesség-mutatót. Ez alapján két csoportra oszthatjuk a társadalmat, cigányellenesekre és nem cigányellenesekre. A mutató annyiban természetesen leegyszerűsít, hogy a vizsgált attitűd mértékét nem veszi figyelembe, egy kalap alá veszi az enyhe és az erős fokozatokat – ugyanakkor könnyebben érthető és használhatóbb.

A cigányellenesség-mutató a baloldali-jobboldali önbesorolás alapján statisztikai értelemben különbözik: a magukat jobboldalinak vallóktól a baloldali önbesorolásúakig valamivel csökken a cigányellenesek, és nő a nem cigányellenesek aránya. A különbségek azonban rendkívül kicsik.

ciganyellenesseg_baljobb_09_02.PNG

A cigányellenesség a baloldali-jobboldali besorolásnál az értékek iránt jóval érzékenyebb politikai térképen ábrázolva látványosan mutatja az összefüggést, hogy míg a teljes lakosság négyötöde cigányellenesnek mondható, ezen belül 61 százalék gazdasági-társadalmi-kulturális értékrendjét tekintve a koordináta-rendszer bal alsó negyedében helyezkedik el.

ciganyellenesseg_polterk_cigellenes.PNG

nem cigányellenes társadalom a koordináta-rendszerben valamivel feljebb helyezkedik el a cigányellenesnél, és szemben a cigányellenesek 30-70-es arányánál, 60-40 százalékuk tekinthető liberálisnak, illetve konzervatívnak. A gazdaságpolitikai értékeket illetően a nem cigányellenesek balra tolódnak, akárcsak az egész társadalom.

ciganyellenesseg_polterk_nem_cigellenes.PNG

Az attitűdök kapcsán természetesen az is vizsgálható, hogy milyen tulajdonságok mentén alakul ki törés a cigányokról alkotott egyéni véleményekben, magyarul, hogy mitől hogyan függ a válaszadók viszonya a kérdéshez.

A három kérdésből képzett cigányellenesség mutató látványosan összefügg a nyelvtudással. Míg az idegen nyelveket egyáltalán nem beszélők körében 13% a nem cigányellenesek aránya, addig az idegen nyelveket jól beszélők csoportjában ez az arány kétszeres (26%). Ebben az összefüggésben azonban a nyelvtudás a magasabb iskolázottság és a jobb társadalmi státusz velejárója.

ciganyellenesseg_nyelv_09_02.PNG

Erre utal az alábbi ábra is. A cigányellenesek aránya a legfeljebb középfokú végzettségűeknél négyötöd (81 és 83 százalék), a legképzettebbeken belül valamivel csökken, és ebben a körben jelentősen megnő a nem cigányellenesek aránya (23%).

ciganyellenesseg_iskola_09_02.PNG

A településtípusok szerinti bontásban is hasonló a helyzet: a vidéken élők körében a cigányellenesek aránya 80% feletti, Budapesten ennél valamivel alacsonyabb (74%). A nem cigányellenesek csoportja azonban a fővárosban (23%) nagyobb, mint falun (14%) vagy a vidéki városokban (16%).

ciganyellenesseg_telep_09_02.PNG

A következőkben kérdésről kérdésre vizsgáljuk a válaszok szocio-demográfiai változókkal való kapcsolatát.

többet keresők valamivel nagyobb arányban azonosulnak a cigányok problémáját a munkához való hozzáállásra visszavezető, előítéletes állítással. A legfeljebb 70 ezer Ft havi jövedelemmel rendelkezők körében az egyetértők aránya 79 százalék, a legmagasabb jövedelmi kategóriában pedig 86 százalék.

ciganyellenesseg_dolg_jov_09_02.PNG

A saját jövedelem azt is befolyásolja, hogy valaki mennyire tartja jó ötletnek a romák erőszakos asszimilálását. Míg a 70 ezer Ft alatti jövedelemmel rendelkezők közül csak 15% utasítja el az asszimiláló törekvéseket, addig a kereset növekedésével egyre többen gondolják azokat helytelennek. Az asszimilációt hasznosnak tartók aránya nagyobb az alacsonyabb jövedelműek körében, míg a jövedelem növekedtével egyre óvatosabban fogalmaznak a válaszadók; a markánsabb véleménnyel élő „teljesen egyetértőkkel“ szemben nő a „kevésbé egyetértők“ aránya.

ciganyellenesseg_szok_jov_09_02.PNG

Az elmúlt hetek eseményeivel összefüggésben megállapítható, hogy a cigányellenesség politikailag kiaknázható a népszerűség érdekében – kevés olyan téma van a társadalomban, ami mögé a felnőtt társadalomban ötből négyen felsorakoznak. A magyar társadalom cigány- és idegenellenes attitűdje a társadalomkutatók körében ismert, elegendő Sík Endre erre vonatkozó, többek között a piréz-ellenességgel kapcsolatos kutatásaira utalni. Ráadásul az álalunk mért arány a témára kihegyezett különösebb politikai támogatás nélkül alakult ki: az adatfelvételre tavaly ősszel, ebből a szempontból egyfajta nyugalmi állapotban került sor.

Kevés széles körben támogatott téma van, amit egy politikai erő felkarolhat a hagyományos baloldali-jobboldali értékrend áttörésére; a cigányellenesség a magyar társadalom inkoherens értékrendjében ilyen.

Az adatfelvételt 2008. október 1. és 9. között végeztük az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulásokat a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltuk. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.